Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-26
Az országgyűlés felsőházának 26. ülése hogy az illetők, akik földhöz jutnak, szerződést kötnek, már pedig, aki aiem akar szerződést kötni, annak nem. kell szerződést kötnie: volenti non fit iniuria. (Zaj a jobboldalon.) Egyébként a vitézi telkeknél az 1926 : XXXVI. törvénycikk 76. §-ának 2. bekezdése is tíz évet köt ki. ö méltósága azt is mondotta felszólalásában, hogy egyáltalában nem helyesli azt, hogy a szakoktatásra nagyobb súlyt helyezünk, mert a maradi gazdálkodást nem annyira az értelemhiány, mint inkább a pénzhiány és az okozza,„hogy nincs jövedelem. Ebben sok igaza is van ő méltóságának, de azt hiszem, hogy nem volna helyes ilyen élesen beállítani a kérdést, és pedig azért nem, mert a valláserkölcsi oktatás és nevelés igen jól megfér a szakoktatás fejlesztésével is. Tudtommal a magyarokat a földmívelésre ránevelő, tehát szakoktatást végző bencésrendnek az a munkája, hogy a magyarságot a kereszténységre is átvezette és valláserkölcsi oktatásban is részesítette, sem az egyik, sem a másik oktatásnak, nem hogy hátrányára vált volna, hanem inkább előnyére szolgált. (Ügy van! Úgy van!) Pap József ő méltósága helyesnek tartja a javaslat célkitűzéseit és a családi otthon létesítését. Nem helyesli azonban, a 46. §-nak azt az intézkedését, hogy középbirtokot is lehessen létesíteni. Megnyugtathatom ő méltóságát, hogy a törvényjavaslat intenciója az, hogy ha az épületeket a tulajdonos kívánságára a kormány átveszi, csak azoknak megfelelő kihasználása indokolhatja azt, hogy középbirtok i& létesüljön. Igen helyeslem azt a felfogását, amely szerint a telepítési akció elhalasztása nagy hiba lenne, és helyeslem azt is, hogy rá méltóztatott mutatni a haszonbérleti telepítés jelentőségére és fontosságára, amely szintén egyik célja a javaslatnak. Groffits Gábor ő méltósága a kisgazdáknak szántóföldi terméshozamáról szólva, azt mondotta, hogy az 20%-kai kevesebb, mint a nagybirtoknál, és reméli, hogy ezt szaktudással sikerül áthidalni. Rámutatott arra az igen érdekes körülményre is, hogy a kisbirtok drágább eszközökkel termel és olcsóbb áron értékesít. Igen megfontolásraméltó az, amit ezen anomálik elhárítására vonatkozólag a szövetkezetekkel kapcsolatban mondott. Ugyancsak megfontolást érdemel a szakoktatásra és és a- telepfelügyelői intézményre vonatkozó javaslata és telepítési kísérleti állomás felállítása iránt való propozíciója, amelyet mindenesetre meg fogok fontolni, valamint az a felszólalása és ajánlata is, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatósággal megfelelően ismertessék meg a magyar föd problémáját. Ezt nagyon kívánatosnak tartom, mert ebben a tekintetben — sajnos — úgy látom, hogy azon középiskolai ifjúság körében, amely nagyvárosokban tanul, bizony nagyon kevesen vannak helyesen és megfelelően tájékozva, és innét származik igen sokszor az, hogy olyan véleményeket hall az ember az ifjúság részéről, amelyek bizony egyáltalán nem felelnek meg nemcsak a helyes gazdasági, de egyéb szempontoknak sem. (Ügy van! ügy van!) "Ráró Prónay György ő excellenciája igen érdekes beszédében kiváló szónoki készséggel adta elő azokat az érveket, amelyeket a javaslattal szembehelyezett. Azt méltóztatott mondani, hogy semmiféle új dolgot nem mondhat, vagy szenzációs kijelentést nem tehet. r Azt hiszem, hogy ez bizonyos tekintetben a szónoki hatás fokozására szolgált, mert hiszen mégis 1936. évi május hó 9-én, szombaton. 495 méltóztatott ilyen kijelentést tenni. Ez talán a tézis és antitézis felállítása volt. Ez a kijelentés az volt, hogy ez a törvényjavaslat teljesen azonos a földreform-törvényjavaslattal. Ez rám — megvallom — tényleg szenzáció hatásával bírt, amennyiben az én szerény felfogásom szerint ez a javaslat nagy miértekben különbözik a földreform-javaslattól, minthogy ez a százszázalékos azonali fizetés lehetőségét is kontemplálja, azután a haszonbérlő és a tulajdonos közé beiktatja az Altruista Bankot/és a pénzügyi megalapozás is egészen más, mint a földreform-javaslaté volt. Azonkívül pedig . a földreform-javaslatban — méltóztatnak rá emlékezni — minden birtok megtámadható volt tulajdonképpen lényegileg korlát nélkül, ez a javaslat pedig az igényjogosultságot sem ismeri el. Báró' 'Prónay György ő ©xcellienciájának méltóztatott szóvátenni azt is, hogy tulajdonképpen nagy veszély áll elő szociális szempontból azért is, mert minden 5—10 hold igénybevétele egy munkanélkülivel, tehát 420.000 katasztrális hbld igénybevétele 50—60.000-rel jelent többet. Ez egy igen komoly aggály, ós méltóztassék megengedni, hogy elmondhassam azokat a számításokat, amelyeket erre nézve tettem. (Haljuk! Halljuk!) Ezek szerint azt kellene megállapítanom, hogy talán nem egészen sziabatos ő exceHenciájának az a beállítása, hogy 420.000 hold felhasználásával 50—60.000 cseléd és napszámos válik kenyértelenné, mert kétféle számítás van előttem: az egyik 5 holdra. vonatkozólag, a másik 5 éis 10 hold között, tehát 7'5 holdra, vonatkozólag. Az ország 50 holdon felüli birtokainak, ahol cseléd vagy napszámos aikialirnazására szükség van, összes mezőgazdasági területe 6,139.170 hold. Ezt a területet 7'5-del elosztva arra az • eredményire jutunk, liogy az említett területen 817—818.000 cselédnek és munkásnak kellene tulajdonképpen elhelyezést találnia, holott azoknak összes létszáma csak 780.000. Megjegyzem, hogy ez itt úgy van számítva, mintha 300 munkanapot vennénk alapnl. ami tulaj d önkép nen — azt hiszem, ő exceHenciájának helyeslésével találkozik, ha ezt megállapítom — a gyakorlati életben nincs meg. Ez tehát azt jelentené, hogy tulajdonképpen nem mezőgazdasági munkahiány, hanem éppen az ellenkezője állna elő. (Báró Prónay György: Ez szenzáció!) Azon számok alapján, amelyeket méltóztatott felhozni, 817—818.000 jön ki, lényegében pedig csak 780.000 cseléd és munkás van. így áll a helyzet, méltóztassék utánaszámítani. Sokkal rosszabb a helyzet ő excellenciája szempontjából, ha öt holdat veszek alapul. (Teleki Tibor gróf: De ez a kimu tatás erdővel együtt készült? — Felkiáltások a középen: Nem!) Figyelmébe ajánlom ő exceHenciájának azt is. — miután igen helyesen méltóztatott a tagosítás kérdésének fontosságára rámutatni — hogy erre az idei költségvetésben egymilliós összeg van felvéve, amely lehetővé teszi mindenesetre azt, hogy ezen a téren nagyobb arányban induljanak meg a munkálatok. Méltóztatott azt mondani, hogy a törvényjavaslat a protekciónak melegágya. Erre vonatkozólag legyen szabad annyit megjegyeznem, hogy protekció mindig lehetséges ott, ahol a protekciónak engednek, akár van valami törvény, akár nincs. A lényeg az, hogy meglegyen az animus hozzá, hogy vagy ellent tudjon állni valaki, vagy pedig engedjen az