Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-22
408 Az országgyűlés felsőházának 22. ülése 1936. évi április hó 2-án, csütörtökön. bizottság eredeti szövegezésében, fogadják el, szíveskedjenek felállani. {Megtörténik.) Többség! A Ház a szakaszt a bizottság eredeti szövegezésben fogadta el. Következik ta 85. §. vitéz Görgey László jegyző (olvassa a 85— 96. §-ok sorszámát A felsőház a szakaszokat hozzászólás nélkül elfogadja. Olvassa a 97. § sorszámát). Elnök: Wekerle Sándor ő nagyméltósága kíván szólani. Wekerle Sándor: Nagyméltóságú Elnök TTr! Mélyen t. Felsőház! A tervezet 97. §-ának 3. ibekezdése így szól: »A beszédet olvasni tilos.« Jól tudom, hogy ez a rendelkezés a főrendiház házszabályaiban is benne volt és henné van a képviselőház házszabályaiban is. Ennek a rendelkezésnek tudtommal az a magyarázata, hogy ezzel az obstrukciót akarták megnehezíteni. Valamennyiünk előtt tudvalévő, hogy különösen ia horvát obstrukció alkalmával óraszámra történtek, felolvasások a képviselőházban és innen maradt meg azután ez a rendelkezés. A felsőházban mem látom szükségét ennek a tilalomnak, A világ legtöbb parlamentjében az olvasás meg ivan engedve. A mi parlamentünkben nagyon sokszor előfordul, hogy éppen fonos külügyi nyilatkozatokat a kormány tagjai, vagy pedig bizottsági előadók kénytelenek felolvasni. Nem látom be azt, miért legyen ebben megkötöttség nálunk. Teljesen osztozom az indokolásnak abban a részében, hogy a házszabályokat szigorítani csak akkor kell, ha arra szükség van azért, mert egyébként visszaélések fordulnának elő, de egyébként kívánatos az, hogy lehetőleg szabadon folyjék le a tanácskozás. Ezen indokolás alapján bátor vagyok indítványozni, hogy a házszabálytervezet 97. Vának 3. pontja töröltessék. (Helyeslés.) Amennyiben azonban a Ház 'bölcsessége úgy határozna, hogy ennek a szakasznak eredeti szövegét tartsuk fenn, akkor mindenesetre kérném, hogy az elnöknek legalább meglegyen a joga arra, hogy engedélyt adjon felolvasásra. En nem nagyon szeretem ezt az engedélyezési rendszert, de ha ez sincs bent a házszabályokban, akkor előfordulhat az, hogy igen fontos esetekben sem olvashatja fel az illető még az elnök engedélyével sem azt a beszédet, amelyet másképpen célszerűen előadni nem is lehet. (Ügy van! Ügy van!) Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Rakovszky Endre előadó: T. Felsőház! Nekem nincs kifogásom ilyen értelmű módosítás ellen. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz ^ hozzászólni? (Nem.) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a szakaszt a bizottság eredeti szövegezésében elfogadni, szemben a Wekerle Sándor ő excellenciája által benyújtott módosítással, igen vagy nem? (Nem!) r Kérem azokat, akik a házszabályok szerkesztésére kiküldött bizottság szövegezésével szemben elfogadják Wekerle Sándor ő excellenciája szövegezését, (Hültl Hümér: Két módosítás van!) tmiéltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A felsőház .a 97. %-t Wekerle Sándor ő excellenciája módosító indítványával fogadta el. Következik a 98. §. vitéz Görgey László jegyző (olvassa a 98—112. %-ok sorszámát. A szakaszokat a Ház hozzászólás nélkül elfogadja. Felolvassa a 113. §. sorszámát). Elnök: Prónay György báró ő nagyméltóságát illeti, a szó. Prónay György báró: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! A 113. § a választással kapcsolatos titkos szavazásról intézkedik. Itt a múltban egy precedens történt, — még pedig a számszéki elnöki állásra való jelöléssel kapcsolatosan — amely szakított a főrendiházban volt összes precedensekkel. A számszéki elnöki állásra való jelöléssel kapcsolatosan régente az volt a jogszokás, hogy amenynyiben a Ház egy tagja kívánta, a jelöléssel kapcsolatos szavazást el kellett rendelni. Ilyen intézkedés a házszabályokban fixirozva nem volt, de ez volt a szokás. Fel tudnék olvasni itt elnöki enunciációkat a múltból, amelyekből logikusan következtetni lehet arra, hogyha egy tag is kívánta a szavazást, azt el kellett rendelni. Most nem így történt. Ha tehát kontroverzia van egy kérdésben, hogy el kell-e rendelni a szavazást, igen vagy nem, akkor az én felfogásom szerint az új házszabályokban feltétlenül provideálni kell arra, hogy mi legyen ebben a tekintetben a helyzet, hogy a jövőben kétség ne legyen. A 113. §. erről nem intézkedik. De tovább megyek. Minden titkos szavazásnak, válaszitással és jelöléssel kapcsolatos titkos szavazásnak a lényege involválja azt, hogy ha egy tag is kívánja a szavazást, a szavazást el kell rendelni, mert nyíltan szavazni afelett, hogy szavazni fogunk-e titkosan, igen, vagy nem, ez a titkos szavazás gondolatával, eszméjével nem fér össze. Ennek folytán, hogy a jövőben, ilyen kontroverziálk ne legyenek és ez a kérdés házszabályszerűen tisztázva legyen, bátor vagyok a 113. §-ba a következő pótló intézkedés felvételét javasolni. A 113. § első bekezdése után egy második bekezdést javasolok, aminek folytán a második bekezdés hármassal számoztatik és így tovább. Uj második bekezdésként a következő szöveget ajánlom (olvassa): »Választás és jelölés esetén a szavazás elrendelendő, ha azt egy felsőházi tag kívánja.« Tehát az a régi szokás van respektálva ebben az intézkedésiben, amely az volt, hogy választással és jelöléssel kapcsolatosan ha egy tag is kívánta, el kellett rendelni a szavazást. Módosításomat a felsőház figyelmeibe ajánlva, bátor vagyok elfogadását kérni. Elnök: Az előadó úr ő méltósága kíván szólni. Rakovszky Endre előadó: Nagyméltóságú Elnök "Ür! Mélyen t. Felsőház! Ennek a szakasznak ilyen szövegezéssel való beállítása nézetem szerint nem volna megfelelő, (Halljuk! Halljuk!) mert all3.$-ban ki van mondva, hogy a választások mindig, nemcsak ha kívánják, titkos, szavazással történnek. (Báró Prónay György: Azért indítványozom, mert jelölés is van! Benne van a szövegben a jelölés?) De a választásra semmi esetre sem kell kimondani; választás csak titkos szavazással történhetik. (Báró Prónay György: De a jelölésre nincs kimondva! A számszéki elnök jelölésére!) Nem tudom, hogy a jelölés mennyiben függ össze... (Báró Prónay György: A számszéki elnök jelölése titkosan eszközlendő, szavazás útján!) Nem ellenmondás a választásra nézve... (Báró Prónay György: Nem tudom, de miéltóztatnák látni, hogy ez hizonyos ellenmondás.) Nem ellenmondás !
