Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-18

312 Az országgyűlés felsőházának 18. ülése maradni. Ennek a helyes jogmagyarázati elvek szerint az a következménye, hogy ami ebiben a taxációlban nincs benn, az mind felszabadul a hitbizományi kötöttség alól. Nagy vonásokban következő a szabályozás: lekötöttség alatt maradnak mindenekelőtt .az erdők. Erre sok szót vesztegetnem nem érdemes, hiszem ezt egyhangúlag mindenki elfogadja, még a hitbizományi intézmény ellenzői is elismerik, hogy az erdőkre vonatkozólag a nagyüzemi kezelést kell fenntartani. Kötöttség alatt tartja azután a javaslat a nádasokat, a földadó alá nem eső területeket, a lakóházakat, amennyiben összefüggnek a feloldott területtel, a bányatelkeket, a kőszénbánya-jogosítványokat, a halastavakat stb. Jellemzője a kötöttség alatt lévő vagyonnak, hogy ezek a vagyontárgyak nagyságra, területre, értékre és jövedelemre való tekintet nélkül maradnak lekötés alatt, mert ezek mind olyan objektumok, amelyeknek korlátlan kötöttség aiaxxi tartása nem ellenkezik azzal a közérdekű céllal, amelyet a javaslat 1. §-a megjelöl. Az 1. <§>-ban megjelölt nemzeti és társadalompolitikai cél megvalósítása végett csak az szükséges, hogy a mezőgazdasági ingatlanok, a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagysága vétessék bizonyos reform alá. A javaslat a hitbizományi kötöttség alatt imaradó mezőgazdasági terület maximumát 30.000 korona kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő nagyságú földben állapítja meg. Országos átlagban 10 korona kataszteri tiszta jövedelmet véve, ez körülbelül 3000 katasztrális hold nagyságú nagybirtoknak felel meg. Ez azonban még nem a maximum, mert ez a 30.000 korona kataszteri tiszta jövedelmű ingatlan kiegészülhet két jogcímen is, nevezetesen ha a hitbizományhoz kastély vagy kastélyok tartoznak, továbbá ha műkincseket, gyűjteményeket kell fenntartani. Ezek fenntartása óriási költségbe kerül, de fenntartásuk mégis nemzeti közérdek és azok elpusztulása pótolhatatlan veszteség lenne. (Ügy van!) Valami unódon gondoskodni kell arról, hogy ezek a költségesen fenntartható . objektumok továbbra is megmaradhassanak és ezért a javaslat megengedi azt, hogy a kastélyok fenntartása címén 5000 korona és a műkincsek fenntartása címén további 5000 korona kataszteri tiszta jövedelmű mezőgazdasági ingatlan még a 30.000 koronán felül is visszatartassék hitbizományi kötöttségben. Megjegyzem azonban, hogy ez nem abszolút szám, mert a bíróság fogja majd megállapítani azt, hogy tulajdonképpen mennyi szükséges az ilyen kastély vagy gyűjtemény fenntartására. Az 5000 korona kataszteri tiszta jövedelem csak azt jelenti, hogy ezt áthágni nem lehet még akkor sem, ha valakinek több kastélya vagy több műgyüjteménye van. Összefoglalva röviden, a javaslatnak az első címben foglalt álláspontja az, hogy a föld terület tekintetében nem korlátozza a hitbizemányt, elvileg tehát ezentúl is lehet valakinek hitbizománya bármilyen nagyságú területen, ha az nem ^mezőgazdasági terület, mert csupán a mezőgazdasági terület esik korlátozás alá. Ha tehát valakinek csak akkora mezőgazdasági területe van hitbizományi ingatlanai között, amelynek kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a 30.000 koronát, akármekkora legyen is a hitbizomány összterülete, érintetlenül fog maradni ezentúl is, azt a javaslat első fejezete nem fogja érinteni. A javaslatnak ezeket a rendelkezéseit figye1936. évi március hó 26-án, csütörtökön. lembevéve körülbelül 20—22 hitbizomány lesz olyan, amelyekre a javaslat megosztási intézkedése közömbös lesz azért, mert a kataszteri tiszta jövedelmük nem haladja meg a 30.000 koronát. Ellenben körülbelül 460.000 katasztrális holdnyi egyéb mezőgazdasági hitbizományi jószágot fog érinteni a részleges felszabadítás, illetve további lekötés és a nagyjában való előzetes számítás szerint körülbelül 230.000 katasztrális hold fog felszabadulni. Ha figyelembevesszük azt, hogy Magyarország mezőgazdasági területe körülbelül 13.5 millió katasztrális hold, ez a 230.000 katasztrális hold ennek a 13.5 millió katasztrális^ holdnyi mezőgazdasági területnek mindössze 1.7%-át teszi ki, nem lehet tehát azt mondani, hogy a hitbizományi kötöttség alatt maradó nagybirtok akadályozná, az egészséges nemzeti fejlődést és a kisbirtokok képződését. A javaslatnak, megállapítván azt, hogy mi marad továbbra is hitbizományi kötöttség alatt, természetesen gondoskodnia kell arról is, hogy mi történjék azokkal, a javakkal, amelyek a hitbizományi kötöttség alól felszabadulnak. Erről szólnak a címnek további szakaszai. A javaslat általános elvül kimondja, hogy ebben a kérdésben a határozás a hitbizományi bíróságot fogja megilletni. A hitbizoniányi bíróság háromtagú tanácsban határoz, kontradiktatórius eljárás után, természetesen meghallgatja a várományosokat, meghallgatja a hitbizományi gondnokokat, meghallgat szakértőket, meghallgat ja a gazdasági felügyelőt, az erdőgazdasági felügyelőt stb. A határozat ellen egyfokú felebbezésnek van helye, egyenesen a Magyar Királyi Kúriához. Az eljárásban tehát a bírósági eljárás és a jogorvoslati eljárás garanciái megvannak. A bíróság a törvénytől csak bizonyos direktívákat kap az elkülönítési eljárásra, az el- * járásnak keretében azonban a bírói kognició- 4 szabályai szabadon fognak érvényesülni, egy esetet kivéve. A 4. § 2. pontjában adott direktívánál tudniillik a 3. § 4. bekezdése azt mondja, hogy ha arról van szó, vájjon milyen földbirtokpolitikai szempontokat kell érvényesíteni, akkor ebben a kérdésben meg kell kérdezni a földmívelésügyi minisztert és^ földbirtokpolitikai kérdésben a földmívelésügyi miniszter nyilatkozata a bíróságra nézve irányadó. Ez az indokolás szerint abban leli^magyarázatát, hogy az ország egész területének áttekintése a bíróságnak nem áll módjában és különben is a földbirtokpolitika irányítása a végrehajtó hatalom, nem pedig a bírói hatalom hatáskörébe

1 tartozik. Már most, elrendelvén a törvény a hitbizományi kötöttség alatt álló ingatlanok egy részének felszabadítását, a további következés az, hogy meg kell állapítani, mi legyen a sorsa ennek a felszabadult ingatlannak, mi történjék a vagyonnal? Mindenekelőtt meg kell állapítani az időpontot, amikor a változásnak be kell állania. Ez az időpont semimi egyéb, mint a törvény hatálybalépésének napja, amelynek meghatározását — a 117. § — az igazságügyminiszter úrra bízza. Ettől az időponttól kezdve, tehát a törvény hatálybalépésének időpontjától kezdve, a felszabadításra szánt vagyon felszabadul a jogi kötöttség alól, ami azonban nem jelenti azt, hogy most már szabad birtok lesz, mert egyelőre még minden felszabadult birtok a hitbizományi birtokos kezén marad meg és csak a telekkönyvben vezetik be a változást, még pedig olyan értelmű