Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.
Ülésnapok - 1931-50
72 Az országgyűlés felsőházának 50. ülésí emberek intézik az ország ügyét, még a közjogi kérdésekben is meg kell találnia, mert ez a nemzet érdeke. Nem szabad csökönyösnek lenni semmiféle kérdésben, de viszont igazságosnak és következetesnek kell lenni. Eá kell szoktatni a munkára mindenkit, aki a nemzet adófizető polgárainak filléreiből él. Legyünk egészen őszinték. En kissé drasztikusabban szoktam beszélni talán, mint igen t. kollégáim, de ez hivatásomból folyik, mert a miniszterelnöknek — mondjuk — erősebb ecsetvonásokkal kell festenie a kérdéseket. Mi, akik ismerjük a közigazgatási apparátust, tudjuk, 'hogy minden minisztériumiban van pár kuli, aki reggeltől estig húzza az igát, de^ vannak viszont olyan előkelő urak, akik már félkettokor ásítoznak és délutáni bridgepartira igyekeznek. Amikor nehéz időket élünk, amikor minden fillér fontos, amikor igazságot akarunk szolgáltatni, amikor hangoztatjuk a szelekciót,, akkor, igenis, a szelekció elvét kell érvényesítenünk és azt kell mondanunk: menjen, aki ásítozik és maradjon az, aki dolgozik. (Elénk helyeslés.) Sajnos, anyagiakat nem adhatunk a tisztviselőknek, legfeljebb hébe-hóba különóradíjakat, vagy itt-ott valami kedvezményt, amit az országgyűlés, nem mindig helyesen, kifogásolt is, pedig sokan vannak a tisztviselőik között, akik a lelküket is odaadják a nagy kérdések szolgálatában. így pl. a gazdaadósságok rendezése kérdésében a tisztviselők egész serege igazán éjjel-nappal dolgozott. Szükség van tehát arra, hogy ez a tisztViselői kar lássa azt, hogy a szorgalmas és tehetséges tisztviselőt az előmenetelben is honorálják a másikkal szemben, aki lazsál. A mai élet nem tűr lazsálást, ez zakatol, siet, rohan. Itt mindenkinek állandóan a helyén kell lennie, itt mozognia kell ennek az apparátusnak. A nemzet vérének lüktetnie kell, mert ez képviseli a gondolatokat. Akkor látni fogjuk, hogy ez az apparátus, ez a bürokrácia életet kap és látni, fogjuk, hogy ez a törvényjavaslat lelkiismeretesen keresztülvíve nem veszélyt rejt magában, hanem előnyt jelent a nemzetre. (Ügy van! Ügy van! Éljenzés.) T. Felsőiház! Mikes ő excellenciája azt hangoztatta, hogy — mondjuk — depolitizálni kellene a tisztviselői kart; de azt is hozzátette, hogy eltiltaná őket az aktív választójogtól. Bejelentem, hogy én nem tiltanám el. Mai társadalmi rétegeződésünk mellett a tisztviselői kar az a réteg, annely konzervatív világnézeténél fogva jelentősen esik latba politikai kérdéseknél. (Ügy van! Ügy van!) Ha úgy méltóztatik értelmezni, hogy a tisztviselő ne politizáljon hivatalos állásában, (Gróf Mikes János: Ezt értem!) ebben egyetértünk, de nem venném el tőle az aktív jogokat, mert a tisztviselő az úgynevezett polgári középosztálynak egyik igen értékes faktora, amelyet jogaitól megfosztani helytelen volna. Ma minden emberre szükség van, aki ragaszkodik a konzervatív haladó világnézethez. Kivenni a jogokból egy réteget, amely ehhez a világnézethez ragaszkodik, annyit jelentene, mint az ellentábor sanszait megnövelni. En tehát azt kívánom itt leszögezni, hogy a kormány ő excellenciája álláspontjával egyetértőleg helyesli a depolitizálást a tisztviselő hivatalos működésében, nem helyesli azonban a tisztviselők kikapcsolását a választói jogiból és a politikai életből. Kérem, méltóztassanak a törvényjavaslatot elfogadni, (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps.) 1933. évi december hó 28-án, csütörtökön. Elnök: A tanácskozásit befejezettnek nyilvánítóim, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. w • Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Kiss Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1. § sorszámát. A Felsőház a címet és az 1. §-t hozzászólás nélkül elfogadja. Olvassa a 2. §-t). Elnök: Szólni kíván Simontsits Elemér ő nagyméltósága. Simontsits Elemér: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! Egészen röviden csak annak kijelentésére kívánok szorítkozni, hogy abban a hitben és meggyőződésben, hogy ezzel magasabbrendű nemzeti érdekeknek teszünk szolgálatot, honorálva azokat a megnyugtató kijelentéseket, amelyeket a miniszterelnök úr ő excellenciája az imént megtett, Bezerédj István t. barátommal együtt az általunk előre jelzett módosítványok benyújtásától elállunk. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra következik Varsányi Emil ő méltósága. Varsányi Emil: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! A törvényjavaslat 2. §-a b) pontja 5., 6., 7., 8. és 9. pontjaiban, valamint a 13. §-ban van szó egy hármas és ötös bizottságról. Tisztelettel kérem a mélyen t. kormányt, hogy a végrehajtási utasításban adjon módot annak kijelentésére, hogy ezekben a különböző bizottságokban ugyanazok a tagok nem szerepelhetnek. Tehát például a hármas bizottság tagjai nem lehetnek egyúttal az ötös bizottság tagjai is. Elnök: Szólásra következik Bezerédj István ő méltósága! Bezerédj István: Nagyméltóságú elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! Azok után, amiket Simontsits ő excellenciája az én nevemben is kegyes volt kijelenteni, én is kijelentem, hogy bővebb megfontolás után a jelzett módosítást nem kívánom benyújtani. (Élénk éljenzés.) (Az elsöki széket Beöthy László foglalja el.) Elnök: Szólásra következik báró Fiátb Pál ő nagyméltósága. Báró Fiáth Pál: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! Indítványomtól én is elállók. (Élénk helyeslés.) Elnök: A 2. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, hogy a 3. és következő szakaszok sorszámait felolvasni szíveskedjék. Kiss Ernő jegyző (olvassa a 3., 4., 5. és 6. §-ok sorszámát. A Felsőház a szakaszokat hozzászólás nélkül elfogadja. Olvassa a 7. § sorszámát). Elnök: A 7. §-nál az együttes bizottság a Képviselőház által elfogadott szöveg helyett a következő szöveg elfogadását javasolja (olvassa): »Az 1920 :XX. te. hatálya alá tartozó kir. ítélőbírákra és ügyészekre az I. fejezet rendelkezései közül csupán a 2. § (1.) bekezdésének c) pontjában foglalt és a 2. § (12.) bekezdésének ezzel kapcsolatos rendelkezése, to-