Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-67

Az országgyűlés felsőházának 67. ülése 193 U december 20-án, csütörtökön. 445 Felteszem f a kérdést, méltóztatnak-e az igazolóbizottságnak azt a javaslatát, hogy Huszár Károly az igazolt felsőházi tagok név­jegyzékéből töröltessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom 'ki a ha­tározatot. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az igazolóibizottságnalk azt a javaslatát, hogy Osvald István az igazolt felsőházi tagok név­jegyzékéből töröltessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a ha­tározatot. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e az iga­zoló bizottságnak azt a javaslatát, hogy Osvald István az igazolt felsőházi tagok névjegyzéké­nek megfelelő rovatába újból felvétessék, elfo­gadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a ha­tározatot. Kérdem továbbá, méltóztajtnak-e az -igazoló bizottságnak azt a javaslatát, hogy vitéz Hu­szár Aladár, Töréky Géza, Gáli Endre és Ju­hász Andor felsőházi tagok az igazolt felső­házi tagok névjegyzékének megfelelő rovatába felvétessenek, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a ha­tározatot. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e az igazoló bizottságnak azt a javaslatát, hogy gróf Peja­csevich Miké Endre, gróf Vay Artúr, Nékám Lajos, Jakabffy Gyula és Goinbocz Zoltán felsőházi tagok az igazolt felsőházi tagok név­jegyzékébe felvétessenek, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a ha­tározatot. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e az igazoló bizottságnak azt a javaslatát elfogadni, hogy Zelovieh Kornél, Hültl Dezső, gróf Teleki Pál, Marék József és Fekete Zoltán felsőházi tagok az igazolt felsőházi tagok névjegyzékéből tö­röltessenek, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a ha­tározatot. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e az igazoló bizottságnak azt a javaslatát, hogy Zelovieh Kornél, Sehimanek Emil, Fekete Zoltán, Marék József és gróf Teleki Pál felsőházi tagok az igazolt felsőházi tagok névjegyzékének meg­felelő rovatába felvétessenek, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a hatá­rozatot. Kérdem továbbá, méltóztatinak-e az igazoló bizottság javaslata alapján tudomásul venni, hogy a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetem részéről megválasztott felsőházi tagok közül Zelovieh Kornél a mér­nöki és építészmérnöki kar részéről megválasz­tott felsőházi tagot illeti meg az 1942-ben le­járó tagsági időtartam, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a hatá­rozatot. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e az igazoló Ibizottiságmaik amb a javaslatát elfogadni, hogy gróf Széchenyi Dénes az örökös főrendiházi tagsági joggal felruházott főnemesi családok választásra jogosult tagjainak névjegyzékéből töröltessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemíben mondom ki a hatá­rozatot. Kérdem végül, méltóztatnak-e az igazoló bizottság javaslata alapján tudomásul venni, hogy Petrovics Eleknek eddigi felsőházi tag­sága az 1934 : VIII. te. 1. §-ában foglaltak szerint érintve nincs, azonban nevezett ezentúl mint a Magyar Nemzeti Múzeum felsőházi képviselője tartandó nyilván, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a hatá­rozatot. Az igazoltak névjegyzékében beállott vál­tozások a Budapesti Közlönyben közzététetnek. Napirend szerint következik a Felsőház közjogi és törvénykezési bizottságának »az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet­ről« szóló törvényjavaslat tárgyában beadott jelentésének tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság je­lentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (olvassa a bi­zottság jelentését). Elnök: Szólásra következik Pap József ő méltósága. Pap József: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! En ezt a törvényjavaslatot, nagyon időszerűnek, igen szükségesnek, alapo­san, jól átgondoltnak, célszerű intézkedéseket tartalmazónak tartom és azért úgy általános­ságban, mint részleteiben elfogadom. Elismerés és köszönet illeti az igazságügy­miniszter úr ő nagyméltóságát azért, hogy ő felismerte az ügyvédi karnak azt az óhaját, amely abban nyilatkozott meg, hogy ezt az in­tézetet, amelyet, az 1908: XL. te. megalkotott, életképessé kell tenni és minden körülmények között fenn kell tartani. Az igazságügyminisz­ter úr a törvényjavaslat benyújtásával tanú­jelét adta annak, hogy ő az ügyvédi programúi kiépítésénél az Intézetet egy igen fontos lánc­szemnek tekinti, mert habár igaz, hogy ez a törvény nem ad kenyeret az ügyvédnek, de mégis alátámasztja az ügyvédeknek független­ségét, erkölcsi erejét és tekintélyét. Huszonöt év óta áll fenn az Országos Ügy­védi Gyám- és Nyugdíjintézet, amely most ön­hibáján kívül nagyon nehéz viszonyok közé jutott. Az igazságügyminiszter úr feladata az volt és azt a célt tartotta szem előtt a javaslat benyújtásával, hogy a nagy mérvben meg­szaporodott hátralékokat csökkentse, hogy a folyó járulékok fizetésére vonatkozólag olyan intézkedéseket terjesszen elő, amelyek ke­vésfbbé nyomasztók az ügyvédi karra vonat­kozóan, mint az eddigiek voltak és mindezt meg akarja tenni úgy, hogy az intézetet alap­jaiban megszilárdítja és nem rázza meg. A magyar ügyvédség mindig súlyt helye­zett függetlenségére és függetlenségének ^alá­támasztását látta abban is, hogy az elhunyt ügyvédnek özvegye és árvái ne legyenek ki­téve a koldulás szégyenének és a legnagyobb inség nyomorának és éppen azért, még mielőtt az ügyvédi kamarák megalkottattak volna, már ex privata diligentia — hogy így fejez­zem ki magamat — segélyezték mindig az arra rászoruló ügyvédeket, az ügyvédek özve­gyeit^ és árváit. Ez a segélyezés azonban igen kismérvű volt, karitatív alapon mozgott, nem volt kielégítő és éppen ezért az ügyvédi kar­ban megvolt az általános óhaj és törekvés, hogy egy nyugdíjintézetet kell létesíteni, amelyben a törvény alapján az ellátást min­denki követelheti, minden karitatív mozzanat kizárásával és minden diseretionárius eljárás­nak a mellőzésével. Ilyen atmoszférában és ilyen gondolatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom