Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.
Ülésnapok - 1931-64
574 Az országgyűlés felsőházának 6A. ülése 193%. évi június hó 20-án, szerdán. másodszor a bíróság szabadul a pereknek tömegétől, mert 3—10 éves elévülési idő felállítása mellett, mondjuk 10 esztendő után, a perek száma nagymértékben le fog csökkenni, mert az elévülés akkor már teljes mértékben áthatotta a nemzet minden rétegét. Minthogy 10 évről van szó, azt mondhatná valaki, nem szükséges olyan nagyon sürgetni ezt a törvényt. Valamikor azonban el kell kezdeni a 10 évet s nem legokosabb-e, ha most kezdjük el, amikor ezek a zavaros idők úgyis annyi szerencsétlen embernek adnak módot, pláne szegénységi bizonyítvánnyal arra, hogy embertársaikat alaptalan perekkel zaklassák. Ezt a kérdést tehát nagy melegséggel ajánlom az igazságügyminiszter úr és az egész kormány figyelmébe. ' Mélyen t. Felsőház! A másik kérdés a részvényjog szabályozása. Es ha már az a kevés, ami itt a Házban a részvénytársasági jog reformjával kapcsolatban a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény tárgyalásánál felmerült, nagyon sokaknál érzékeny pontot érin tett és ellene a háborgó tenger hullámaival jöttek, hogy elsöpörjék ezt az egész kérdést, azt hiszem, azon a mai részvényjoghoz szilárdan ragaszkodó egyetlen kapitalista sem fog megütődni, ha olyan törvényt javaslok, — akár külön törvényt, akár az elévülési törvénybe felvett jogszabályként, — hogy a közgyűlési határozatok anyagi jogi okokból csak r a közgyűlési jegyzőkönyv bemutatásától számított 30 nap alatt támadhatók meg. Ezzel az eljárással a perek sorozatai lesznek elvonva a bíróságtól. Gyakorlatból tudom, hogy nagy vállalatok közgyűlési határozatait így támadják meg, azután jönnek: tessék kifizetni 2000—3000 pengőt, akkor majd visszavonjuk a pert, vagyis zsarolásra használják ezt fel. Mindennek elejét venni igenis az igazságügyi kormányzat és a törvényhozás kötelessége. (Helyeslés.) Puky ő excellenciája nagyon értékes beszédében a közigazgatási bíróságokat pertraktálta és az alsófokú, vagy nevezzük középfokú — kiki annak nevezheti, aminek tetszik — bíróságok felállítása mellett tört lándzsát. En is emellett vagyok. Helyeslem, ha ezek minél előbb megszerveztetnek, mert meg kell meríteni a felső közigazgatási bíróságot olyan terhektől, hogy például, ha valakit 40 fillér mellékleti bélyeg hiánya miatt megleleteznek, — öszszesen 2 pengő 40 fillér értékben, — ezt a kirovást a pénzügyigazgatósághoz fellebbezheti és még panasszal élhet a közigazgatási bírósághoz. Ügyvédjelölti prakszisomból emlékszem ilyen esetekre, ügyvédem ugyanis makacsfejű ember volt, aki minden illetékügyet, lett légyen az 15 fillér, 3 korona, vagy 100 forint, mind a közigazgatási bírósághoz vitt. Ezekkel az ügyekkel van a közigazgatási bíróság pénzügyi osztálya agyonterhelve, ezektől kell megszabadítani ezt az ügyosztályt azáltal, hogy ezeket a kisebb ügyeket egy alsóbbfokú bíráskodás alá bocsátjuk, ezekben az ügyekben az alsóbbfokú közigazgatási bíróságnak engedjük át a hatáskört, amely elsőfokon és véglegesen dönt közigazgatási jogsérelmek esetében. Egyre azonban bátorkodom felhívni a magas Ház és egyszersmind a kormány nagybecsű figyelmét: ha ezeket az alsófokú vagy középfokú közigazgatási bíróságokat szervezik, az adózás terén a keresetiado kivetésénél, ahol nem csupán a paragrafusokba, könyvekbe foglalt tételek alkalmazása az irányadó, hanem ahol az általános keresetiadó megállapításánál az egyének elbírálása és a helyi viszonyok ismerete is szükséges ahhoz, hogy az adózás igazságos legyen, az adófelszólamlási bizottságokat, amelyek méltányosak és igazságosak is tudnak lenni, ne méltóztassék mellőzni. Ne méltóztassék mellőzni azért, mert ha egy a vásárcsarnokban havonként 1 pengőt fizető kofa 30 pengő adóval van megróva azon a címen, hogy neki 600 pengő keresete van és ha a helyi viszonyokat ismerő adófelszólamlási bizottság azt mondja, hogyha ez az adófizető 5 pengőt fizet járulékaival együtt, ami még 63%, akkor úgyis eleget fizet, ezt el kell fogadni, de ezt az alsófokú közigazgatási bíróság nem mondhatja, ez a jogszabályok alapján jár el, előtte az fog állani, hogy ott van egy kimutatás, rencsétlen adózó pedig nem tudja kimutatni keresetét, mert könyvet nem vezet. Ellenben az a polgártárs, aki a felszólamlási bizottságban van, inkább megérti polgártársának egyéni helyzetét. Végül pedig az igazságügyminiszter úr figyelmét felhívom a következőkre. A jó törvényeket is csak úgy lehet jól alkalmazni, ha jól összeállított gyűjteményből tudjuk, mi az élőjog. (Ügy van! Ügy van!) Kz> 1930-'ban keletkezett, úgynevezett eljárást egyszerűsítő törvény kimondotta 145. §-ában, hogy felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a polgári perrendtartást és az ezzel összefüggő törvényeket, ideértve az igazságügyi szervezeti törvényes új rendelkezéseket, egy új gyűjteménybe foglalja, hogy abban csak az legyen benne, ami valóságos élő jog, ami pedig nem az, az maradjon ki. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a végrehajtási törvény tekintetében. Azóta elmúlt négy esztendő és ez az összeállítás folyton késik. Kérem az igazságügyminiszter urat, hogy az igazságszolgáltatás, a polgári jog biztonsága érdekében ezeket az összeállításokat minél előbb bocsássa közre. Annál is inkább megteheti ezt, mert hiszen a törvény azt mondja: mielőtt ez az összeállítás közkézre kerül, PL királyi Kúria elé bocsátandó, a királyi Kúria bírái is át fogják vizsgálni és meg fogják állapítani, vájjon nincsenek-e ott hézagok és hiányok. Garancia is van tehát arra, hogy ez a gyűjtemény olyan lesz, amelyet azután minden jogász nyugodtan alkalmazhat és használhat. Ezek után néhány szóval még csak arról akarok megemlékezni, miért vagyok bizalommal a kormány iránt, miért szavazom meg a költségvetést. Azért, mert ennek a kormánynak úgy eddigi működése, mint azok az ígéretek, amelyeket tett és amelyekre kezdeményező lépéseket tett, vagy amelyeknek megvalósítása a korábbiaktól biztosítottnak mutatkoznak és amelyekre nézve nála az akarat és erő teljesen fennforog, lelkemben azt a gondolatot támasztják, hogy ennek a kormány nak az erőt, a segítséget és az egységet meg kell adni, ezt a kormányt teljes erővel támogatni hazafias kötelesség. Egyre azonban mégis bátorkodom a figyelmet felhívni. A titkos választójog beígértetett. Ez a titkos választójog azonban ne legyen egyenlő, általános és a nőkre is kiterjedő választójog, mert a választójogban sötétbeugrást nem jó csinálni. Láttuk ezt 1920-ban is, amikor rendeleti úton életbeléptették a titkos választójogi rendelkezéseket, amikor a demagógia eszközeivel dolgoztak és csak a magyar leieknek veleszületett erőssége volt az, hogy
