Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-64

Az országgyűlés felsőházának 64. ülése 1934. évi június hó 20-án, szerdán, báró Wlassics Gyula elnöklete alatt Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1934/35. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tár­gyalása. Felszólaltak : Gaár Vilmos, vitéz Purgly Emil, Morvay István, Cicatricis Lajos, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kör m íny résééről jelen vannak : vitéz Gömbös Gyula, Fabinyi Tihamér, Hőman Bálint, Jmrédy Béla, Kállay Miklós, Kánya Kálmán, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 18 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula fog­lalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Bezerédj István, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Khuen-Héderváry Károly jegyző urat kérem fel. Bemutatom a budapesti kir. magyar Páz­mány Péter Tudományegyetem orvosi kara ré­széről megválasztott Nékám Lajos felsőházi tag megbízólevelét. A megbízólevél megvizsgálás és jelentés­tétel végett kiadatott az igazoló bizottságnak. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy az igazoló bizottság beadta jelentését a hozzáutalt igazo­lási ügyekben. A jelentés kinyomatik, szétosztatik, napi­rendre tűzése iránt pedig később történik intéz­kedés. Bemutatom a Képviselőház elnökének átira­tát, amelyben értesít, hogy a Képviselőház folyó évi június hó 14-én tartott ülésében ä 33-as országos bizottságba Beck Lajos, gróf Bethlen István, Biró Pál, Bud János, gróf Esterházy Móric, Éber Antal, Gyömörey Sán­dor, Ivády Béla, Kállay Tibor, Kenéz Béla, Kozma Jenő, Lakatos Gyula, Mayer János, Nagy Emil, Petró Kálmán, Péntek Pál, Sehandl Károly, Sztranyavszky Sándor, Te­mesváry Imre, Ugrón Gábor, Wolff Károly és Zsindely Ferenc képviselőket választotta meg. Tudomásul szolgál. Napirend szerint következik az 1934/35. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. , \ Szólásra következik Gaár Vilmos ő méltó­sága. Gaár Vilmos: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! A kifejlett parlamenti gya­FEL8ÖHÁZI NAPLÓ III. korlat szerint az állami költségvetés ország­gyűlési tárgyalása lényegében arra szolgái, hogy ezzel a költségvetéssel kapcsolatosan a közéletben tapasztalható kívánalmak és jelen­ségek kifejezést nyerjenek, amennyiben a Ház tagjai úgy találják, hogy ezek a jelenségek és tapasztalatok érdemesek arra, hogy az ország színe előtt pertraktáltassanak, itt szóhahozas­sanak és a kormány mérlegelése alá bocsáttas­sanak; másrészt pedig a költségvetés tárgya­lása alkalmas arra, hogy a felszólalók megnyi­latkozhassanak a kormány iránti bizalom vagy bizalmatlanság tekintetében a kormánynak ed­dig megvalósított programmja és ezutánra be­ígért cselekményei alapján. A pénzügyminiszter úr tegnapi nagysza­bású és a mai körülményekhez képest nagyon is megnyugtató beszédének egy részében a leg­szebb alapot adta meg nekem mai felszólalá­somhoz, amikor azt mondotta, hogy az adó­rendszernek tüzetes és egészen átfogó átalakí­tása a gazdasági viszonyoknak mai ziláltsága és bizonytalansága mellett nem lehetséges, el­lenben nem zárkózik el attól, hogy akár anyagi, akár alaki jogszabályokat alkosson, abban az esetben, ha kirívó aránytalanságok és olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek az adózásnak amúgy is súlyos terheit még súlyosabbakká teszik, amelyeket azonban törvénnyel vagy kor­mányintézkedéssel elhárítani igen egyszerűen lehetséges. Beszédemben elsősorban ezekre a je­lenségekre óhajtok kiterjeszkedni, amelyeket közéleti működésem során tapasztaltam. Az első, amire a mélyen t. kormány figyel­mét fel akarom hívni: a szerződés szerint járó és bírói ítélettel megállapított járadékoknak és tartásdíjaknak megadóztatása. Az 1927. évi 300. P. M. számú hivatalos összeállítás értelmében ezeket a jövedelmeket általános kereseti adóval róják meg, ami azt jelenti, hogy az ilyen já­radék után kell fizetni 5%-os adót, ennek 40%-át mint rendkivüli pótadót, azonkívül 23.5%-os egyéb járulékos adókat és amennyi­ben a járadék az 1000 pengőt meghaladja, jöve­delemadót is kell fizetni. Méltóztassék azt venni, hogy valamely öz­vegynek, öreg nyugdíjasnak vagy nőtartást el­nyert elvált asszonynak a javára évi 2400 pengő van megítélve. Ez után a tartás után az illető

Next

/
Oldalképek
Tartalom