Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.
Ülésnapok - 1931-6
Az országgyűlés felsőházának 6. ülése 1981. évi december hó 16-án, szerdán. 53 méltóságú Elnök úr! Mélyen tisztelt Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Baltazár ő excellenciájának interpellációjában elmondottakra vonatkozólag én Ő exeellenciájával csakis egy dologban tudok egyetérteni, mégpedig abban a kijelentésében, hogy mennyire szükséges a lelkek egyensúlyát fenntartani a végből, hogy a mostani nehéz helyzetből és gazdasági válságból kijuthassunk. (Úgy van! Ügy van!) Azt a beállítását, amelyet a tőkére vonatkozólag mondott, nem tudom osztani. (Helyeslés.) Nem a tőkének túltengése, inkább a tőkének hiánya az, ami miatt most bajban szenvedünk. (Ügy van! Ügy van!) En — ha szabad ezt a kifejezést használnom — nagyon tájékozatlan, rövidlátó é§ káros 'beállításnak tartom azt, amikor az egyes gazdasági ágakat és azok érdekeit szembehelyezzük egymással (Ügy van! Ügy van!) és kétszeresen károsnak tartom ezt ma, midőn minden gazdasági ágnak összefogása az egyedüli lehetőség arra, hogy kitartsunk addig, amíg ezek a gazdasági nehézségek, ez a gazdasági krízis és kártékony hullám az egész országról elmúlik. (Ügy van! Ügy van!) Ezen különböző gazdasági ágak közé sorolom én a tőkét is. A tőke, a munka, a fundált vagyon egyformán kell, hogy kivegye részét a munkából és egyformán kiveszi — mert kell, hogy kivegye részét és teszi is — az áldozatokból. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nagyon káros beállítás és nagyon káros, ha a közvéleményben szélesen elterjed az a hit, hogy itt a szellemi és testi munkástól várnak áldozatot, a mezőgazdaságtól várnak áldozatot, a kisipartól várnak áldozatot, a bankok és a nagyvállalatok pedig bőségben dúskálnak és a köz érdekében semmiféle áldozatot nem hoznak. (Ügy van! Ügy van!) Ez a beállítás csakis az egyenetlenséget, az irigységet fokozhatja és nagyon megnehezíti azt az együttes munkát, amelyre szükség van. (Ügy van! Ügy van!) Legjobb meggyőződésem szerint mondhatom, hogy ezt a beállítást teljesen tévesnek is tartom, (Ügy van! Ügy van! a középen.) mert ma a hitelezők sokszor rosszabb, súlyosabb helyzetben vannak, mint az adós. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Hogy ezek egyáltalában egészségtelen állapotok a hitel szempontjából, amelyek most fennállanak, az kétségtelen, de ennek az okát a tőkére hárítani valóban nem volna helyes és nem célravezető. Amikor a gazdasági konjunktúrák jók voltak, könnyen hiteleztek, de könnyen csináltak adósságot is. (Igaz! Ügy van!) Az én felfogásom akkor is az volt, hogy túlságosan könnyen. De az akkori viszonyok között ez menthető és érthető volt és azt lehetett gondolni, hogy az akkori magas terményárak mellett, az akkor kívánt kamatokkal az adósok megbirkózhatnak. A hitelezők pedig nem adtak könynyelmű hiteleket, mert az akkori értékeket vették számításba. Ma, midőn az összes terményárak olyan aránytalan módon lecsökkentek, természetes, hogy az akkor kontrahált kölcsönök kamatainak terhe alatt roskadoznak az adósok. De roskadoznak a hitelezők is, mert azok az alapok, amelyekre a hiteleket adták, a terményárakkal arányban értéküket vesztették és így az adósok a kamattal nem bírnak, a hitelezők pedig hiteleik fedezetével nem bírnak. Ami azt illeti, hogy a Nemzeti Bank eloljár abban a — nem tudom, ő excellenciája hogyan fejezte ki magát, de mindenesetre általa kárhozatosnak tartott — politikában és eljárásban, amelyet a pénzintézetek követnek, azt hiszem, itt elsősorban a Nemzeti Bank kamatpolitikájára gondolt ő excellenciája. A Nemzeti Bank politikájára nem kívánok részletesen kiterjeszkedni; de ennek igen sok feltétele, sok vonatkozása van, úgy belföldi, mint külföldi viszonylatban. A Nemzeti Bank legjobb belátása szerint mérlegelve épp úgy a külföldi viszonylatokat, mint a belföldi szükségleteket, intézi a maga kamatpolitikáját. Külföldről igen erős befolyást igyekeztek gyakorolni a Nemzeti Bankra, hogy sokkal magasabbra emelje még fel a bankkamatlábat. (Ügy van! Ügy van!) A 'hazai viszonyokat ismerve, a Nemzeti Bank nem követte azt a tanácsot, a nyáron azonban kényszerülve volt bizonyos kamatemelésre és azt hiszem, ez teljesen indokolt is volt. Azok az indokok, amelyek az akkori kamatlábemelést és azóta annak fenntartását indokolttá tették, remélhetőleg mielőbb meg fognak egészben vagy legalább részben szűnni és akkor a Nemzeti Bank természetesen abban a helyzetben lesz, hogy a kamatlábat redukálja és ezzel érezhető könnyebbülést hozzon az ország gazdasági életébe. Hogy azonban ez milyen időpontban és milyen mérvben fog bekövetkezhetni, arra vonatkozólag ma nem vagyok abban a helyzetben, hogy nyilatkozatot tehessek. Ezt voltam bátor ő excellenciájának interpellációjára elmondani. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés. Taps.) Elnök: Baltazár Dezső ő excellenciáját a viszonválasz joga megilleti. Baltazár Dezső: A miniszterelnök úr ő excellenciájának beszédében csak azt az állítást vagyok bátor kiigazítani, minthogyha az én beszédemnek az lett volna a tendenciája, hogy a különböző gazdasági ágazatok között ellentétet akartam volna szítani, hiszen beszédem éppen oda tendált, hogy föld, munka és tőke legyenek közös sorsban és értsék meg egymást. A miniszterelnök úr ő excellenciájának igénytelen interpellációmra adott válaszát nem anyu: nyira annak tartalmánál fogva, mint inkább az iránta viseltetett bizalomnál fogva, magam is tudomásul veszem. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr ő excellenciájának az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az interpellációra adott választ tudomásul veszi. Tisztelt Felsőház! A törvényhozás felső kamarájának hagyományaihoz ragaszkodva, e helyről is megemlékezni kívánok arról a fájdalmas veszteségről, mely Izabella kir. hercegasszony ő fenségének folyó évi szeptember hó elején bekövetkezett 'elhunytával Frigyes királyi herceg ő fenségét és családját érte. A megboldogult királyi hercegasszonyt a nemzeti multunkkal kapcsolatban álló családi tradiciói mellett bensőséges érzelmi szálak is fűzték hazánkhoz. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar ügy sok esetben lelkes támogatóra talált őbenne. Nemzetünkkel együttérző, nemes egyéniségét maradandóan hirdeti a múlt évben nagylelkű adományából felállított Szent Imre herceg szobor és jellemzi az a soha nem lankadó tevékenység, mellyel kegyetlenül megcsonkított^ hazánk újjáépítésének munkájából jótékonysági és^ társadalmi téren példaadóan kivette a maga részét. A halálával bekövetkezett országos gyászban a Felsőtház is osztozván, Izabella királyi hercegasszony nemes emlékének mai ülésünk jegyzőkönyvében való megörökítését tisztelettel indítványozom. (Helyeslés.) Miután indítványomat el méltóztattak fogadni, kimondom, hogy a 10*