Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.

Ülésnapok - 1931-4

Az országgyűlés felsőházának U-ik ülése 1931. évi augusztus hó 4-én, kedden. 15 Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy az elhangzott interpellációm válaszomat röviden, néhány szóval megadhassam. (Halljuk! Hulljuk!) Magam is mély aggodalommal figyelem azokat a jelenségeket, amelyek a gabonapiacon a gabonaárak nagymérvű süllyedésében és a gabonaforgalom nem kielégítő voltában nyilvánulnak meg. Rendes viszonyok között a gabonaértékesítés négyféle módon lehetséges, és pedig az export, a malmok vásárlása, a határidőüzlet és a beraktározás útján, kapcsolatban olyan pénzügyi műveletekkel, hogy a gazda a beraktározott búza után megfelelő előleget vesz fel Az export a külföldi vevők tartózkodása és az egész Európára ránehezedő pénzügyi és gazdasági krízis következtében, de az éles jugoszláv és román verseny következtében is iaz utóbibi időkben rendkívül nehezen indult meg, úgyhogy augusztus 1-éig mindössze 175.000 métermázsa búza hagyta el az ország határát. Az import-államok ugyanis érezhetően tartózkodnak a mai bizonytalan időkben a vásárlásoktól, elsősoriban a saját produktumaikat törekednek felhasználni, aminek biztosítása érdekében igen szigorú rendelkezéseket léptetnek életbe. A malmok a vásárlástól szintén tartózkodnak, mert nulláslisztet exportálni nem tudnak, a belföldi elhelyezése pedig ennek a cikknek szintén igen szűk keretekre szorítkozik. T. Felsőház! Ami a határidőüzlet megindítását illeti, ennek előfeltétele is ebben a pillanatban sajnos, még hiányzik. Szükség van ugyanis, hogy a határidjőüzletet megnyissuk, arra, hogy a gabonával hivatásszerűen foglalkozó gabonakereskedők bankbetéteinek a gabonavásárlás céljaira való felszabadításán kívül a lombardhitel is megnyittassék, ami a mai korlátozások mellett rendkívüli nehézségekbe ütközik. Szükség van továbbá arra is, hogy megfelelő raktárak legyenek, (

hogy a határidőüzleten vásárolt búzát lehetőleg közraktáriakban helyezzék el, hogy ezekre a közraktári jegyekre a Nemzeti Bank lombardhitelt tudjon nyújtani. Mindezek a kérdések a mai kötött pénzügyi viszonyok mellett ebben a pillanatban akadályokba ütköznek, ugyanez akadályozza a beraktározási kérdés megoldását is. Az export forszíriozását szerény véleményem szerint ma nem tartanám helyesnek, mert hiszen ezzel újabb árletöréseket és árlemorzsolódásokat idéznénk elő. Ami a határidőüzlet bevezetését illeti, a közgazdasági miniszter úrral, a Nemzeti Bankkal és a tőzsde vezetőségével az utóbbi időkben igen komoly tanácskozásokat folytattunk és kilátás van larrá, hogy a legközelebbi időben a határidőüzletet be tudjuk vezetni, ami azután forgalmat idéz elő, a malmok is vásárolni fognak, merít hiszen a határidlőüzleten tudinak olyan kötéseket csinálni, amelyek árbiztosítást jelentenek az ő számukra, A kormány mindent elkövet, hoigy ezeket a kérdéseket rendezze, azonban a mai viszonyok között ebben a pillainatban a korlátozások alig szüntethetők meg. Ami az interpelláció második pontját illeti, a búza márkázása ezidőszerint nincs bevezetve, a príma minőségű búzát azonban a tőzsdén is külön jegyzik, a tpzsde is, a malmok is a príma minőségű búzáért nagyobb árat fizetnek. Az lehet, hogy ott, ahol kisebb vásárlások vannak, ott áll az, amit az interpelláló ha a kereskedő eladja a gabonáját, rendesen vasúton szállítja, mert ez alkalmasabb neki, hanem csakis úgy fizetődik ki a hajójárat, ha a gabonát nagy tételekben szállítják. A Mftr.rel tehát abban állapodtam meg, hogy legalább 1000 mázsás tételeket ilyen olcsó díjszabás mellett szállít, ami a búza értékében körülbelül 2—3 pengő pluszt jelent, mert hiszen végeredményben a búzánk Wienbe és Regensburgba fog gravitálni. Ezermázsás tételt elfogad szállításra, de természetes, hogy az ezermázsás tételek dgen hamar el fognak fogyni. Ha a miniszter úr nem kényszeríti rá a Futurát, hogy a víz mellett lévő községeket vegye a hajószállításnál kombinációba, akkor az a bizonyos kötlevél, amelyet nekünk eladóknak a Futurával kötnünk kell, — mert hiszen ez az egy vevőnk van — ne szóljon úgy, hogy «budapesti paritás és vasúti állomás», hanem «budapesti paritás és hajóállomás», mert így egy pengő a mi zsebünkben marad; ha pedig azt mondja, — hiszen lehet így is feltételezni az eladást, mert hiszen tranzité áru az egész — hogy «kisállomás— Wien», vagy «kisállomás—

Regensburg», akkor 3—4 pengő maradhat a kisgazdák zsebében. Ez az, ami búzánk értékesítését nagyban előmozdítaná. Bocsánatot kérek, hogy ennyire nyújtottam beszédemet és visszaéltem nagybecsű türelmükkel, de úgy látom, úgy érzem, hogy nekem mint törvényhozónak kötelességem volt az én vidékem lakosságának panaszait idehozni, idehozni ama férfiú elé, aki mindenkor szeretettel viseltetett a gazdaközönség iránt, és előadni interpellációmat, amely a következőleg szól (olvassa): «Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz: Van-e tudomása a miniszter úrnak, hogy az országban ia gabonakereskedelem teljesen megállott, és ezt a nehéz helyzetet felhasználva a zugkereskedők a magyar gazda egy évi verejtékes munkájának gyümölcsét potomáron, a búza mázsáját 5—7 pengővel szedik össze? Van-e továbbá tudomása a miniszter úrnak arról, hogy dacára annak, miszerint az Országos Mezőgazdasági Kamara által tartott búzaankéten, de meg általában is, a minőségbúza termelésére fektetik a fősúlyt, és ettől vezéreltetve a törvényhozás a múlt évben meghozta a márkázási törvényt, mégis az eddigi csekély vásárlásokéból arra kell következtetnünk, hogy a vásárlások a minőségre való tekintet nélkül esziközöltetnek és a megvett búzának minőségi kiválasztása nem történik meg, sőt a jobb minőségűt összekeverik a gyengébb minőségűvel, így egységes kommerszáru kerül majd eladásra, ami kiváló minőségű búzánknak exportképességét veszélyezteti? Végül van-e tudomása >a miniszter úrnak arról, hogy a folyók, különösen a Duna- és Tisza-mentén termelt gabonaneműek 'hajófuvardíjtétele csak egyharmad részét képezi a vasúti fuvarnak, azonban ez a nagy előny nem használtatik ki a termelő javára, főként azért, mert minimális ezermázsás tételekben fogad csak el a Mftr. vízi szállítást? Amennyiben ezekről tudomással bír a miniszter úr, tisztelettel kérdem, szándékozik-e ezen, a gazdatársadalomra nézve annyira káros körülményeken változtatni, és ha igen, minő eszközökkel fogja megvédelmezni a gazdák érdekeit?» (Élénk helyeslés és taps a középen.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván válaszolni. . . Mayer János fÖlíTmívelésügyi miniszter: 4*