Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-94

Az országgyűlés felsőházának 94. ülése politikailag-, szociálpolitikailag és társadalompolitikailag nagyon veszedelmes lépés volna és ennek következtében nagyon megfontolandó. Én együtt érzek ő excellenciájávai abban, hogy jó volna, ha ez az alap megvolna, jó volna, ha egy felszaporodott alapból az országban szerteszéjjel lehetne sok mindenféle az energiagazdálkodásba tartozó intézményt létesíteni. De vigyázni kell, nehogy ez olyan eszközökkel történjék, amelyek sok vonatkozásban a helyzetet rontják. Tisztelettel kérem, hogy a bizottság által javaslatba hozott eredeti szöveget elfogadni és az ő exeellenciája által javaslatba hozott ellenindítványt mellőzni méltóztassék. Elnök: Simontsits Elemér ő exeellenciája kíván szólni. Simontsits Elemér : Nagyméltóságú Elnök Ür ! Igen t. Felsőház ! Én tisztán csak a bizottságban e javaslat tárgyalása alkalmával elfoglalt álláspontomhoz képest leadandó szavazatom indokolása céljából vagyok bátor egészen röviden igénybe venni a mélyen t. Felsőház türelmét. Az előttem felszólalt Glücksthal felsőházi tag úr ő méltósága ezt a kérdést elsősorban a székesfőváros háztartása, ennek a háztartásnak egyensúlya és érdekei szempontjából tárgyalta. Ha én visszagondolok a multakra és ezzel az érdekkel szembeállítanám mindazt a teljesítményt, amelyet Magyarország egész területe a székesfőváros felvirágoztatása érdekében áldozatokban meghozott, (Úgy van ! Ügy van !) akkor azt hiszem, hogy a Felsőház bölcsesége egészen határozottan a vidéknek most nyújtandó erőforrások megszavazása és megadása mellett foglalna állást, (Úgy van ! Úgy van ! a középen.) mert az osztó igazság határozottan az volna, hogy végre egyszer a fővárosnak— amelynek fejlődését különben örömmel látom és szívemből kívánom a jövőre is — a fővárosnak felvirágoztatása mellett végre egyszer a vidék nyomorgó lakosságának szükségleteit is igyekezzünk kielégíteni. (Helyeslés a középen.) Ha a székesfőváros a bánhidai centráléba bekapcsolódik és a maga villamos fogyasztását ezen az úton fogja biztosítani, az én információim és tudomásom szerint itt a villamos áram ára jelentékenyen olcsóbbá fog válni, ennélfogva azok a súlyos konzekvenciák,^ amelyeket Glücksthal ő méltósága az imént elhangzott módosító javaslat elfogadásához fűzött, nem következnek be, ellenkezőleg, a székesfőváros területén olcsóbbá válik a vilanyfogyasztás, mint aminő olcsó most. Ettől azonban eltekintve, ha én ezt a kérdést közgazdasági szemüvegen keresztül nézem, akkor elsősorban meg kell állapítanom, hogy minden szociálpolitikai konzekvencia c^ak vetülete a közgazdasági életnek, a közgazdasági élet törvényeiben és feltételeiben vannak adva és megszabva a szociálpolitikának összes feladatai és lehetőségei. Ha a közgazdasági élet egészséges, erőtől duzzadó, akkor sokkal kevesebb veszélyt rejtenek magukban azok a szociálpolitikai következmények, amelyekkei egyébként dolgunk van. Mármost ha én közgazdasági szemüvegen keresztül tekintem az előttünk fekvő kérdést, akkor nem láthatom egyedül ennek a kérdésnek csak ezt az egyik oldalát, hogy ez bizonyos terheknek újra a fogyasztókra való áthárításával, tehát bizonyos vonatkozásban a közterhek emelésével jár. Ha igazságos akarok lenni, okvetlenül látnom kell ennek az intézkedésnek azt a másik hatását is, amelyik az általános közgazdasági helyzet megjavításában nyilvánul meg. (Helyeslés.) Mert hogyan akarjak én szociálpolitikailag karos következményeket az ország közéletétől távol tartani,^ha a gazdaságilag mostoha viszonyok között élő népünk gazdasági boldogulását FELSŐHÁZI NAPLÓ. VI, 1931. évi február hó 14-én, szombaton. 79 nem igyekszem lehetővé tenni olyan intézkedésekkel, melyek erre alkalmasak. (Ügy van! Ügy van!) Mar pedig, bocsánatot kérek, alkalmasabb intézkedést, amelyik közvetlenebbül érintené a vidék lakosságát, gazdasági életét, el sem tudok képzelni ennél a villamosenergiaszolgáltatási törvénynél. Mitől gyógyuljon meg szociálpolitikai helyzetünk, mitől erősödjék meg ennek a nemzetnek gazdasági élete és struktúrája, ha nem ilyen intézkedések segélyével, amelyek közvetlen javakat produkálnak, amelyek közvetlenül befolyásolják versenyképességünket más nemzetekkel és más népekkel szemben ? Mélyen t. Felsőház ! Ezek azok az általános szempontok, amelyek engem ennek a kérdésnek az elbírálásánál vezetnek, vezettek a bizottságban is és ezért én Hellebronth ő exeellenciája javaslatát, amely odatendál, hogy az államot minél hamarább abba a helyzetbe hozzuk, hogy módjában legyen a villamos energia fejlesztést és szolgáltatást a maga hatáskörébe vonni, amint a bizottságban támogattam, támogatom, most is, mert én ez energiajavaslat segélyével látom a legrövidebb úton és leggyorsabban elérhetni azt a célt, hogy az energiaszolgáltatás révén ennek az országnak egész lakosságát ehhez az óriási előnyhöz hozzájuttassuk. Én tehát vagyok bátor ő exeellenciája javaslatát a t. Felsőháznak elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : Gróf Teleki Pál ő excellenciáját illeti a szó. Gróf Teleki Pál: Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen t. Felsőház! Csak egészen röviden, néhány szóval kívánom megindokolni saját szavazatomat, mellyel Hellebronth ő excellenciájának javaslatát elfogadom. Egészen röviden azért, mert azokat, amiket elmondani szándékoztam, Simontsits ő exeellenciája részben már elmondta, s az őáltala elmondottakhoz én tökéletesen hozzájárulok. Én csak egyre szeretnék rámutatni, arra, hogy itt szociálpolitikai szempont állíttatott szembe szociálpolitikai szemponttal és^ talán áll az még most is szemben. Az egyik szociálpolitikai szempont azonban általánosabb, a másik restringáltabb. Ne felejtsük el azt, hogy nálunk még sokkal nagyobb a diszparitás a város és a falu struktúrája között, mint másutt. Ne felejtsük el másodszor azt sem, hogy a trianoni béke következtében azok közé az államok közé tartozunk, illetőleg azok közé az államok közé soroztattunk, amelyekben a fővárosnak a méretaránya az ország lakosságának méretarányához képest óriási mértékben megnövekedett — ami káros — és csak egynéhány olyan állam van, pl. Dánia, amely hozzánk hasonló, de mindenesetre mi fővárosunk nagysága tekintetében a vezető államok közé tartozunk. Ha valamely államnak érdeke megakadályozni a városbaözönlést, úgy elsősorban nekünk érdekünk megakadályozni, (ügy van ! Ügy van !) Nekünk tehát érdekünk ezt a diszparítást a falu és a város között megszüntetni és a falunak, a tanyának is megadni mindazokat a lehetőségeket, energiát, utat, automobilutat, stb. a rádiót sem kapcsolva ki ezekből, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy azoknak az előnyöknek nyújtásával, amelyeket eddig csak a város nyújtott, a falusi embert a falun tartsuk. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy ez nemcsak általános politikai, hanem országos szempont is, amely kihatásaiban továbbmegy a szociálpolitikán és továbbmegy a gazdaságpolitikán. Nem kell, hogy messze visszamutassak a közelmúlt eseményeire, hogy a városok mozgó lakosságával szemben a falunak stabil lakossága milyen előnyökkel jár az ország stabilitása érdekében. Én mindezekre csak röviden akartam rámutatni. Azt hiszem, 12