Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.
Ülésnapok - 1927-92
20 Az országgyűlés felsőházának 92. üléí A Képviselőháztól beérkeztek: az állami szabályozás alá •- nem eső vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó munkálatok állami támogatásáról, valamint a honvédség, vámőrség, folyamőrség és csendőrség kötelékében szolgálatot teljesített legénységi állományú egyéneknek a köz- és magánszolgálatban alkalmazásáról szóló törvény j avaslatok. Ezek a törvényjavaslatok kiadattak a Felsőház illetékes bizottságainak, amelyek a törvényjavaslatokat letárgyalták, azokról szóló jelentéseiket benyújtották, amelyek kinyomattak, szétosztattak és a házszabályok szerinti 3 nap közbevetésévei a mai ülés napirendjére tárgyalásra kitűzettek. Beérkezett továbbá a Képviselőháztól a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló törvényjavaslat. Ez a javaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatott a Felsőház illetékes bizottságainak. A Felsőház közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága letárgyalta az egyes mezőgazdasági termények és termékek, valamint állatok és állati termékek állami ellenőrzőjeggyel ellátásáról szóló törvényjavaslatot^ valamint az Alföld fásítása tárgyában hozzáutalt feliratokat és kérvényeket. Ez a bizottság úgy a törvényjavaslatról, mint a feliratokról és kérvényekről szóló jelentését benyújtotta. E jelentések kinyomattak, szétosztattak és a házszabályok szerinti 3 nap közbevetésével a mai ülés napirendjére tárgyalásra kitűzettek. Tisztelt Felsőház! Az igazolóbíróság előadója kíván at, Háznak jelentést tenni Pokoly József felsőházi tagsága igazolása ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Degré Miklós: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Mint a Felsőház igazolóbiróságának előadója, bátor vagyok jelenteni, hogy a Felsőház igazolóbírósága^ dr. Pokoly József felsőházi tag igazolása ügyében .a következőképpen döntött. Az igazolóbíróság az iratok alapján .megállapította azt, hogy Pokoly József felsőházi tagsági jogáról 1930. évi szeptember hó első napján a Felsőház elnökéhez intézett iratában augusztus 31-iki kelettel ' lemondott. Minthogy pedig a felsőházi törvény 27. §-ának 3. pontja értelmében a megválasztott felsőházi tag tagsági jogáról lemondott, az igazolóbíróság megállapította azt, hogy Pokoly Józsefnek felsőházi tagsági joga szeptember hó 1-én történt lemondása folytán megszűnt. Ilyen körülmények között tehát akkor, amikor az igazolóbíróság Pokoly József felsőházi tagsági jogának kérdésével foglalkozott, ez ja jog a törvény erejénél fogva már megszűnvén, ebből kifolyólag az igazolóbíróság mellőzte a döntést abban a kérdésben, hogy Pokoly Józsefnek mint a debreceni Tisza István tudományegyetem részéről megválasztott felsőházi tagnak nyugalomba helyeztetése mennyiben van befolyással a nevezettnek felsőházi tagságára s ennélfogva az^ ügy iratait további eljárás végett a Felsőház igazolóibizotts ágának adtuk ki. Elnök: A házszabályok 10. §-a értelmében az igazolóbírás ág határozata felett vitának helye nem lévén, kimondom, hogy a-Felsőház az igazolóbíróság határozatát tudomásul veszi és ennélfogva az ügy iratait további eljárás végett a Felsőház igazolóbizottságához visszaküldi. Napirend szerint következik a Felsőház közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának; je1930. évi december hó 12-én, pénteken. lentése «az Alföld fásítása tárgyában» hozzáutalt feliratokról és kérvényekről. Kérem a jegyző urat, hogy a jelentést felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Hadik János gróf ő excelleneiáját illeti a szó. Gróf Hadik János: Nagyméltóságú Elnök Űr! Tisztelt Felsiőház! Az 1,923 : XIX. te. szabályozza az alföldi fásítás kérdését. A statisztikai áldatok ismeretesek s csak ismételni akarom, hogy Csonka-Magyarország erdőterülete 12*4%-át teszi ki az ország egész területének. Ez az erdőmennyiség egyáltalában nem elegendő az ország szükségletének fedezésére, aminek legszomorúbb bizonyítéka az, hogy 1928-ban kereken 149 millió, s még a dekonjunkj túra jegyében elmúlt 1929. évben is 131 millió pengő értékű nyers és megmunkált fát hoztunk fee a szomszéd államokból. Ez az óriási tehertétel legjobb bizonyítéka annak, hogy; milyen szegények vagyunk mi fa dolgában. (ÍJgy van! jobbfelől.) Az erdők más fontos gazdasági szerepe is bizonyára mindenki előtt ismeretes: csapadékeloszlás, szelek erejének csökkentése, talajnedvesség megőrzése s dombvidéken a csapadékvizek levezetésének kérdése, ez mind a legszorosabb összefüggésben van a magyarországi erdőkkel. A főVáros közelében, a Mátrában s a Bükkben találunk százezer holdakat, amelyek ilyen nagy esőzések idejében ki vannak téve a víz rohamos leszaladásának, ami vízmosásokat idéz elő, ami azt a területet terméketlenné teszi, sőt még az alsóbb területekre is káros kihatással vaín. Rá kell mutatnom még arra is, hogy az erdőterület Magyarországon nagyon egyenlőtlenül van elosztva. Amíg egyes felvidéki vagy dunántúli vármegyékben az erdőterületek az összes terület 20%-át is meghaladják, s aiz illető környék szükségletén felül 'bizonyos fokig még további más «vidékeket is elláthatnak faanyaggal, addig a földmívelésügyi minisztérium statisztikai adatai szerint hat olyaln törvényhatóság van, amelyben az erdő 1%-át sem éri el az összes területnek, négy olyan törvényhatóság van, ahol 2%-ot tesz ki az erdőterület, továbbá öt törvényhaltóságban 4%-on alul marad. A futóhomok kiszáradása folytán, amint jól tudjuk, a homokon fellépő szik is terméketlenné teszi azokat a területeket, s éppen ezeknek a nagy területeknek gazdaságos kihasználása érdekéhen nagyon fontos a fásítás, mert ott igazán a legtöbb helyen nagyon szép, jól jövedelmező s jónövésű erdőket lehetne telepíteni. Ezeket az igen fontos célokat szolgálta annakidején ez a fásítási törvény. Hogy ez megfelelő volt, annak bizonyítéka az, hogy a földmívelésügyi miniszter úr egy 15 éves fásítási prograimmot állított fel annakidején. 56.763 katasztrális hoild kopár terület, 213.585 katasztrális hold alföldi terület, összesen tehát 270.356 katasztrális hold terület beerdőisítését ölelte fel ez a programm, s évi 18.000 hold ibeerdősítéséhez évente 1,560.000 pengő hitel fedezetre lett volna szükség. A szép terv tehát megvolt, azonban nem nyert megvalósulást. Ezzel a szép tervvel az történt, hogy az 1928/29. évi költségvetésben 1,230.000 pengőt, az 1929/30. évi költségvetésben 750.000 pengőt, az 1930/31. évi költségvetésben pedig már csak 600.000 pengőt irányoztak elő a
