Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-98

Az országgyűlés felsőházának 98. ülése lesen nagyértékű embert, egy kiváló nagy jo­gászt, Werbőczy Istvánt. Az ő munkálatát, laimint mindnyájan tudjuk, törvénykönyvbe szánták, de törvénykönyvvé akkor a történelem folya­mán beállt szerencsétlen viszonyok között nem válhatott. Ami ebben a munkálatban van, az a nemzet lelkéből volt véve, és ép ezért a nemzet ezt a munkálatot úgy ahogy volt, teljes egé­szében magáévá tette, mint egy iskolapéldáját nyújtva ezzel a szokás jogi alapon nyugvó írott jogrendszernek. Ez a Werbőczy Hármaskönyve a nemzetet az ő létében, az ő függetlenségében és nemzeti egységében évszázadokion át oltal­mazta, talán jobban, mint a kard vagy bármely fizikai erő. ; T. Felsőház! íme, most is igen nehéz idők előtt állunk. Ki tudja, mit hoz a sors; ki tudja, nem kell-e ennek a nemzetnek az ő önállósága fennmaradásáért, nemzeti egységéért, amelyet oly mérhetetlen áldozatok árán birtunk meg­szerezni, a jövőben küzdenie? Adna Isten, hogy ebben a küzdelemben ez a magánjogi kódex, melynek megalkotására a jelen javaslat igen jelentős lépéseket tesz, éppoly erős fegyvere legyen n magyar nemzetnek, mint amilyen erős fegyvere volt Werbőczy Hármaskönyve. (Éljenzés.) Amidőn az igazságügyminiszter úr ő ex­cellenciájának a magam részéről mint a ma­gyar magánjog egyik szer én v művelője hálás köszönetet mondok, amiért ezt a javaslatot be­terjesztette és ennek nyomán majd magát a kó­dexre vonatkozó javaslatot előterjeszti, nagy örömmel és készséggel fogadom el a törvényja­vaslatot. (Helyeslés és taps.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr ő excellenciáját illeti a szó. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nagy­méltóságú^ Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! örömmel állapíthatom meg, hogy az ország­gyűlésnek úgy Képviselőháza, mint Felsőháza egyértelműleg helyezkedik arra az álláspontra, hogy Magyarország polgári törvénykönyvének megalkotása olyan nemzeti cselekedet, amely­ben valamennyiünknek egyet kell értenünk. En nem is akarok most senkivel vitázni, aki .a részletek tekintetében vitapontot felvéthet; csupán leszögezni akarom azt a történelmi kö­telességünket, hogy .amikor ez a nemzet a maga teljes és kizárólagos politikai függetlenségével rendelkezik, meg kell ragadnia az alkalmat, hogy azt a magyar nemzeti polgári törvény­könyvet, amelybe az idők folyamán sok idegen elem is beleszűrődött, megtisztítsa ia helytelen idegen hatástól és tisztán s kizárólag a ma­gyar jogalkotó géniusz szelleméből alkossa meg az igazi, az eredeti, az állandó, de fejlődés­képes magyar polgári törvénykönyvet. Ehhez kérem a. támogatásukat és köszönöm az eddig is megnyilvánult egyöntetűséget. (Éljenzés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Ma­gyarország Magánjogi Törvénykönyvének tör­vényhozási tárgyalásáról szóló törvényjavas­latot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyaiás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. • Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavas­lat címét felolvasni szíveskedjék. FELSŐHÁZI NAPLÓ. VI. 1931. évi május hó 30-án, szombaton. 181 Latinovits Endre jegyző (olvassa a címet). Elnök: A cím meg nem támadtatván, el­fogadtatik. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavas­lat 1. §-át felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök: Kíván valaki az 1. §-hoz hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Tisztelt Felsőház! Az 1. §-hoz a közjogi és törvénykezési bi­zottság többrendbeli módosítást javasol, ami a képviselőházi szöveggel ellentétes. A szakasz felett tehát bekezdésenként fogunk határozni. Az 1. § első bekezdésénél a közjogi és tör­vénykezési bizottság azt javasolja, hogy az 1. bekezdés 4. sorában «30» helyébe «60», 6. so­rában «15» helyébe «30» és végül 8. sorában «15» helyébe «30» szavak iktatandók. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a köz­jogi és törvénykezési bizottság javaslatát el­fogadni, szemben a képviselőházi szöveggel, igen. vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az 1. § első bekezdése a közjogi és törvénykezési bizottság módosított szövegezésében fogadta­tott el. Az 1. § 2. bekezdésénél a közjogi és tör­vénykezési bizottság azt javasolja, hogy a kép­viselőházi szövegből az 1. § második bekezdése töröltessék. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a köz­jogi és törvénykezési bizottságnak ezt a ja­vaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az 1. § második bekezdése töröltetik. Következik a 3. bekezdés. Itt a közjogi és törvénykezési bizottság az 1. § harmadik bekezdése helyébe egy új szö­veget javasol. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a bizott­ság javaslatát felolvasni. Latinovits Endre jegyző (olvassa a bizott­sági javaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát elfogadni, szemben a képviselőházi szöveggel, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az 1. $ 3. bekezdése a közjogi és törvénykezési bizottság új szövegezésében fogadtatott el. A 4. bekezdés meg nem támadtatván, vál­tozatlanul elfogadtatott. Az 5. bekezdés meg nem támadtatván, elfo­gadtatik. Az 1. § utolsó bekezdése helyébe a bizottság a következő szöveget javasolja: «ügyrendjét — amelyben az albizottságok szervezéséről is gondoskodik — egyebekben az Országos Bizott­ság állapítja meg.» Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a bi­zottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az 1. % utolsó bekezdése helyébe a bi­zottság módosítását fogadta el. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, hogy a 2. §-t felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa a 2. §-t.) Elnök: Kíván valaki a 2. §-hoz hozzászólni, (Senki.) 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom