Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-98

Az országgyűlés felsőházának 98. ülése lesen nagyértékű embert, egy kiváló nagy jogászt, Werbőczy Istvánt. Az ő munkálatát, laimint mindnyájan tudjuk, törvénykönyvbe szánták, de törvénykönyvvé akkor a történelem folyamán beállt szerencsétlen viszonyok között nem válhatott. Ami ebben a munkálatban van, az a nemzet lelkéből volt véve, és ép ezért a nemzet ezt a munkálatot úgy ahogy volt, teljes egészében magáévá tette, mint egy iskolapéldáját nyújtva ezzel a szokás jogi alapon nyugvó írott jogrendszernek. Ez a Werbőczy Hármaskönyve a nemzetet az ő létében, az ő függetlenségében és nemzeti egységében évszázadokion át oltalmazta, talán jobban, mint a kard vagy bármely fizikai erő. ; T. Felsőház! íme, most is igen nehéz idők előtt állunk. Ki tudja, mit hoz a sors; ki tudja, nem kell-e ennek a nemzetnek az ő önállósága fennmaradásáért, nemzeti egységéért, amelyet oly mérhetetlen áldozatok árán birtunk megszerezni, a jövőben küzdenie? Adna Isten, hogy ebben a küzdelemben ez a magánjogi kódex, melynek megalkotására a jelen javaslat igen jelentős lépéseket tesz, éppoly erős fegyvere legyen n magyar nemzetnek, mint amilyen erős fegyvere volt Werbőczy Hármaskönyve. (Éljenzés.) Amidőn az igazságügyminiszter úr ő excellenciájának a magam részéről mint a magyar magánjog egyik szer én v művelője hálás köszönetet mondok, amiért ezt a javaslatot beterjesztette és ennek nyomán majd magát a kódexre vonatkozó javaslatot előterjeszti, nagy örömmel és készséggel fogadom el a törvényjavaslatot. (Helyeslés és taps.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr ő excellenciáját illeti a szó. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nagyméltóságú^ Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! örömmel állapíthatom meg, hogy az országgyűlésnek úgy Képviselőháza, mint Felsőháza egyértelműleg helyezkedik arra az álláspontra, hogy Magyarország polgári törvénykönyvének megalkotása olyan nemzeti cselekedet, amelyben valamennyiünknek egyet kell értenünk. En nem is akarok most senkivel vitázni, aki .a részletek tekintetében vitapontot felvéthet; csupán leszögezni akarom azt a történelmi kötelességünket, hogy .amikor ez a nemzet a maga teljes és kizárólagos politikai függetlenségével rendelkezik, meg kell ragadnia az alkalmat, hogy azt a magyar nemzeti polgári törvénykönyvet, amelybe az idők folyamán sok idegen elem is beleszűrődött, megtisztítsa ia helytelen idegen hatástól és tisztán s kizárólag a magyar jogalkotó géniusz szelleméből alkossa meg az igazi, az eredeti, az állandó, de fejlődésképes magyar polgári törvénykönyvet. Ehhez kérem a. támogatásukat és köszönöm az eddig is megnyilvánult egyöntetűséget. (Éljenzés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényhozási tárgyalásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyaiás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. • Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét felolvasni szíveskedjék. FELSŐHÁZI NAPLÓ. VI. 1931. évi május hó 30-án, szombaton. 181 Latinovits Endre jegyző (olvassa a címet). Elnök: A cím meg nem támadtatván, elfogadtatik. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat 1. §-át felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök: Kíván valaki az 1. §-hoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Tisztelt Felsőház! Az 1. §-hoz a közjogi és törvénykezési bizottság többrendbeli módosítást javasol, ami a képviselőházi szöveggel ellentétes. A szakasz felett tehát bekezdésenként fogunk határozni. Az 1. § első bekezdésénél a közjogi és törvénykezési bizottság azt javasolja, hogy az 1. bekezdés 4. sorában «30» helyébe «60», 6. sorában «15» helyébe «30» és végül 8. sorában «15» helyébe «30» szavak iktatandók. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a közjogi és törvénykezési bizottság javaslatát elfogadni, szemben a képviselőházi szöveggel, igen. vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az 1. § első bekezdése a közjogi és törvénykezési bizottság módosított szövegezésében fogadtatott el. Az 1. § 2. bekezdésénél a közjogi és törvénykezési bizottság azt javasolja, hogy a képviselőházi szövegből az 1. § második bekezdése töröltessék. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a közjogi és törvénykezési bizottságnak ezt a javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az 1. § második bekezdése töröltetik. Következik a 3. bekezdés. Itt a közjogi és törvénykezési bizottság az 1. § harmadik bekezdése helyébe egy új szöveget javasol. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a bizottság javaslatát felolvasni. Latinovits Endre jegyző (olvassa a bizottsági javaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát elfogadni, szemben a képviselőházi szöveggel, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az 1. $ 3. bekezdése a közjogi és törvénykezési bizottság új szövegezésében fogadtatott el. A 4. bekezdés meg nem támadtatván, változatlanul elfogadtatott. Az 5. bekezdés meg nem támadtatván, elfogadtatik. Az 1. § utolsó bekezdése helyébe a bizottság a következő szöveget javasolja: «ügyrendjét — amelyben az albizottságok szervezéséről is gondoskodik — egyebekben az Országos Bizottság állapítja meg.» Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az 1. % utolsó bekezdése helyébe a bizottság módosítását fogadta el. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, hogy a 2. §-t felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa a 2. §-t.) Elnök: Kíván valaki a 2. §-hoz hozzászólni, (Senki.) 29