Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-95

104 Az országgyűlés felsőházának 95. ülése 1931. évi március hó 27-én, pénteken. tuális, hogy bővebben kellene vele foglalkozni. Mégis tettein ezt azért, mert nem szeretném, ha ez úgy állana itt, mintha ezt tisztán azért vettük volna fel, hogy parallel gondoskodás történjék valamilyen formában a nagybirtok szanálásáról is. Nem, mélyen t. Felsőház, azt hiszem, hogy ez bizonyos esetekben^ rövidesen járható, használható . eszköz lesz, r és azt _ hi­szem, ihogy ha bekövetkezik az, és reméljük, hogy ibe fog következni rövidesen, hogy a biza­lom újra helyreáll a föld iránt, akkor nagy és széles mértékben fogjuk tudni használni ezt a paragrafust. Azt hiszem, hogy nagyjából reflektáltam azokra a kérdésekre, amelyeket itt magával a javaslattal szemben felhoztak. Csak Huszár ő méltósága felszólalására kell még válaszol­nom, aki magát a javaslatot volt szíves el­fogadni, de azt kívánta, hogy bizonyos gazda­ságpolitikai intézkedéseket, amelyek a mező­gazdaság elősegítésére szükségesek, továbbra is alkalmazzunk. Erre csak általánosságban azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ezt a tör­vényt nem úgy tekintjük, mint amely most már arra jogosítaná fel^ a kormányt, hogy mindenfele más intézkedést, , amely a mező­gazdasági termelés fellendítését, vagy a hitel­élet javítását célozza, felbehagyjon. Nem, ezt mi csak úgy tekintettük, mint teendőink egy­részét, ami inkább azt involválja, hogy foko­zott mértékben kell az összes többi terrénu­mokon továbbra is követni azt a gazdaság­politikát, amely bevált, illetve úgy átalakítani, vagy alakítani . gazdaságpolitikánkat, r hogy megfelelő eredményt érjünk el. (Helyeslés.) A konkrét eseteket, amelyeket fel méltóz­tatott hozni, méltóztassanak .megengedni, hogy társamhoz, a kereskedelemügyi miniszter úr­hoz megfelelő felvilágosítással továbbítsam. Én magam is azon a nézeten vagyok, hogy olyan vasútforgalmat, amely, nézetem szerint, valahol bevált, kialakult, nem szabad rövid időn belül változtatni. (Ügy van!) Egy vonat­pár, amelyet beállítunk, évek múlva maga ala­kítja ki forgalmát, arra életviszonyok rendez­kednek be, ezeket az életviszonyokat nem sza­bad folytonosan bántani azzal, hogy ott holmi menetrendváltoztatások, vagy még f talán gazdaságos vonatbeszüntetések is történjenek, hanem itt állandóságnak kell lennie, mert hiszen a vasút az életere a gazdasági életnek, úgy a teher-, mint a személyforgalomban vérke­ringése a gazdasági életnek. Ebbe nem szabad belenyúlni, mert ha belenyúlunk, akkor köny­nyen egy-egy életerét kötjük le á vidéknek és azt fejlődésében gátoljuk. Itt nem szabad ide­geskednünk, hogy valami nem fizeti ki ma­gát mindjárt Jbizonyos idő alatt, hanem itt nyugodtan, előre meg kell fontolni, de ha egy­szer megcsinálták, akkor nyugodtan be kell várni azt az időt, amely alatt az majd ki fog alakulni. (Ügy van! Ügy van!) Ami azokat a vonatpárokat illeti^ ame­lyekre célozni méltóztatott, itt az a nézetem, hogy ebben a sajnos olyan kicsivé lett ország­ban igenis (megkövetelheti az országnak min­den fontosabib pontja, hogy relatíve rövid idő alatt elérhesse a reggeli vagy a délelőttig órák­ban a fővárost, és hogy onnan dolgavégezté­vel megfelelő módon még aznap vissza is me­hessen. Ez • érdeke mind annak a vidéknek, mind magának a fővárosnak is, (Ügy van! Ügy van!) érdeke a jó közigazgatásnak, ér­deke a kultúréletnek. Ezt kár volna kisebb gazdasági szempontokból megváltoztatni. Itt a változtatás csak abból a szempontból indo­kolt, hogy azokat a szerelvényeket jobban kell kihasználni, hogy ne menjen végig egy egész gyorsvonat ott, ahol már csak néhány utas van, hanem az a gyorsvonat alakuljon ott át és menjen tovább mint sínautó, vagy menjen tovább mint motoroskocsi, persze olyan moto­roskocsi, amely azt a forgalmat le tudja bo­nyolítani és amely nem kell, hogy okvetlenül annyira rázzon, mint a vicinálisokon most bevezetett kocsik, (Derültség. — Ügy van! Ügy van!) amelyek még bizonyos gyermekbeteg­ségben szenvednek. De ezt a kérdést meg le­het oldani és ez a megoldás olcsó lesz, mert nem kell annyi alkalmazott, nem megy majd azzal a szerelvénnyel Öt kalauz, hanem egy vezető és még egy kalauz s ezt az a forgalom, ez az egy kocsi is el fogja bírni. Ez a tenden­ciája a kereskedelemügyi miniszter úrnak is és remélem, hogy ebben az irányban meg fog­nak oldatni ezek a kérdések. (Helyeslés.) Ezzel zárom is szavaimat és kérem amelyen t. Felsőházat, hogy ezt a javaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Felsőházat, méltóztatnak-e a f öldteher­rendezés előmozdítására szükséges intézkedé­sekről szóló törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezésében általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik á részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat cí­mét, s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1—21. §-ainak sorssámát. A szakaszokat a Felsőház hozzászólás nélkül el­fogadja). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a ^t. Házat, méltóz­tatnak-e azt elfogadni a részletes tárgyalás alapján elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a tör­vényjavaslatot a Képviselőház általelfogadott végszerkezetben^ elfogadják, ezt felállással je­lezni. (Megtörténik.) Kimondom tehát a hatá­rozatot, ^ hogy a Felsőház a f öldteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadja, miről a Képviselőház értesíttetni fog. Tisztelt Felsőház! Most pedig kihirdetem az ülés elején^megtartott választás eredményét: A Felsőház házszabályainak szerkesztésére kiküldendő 'bizottság választása alkalmából be­adatott összesen 77 szavazat.^ Megválasztattak, elnökké: Beöthy László 77 szavazattal, tagokká 77 szavazattal:^ Ago­rasztó Tivadar, Benedek Sándor, Bernát Ist­ván, Bernáth Géza, gróf. Bethlen Pál, Bezerédj István, Degré Miklós, Egry Aurél, báró Fiáth Pál, Földváry Elemér, Gaár Vilmos, gróf Ha­dik János, Huszár Károly, Hellebronth Antal, Joanovich Pál, Juhász Andor, Kartenecker Viktor, Kolossváry Mihály, Koós Zoltán, Lá­zár Ferenc, Liptay Béla, Magyar István, Múzsa Gyula, Nemethy Károly, Osvald István, Pap József, báró Eadvánszky Albert, Rakovszky Endre, Simontsits. Elemér, gróf Somssioh László, iSzinyei Mer se István, Szőke Gyula, Tomcsányi Móric, Zelenka Lajos, gróf Zichy Aladár. Tudomásul szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom