Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-72

Az országgyűlés felsőházának 72. ülésp 1929. évi december hó 13-án, pénteken. 85 egyetértek felszólalt t. tagtársaimmal. Ami azonban speciálisan a badacsonyi bazaltbánya kérdését illeti, e kérdés megoldásának szerény felfogásom szerint van egy feltétele. En úgy vagyok informálva, hogy a badacsonyi bányákban 5000 munkás keresi a kenyerét. (Herczeg Ferenc: Csak hatszáz!) Mondjuk hatszáz. De akár 5000, akár 600, az egészen mindegy, mert szerintem itt a súly azon fekszik, hogy olyan embereket, akik kenyerüket keresik azokban a bányákban, nem lehet és nem szabad az utcára tenni. (Herczeg Ferenc: Az természetes!) E kérdés megoldásának tehát az az első feltétele, hogy ezek a munkások másutt kenyeret és munkaalkalmat kapjanak. (Helyeslés.) Amint ez rendben van, amint ez bekövetkezett, akkor feltétlenül odaállok a t. felsőházi tag úr mellé és én is azt mondom: a Badacsonyhoz hozzányúlni nem szabad! Hazafias kötelességünk, hogy fenntartsuk azt a természetes szépséget, amelyet nemcsak mi, hanem a külföldiek is megbámulnak. Ezeket kívántam elmondani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik gróf Teleki Pál ő excelleneiája! Gróf Teleki Pál: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Bocsánatot kérek, hogy én is hozzászólok ehhez a kérdéshez, de csak két szót fogok mondani és felszólalásommal inkább a hozzászólók számát kívánom növelni azért, hogy e kérdések nemzeti nagy fontosságára és súlyára rámutassak. Minden tekintetben hozzájárulok és aláírom azt, amit Herczeg Ferenc igen t. tagtársam előadott. Csak égy momentumra szeretnék még rámutatni arra, hogy a természeti emlékek fenntartása nemzetnevelési és ifjúságnevelési szempontból is végtelenül fontos (Ügy van! Ügy van! és nekünk a magyar ifjúsággal és a magyar jövővel szemben kötelességünk van. Teljesen osztozom gróf Széchenyi Aladárnak a munkássággal kapcsolatban -elmondott nézetével, csupán egy módosítást szeretnék itt tenni, amennyiben én priusznak azt állítanám oda, hogy a Badacsony megmentessék, de rögtön. Azután kötelességévé tenném a kormánynak, hogy igenis azokról a munkásokról, akik ott egy nemzeti cél miatt esetleg kenyerüket veszitik, — de mindenesetre a nemzet nagy tömegeivel szemben, akikre nézve ez szükséges, mégis csak egy nagyon kis numeritást alkotnak — gondoskodjék, hogy találjanak megfelelő munkaalkalmat, ha lehet otthonukhoz minél közelebb. Ez is nagyon fontos momentum, hogy ne a hatodik megyébe való áttelepítéssel történjék munkaalkalomhoz való juttatásuk, hanem lehetőleg közel a mostani otthonukhoz. Azért állítanám be a sorrendet így, mert félek, hogy különben nem bazaltoszlopok, hanem aktaoszlopok fognak emelkedni egymásmellett, mint ahogy emelkednek a bazaltoszlopok, mielőtt a dolog egyáltalában mégoldódnék. En tehát csak a sorrendben állítanék különbséget, különben pedig gróf Széchenyi Aladár t. tagtársam véleményéhez csatlakozom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik Malatinszky Ferenc ő méltósága! Malatinszky Ferenc: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Először is hálás köszönetet mondok azokért a szép felszólalásokért, amelyeket a felsőházi tag urak ebben az ügyben elmondottak. A munkáskérdésre nézve szükségesnek tartom, hogy én, mint odavaló ember, bizonyos tekintetben felvilágosítsam a mélyen t. Felsőházat. Badacsonyban körülbelül hatszáz munkás foglalkozik a 'bányákban kőfejtéssel, kőtöréssel és robbantással. Ezeknek a munkásoknak legnagyobb része nem badacsonyi és nem tördemici. Ezeket a (munkásokat, mint szakmunkásokat, kőfejtőiket hozták oda annak idején, mert hiszen a badacsonyiak eredetileg szőlőmunkások voltak. Akármi történik tehát a Badacsonnyal, a munkások sorsa biztosítva van kétféleképpen: az idegen munkások el fognak menni oda, ahol ez a kőmunka tovább fog folyni. Mert az a beállítás, hogy csak a badacsonyi bazaltkő jó, nagyon kockázatos és nem felel meg a valóságnak. Éppen ilyen bazaltkő van Sümeg vidékén, Halápon stb. közel, pár kilométerre a badacsonyi bányákhoz. A badacsonyi bányáknak keletkezése azért birt elsőrangú fontossággal, mert ott volt az egyetlen balatoni kikötője a bazaltbányáknak. A víziszállítás — de csak Badacsonytól Fonyódig — volt az, amely a többi bányák részére nincsen meg és nem is lehet. Most közvetlenül Tapolca alatt a diszeli bányának építik a nagyszabású zúzóit. Azok a munkások tehát ott könnyen elhelyezhetők lesznek. Azt hiszem, a badacsonyiak csak nyerni fognak azáltal, ha visszatérnek ősi foglalkozásukhoz, a szőlőműveléshez. Amíg ott a bányák meg nem nyíltak, a badacsonyiak voltak a legjobb szőlőmunkások és amikor itt voltak két év előtt a szőlőgazdák a Rajna vidékről, azt mondták, hogy szőlőkultúra nálunk sokkal szebb van, mint a Rajna vidékén. Nekünk csak áldás az, hogy a badacsonyiak megint szőlőmunkások lesznek, mert ha talán egypár pengővel kevesebbet is keresnek, egészségük nem fog szenvedni a bazaltkő kitermelése folytán. Nem méltóztattak még látni, amikor a kőtörő üzemben van, milyen ott a kikötő és az egész vidék, tele van a tüdőt legjobban pusztító és rongáló kőporral. Amikor a bányász kijön a bányából, nem ismerni meg, hogy fekete vagy szőke ember-e, csak egy szürke tömeget lát az ember. En, aki ott éltem le életemet és ismerem a viszonyokat, tudom, hogy ennek a bányának beszüntetése semmiféle kellemetlen munkáskérdést nem jelent, amennyiben az idegenből odajött munkások szépen dolgozhatnak az új bányákban. Igazán szép bizonyítéka a magyar vitalitásnak, hogy Képviselőházban, Felsőházban, kultúremberek akkor, amikor annyi anyagi gond és baj van, ilyen szépészeti dolgokkal is foglalkoznak. Ez olyan örvendetes tünet, amelynek az egész csonkaország csak örülhet. Nemrégen olvastam Pékár Gyulának szép sorait, amelyekben kifejti, hogy ez nem egyéb, mint a szép harca a hasznossal, a hasznosnak pedig, az üzletnek, ha meg lehet másutt valósítani, feltétlenül deferálnia kell a szépséggel szemben. Nagyon köszönöm a Felsőház megértő felfogását és kérem az indítvány elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Gróf Esterházy Pál ő nagyméltóságát illeti a szó. Gróf Esterházy Pál: Nagyméltóságú Elnök Ür! Tisztelt Ház! Az előbb lefolyt eszmecseréhez az az észrevételem van, mint badacsonyi embernek, hogy a Badacsony ügyével nem tartom kimerítettnek a kérdést. Az előttem szóló tisztelt szónokok majdnem kizárólag Badacsonyt említették, holott az idegent, akire itt méltán történt hivatkozás, a vulkanikus hegyek csoportja vonzza. Itt van a kikezdett Gulács, itt van a kikezdett Haláp, itt lesz a kikezdett Diszel és a Hegyes, amely éppen jellegzetes formájánál fogva egy-két nap alatt arra a sorsra jut, mint a sági hegy, amelyet formájából már tökéletesen kivetkőztettek Hogy a közelben vannak megfelelő bazalttelepek, az ismeretes. Az Agártető talán 15 15*