Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.
Ülésnapok - 1927-72
Az országgyűlés felsőházának 72. ülése 1929. évi december hó 13-án, pénteken, Báró Wlassics Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A katonai büntetötörvénykönyvről szóló törvényjavaslat ôs a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat. Felszólaltak : Degré Miklós előadó, Vargha Ferenc, Szőke Gyula, Zsitvay Tibor igazságügyminiszter, Gömbös Gyula honvódelemügyi miniszter, gróf Széchenyi Aladár, báró Fiáth Pál, Csanády Frigyes. — A tengeri hajók tulajdonosainak felelősségére vonatkozólag az 1924. évi augusztus hó 25. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — A hajóselismervényekre vonatkozólag az 1924. évi augusztus hó 25. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — A törvényes elsőbbségekre és tengeri jelzálogjogokra vonatkozólag az 1926. évi április hó 10. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — Az állami hajók mentességére vonatkozólag 1926. évi április hó 10. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — Östör József országgyűlési képviselő és 88 társa nevében a Balaton termé. szeti szépségeinek, védelméről beadott indítvány és a Képviselőház ez ügyben hozott határozata. Felszólaltak : Herczeg Ferenc, Ilosvay Lajos, gróf Széchenyi Aladár, gróf Teleki Pál, Malatinszky Ferenc, gróf Esterházy Pál, Zsitvay Tibor igazságügyminiszter. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Gömbös Gyula, Wekerle Sándor, Zsitvay Tibor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Dáni Balázs jegyző urat, a felszólalók jegyzésére pedig Bezerédj István jegyző urat kérem fel. Bemutatom gróf Nemes Albert felsőházi tag levelét, amelyben 1930. évi május hó l-ig szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. A Felsőház a kért szabadságot megadja. Napirend szerint következik a véderő-, valamint közjogi és törvénykezési bizottságok együttes jelentésének tárgyalása a katonai büntetőtörvénykönyvről szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Felsőház! Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalásához hozzákezdenénk, indítványozom, hogy a katonai büntetőtörvénykönyvről és annak életbeléptetéséről szóló, a napirenden egymásután következő és tárgyilag szorosan összefüggő két törvényjavaslat általános tárgyalása egyesíttessék. Méltóztatnak ehhez az indítványomhoz hozzájárulni 1 ! (Igen!) FELSŐHÁZI NAPLÓ. V. Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Természetesen a határozathozatal általánosságban, valamint a részletes tárgyalás mindkét törvényjavaslatra nézve külön-külön fog megtörténni. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a honvédelmi miniszter úr a házszabályok 45. §-a alapján a törvényjavaslatok tárgyalásának tartamára megbízottként Gerő Gyula tábornok főhadbíró urat jelentette be. Tudomásul szolgál. Egyúttal bejelentem, hogy az együttes bizottság a törvényjavaslatok ismertetésére előadóul Degré Miklós felsőházi tag urat választotta meg, tehát Degré Miklós ő méltóságát illeti a szó. Degré Miklós előadó: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen tisztelt Felsőház! Két törvényjavaslat fekszik előttünk. Az egyik törvényjavaslat szól a katonai büntetötörvénykönyvről, a másik tartalmazza az életbeléptetési és ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. Ami a katonai büntetőtörvénykönyvről készült büntetőtörvényjavaslatot illeti, ennek alapgondolatát kifejezi a törvényjavaslat első mondata, amely kimondja azt, hogy a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó egyének is mind a közönséges bűncselekmények, mind a katonai bűntettek és^ vétségek tekintetében a közönséges büntetőtörvények uralma alatt állanak, amenynyiben ez a törvény mást nem rendel. A katonai büntetőbíráskodás alá tartozó egyének tehát a 13
