Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-71

64 Az országgyűlés felsőházának 71. ülése merni fognak egy jogszabályt, hogy nem titkos, hanem nyilt tartalékot fognak feltüntetni a jobboldalon, akkor a hitelező és a közgazdasági élet azt fogja nézni, hogy ennél az intézetnél a tartalékolás szempontjából szerepélnek e ilyen surplus-ök a tehertételen, azt, fogj a nézni, hogy ennek az értékpapír-spekulációja reális és jó-e, mert nyereségeket jelent, vagy pedig nem szerepelnek ilyen tartalékok, tehát azt következtethetem, hogy vagy veszteséget szenvedett vagy pedig könnyű gesztussal megkerülte a törvényt csak azért, hogy aktívnak lássék, pedig nem aktíVi. Mindez, amit én mondottam, nemcsak a magyar szabályra áll, hanem áll a német részvényjogi szabályra és áll mindez az amerikai szabályra is. Sehol nem találtak fel olyan szabályt» hogy visszaélni ne lehessen, de a közgazdasági és közhitelélet egészen bizonyos, hogy ezzel a szabállyal óvakodni fog visszaélni olyan nagy mértékben, hogy az valóban káros jelenség lenne. Nem is hallottuk, nem hivatkozott rá senki, hogy Németországban a részvénytársaságok olyan nagymértékben visszaéltek volna vele. Összefoglalom az elmondottakat. A beszerzési ár, mint az értékbecslés kizárólagos tényezője, annál többet veszít realitásából, minél messzebb esik a beszerzés idejétől a mérlegkészítés napja. Az utolsó nap árfolyama kiszámíthatatlan esetlegességet jelent vagy a véletlent, vagy annak megtévesztő, titkos korrigálását rejti magában! Tagadhatatlan tehát, hogy tizekhez a téuyezőkhöz képest hosszabb időszak közepárfolyama jobban közelíti meg a realitást s jobban véd még az irreális, majdan nem realizálható túlértékelés ellen. A kft. tartalékolási rendszere azt az elvet valósítja meg, amelyet az angol és amerikai közgazdaságra nem törvény erőszakolt rá, hanem amelyet az egészséges közgazdasági felfogás jogokként önmaga kitermelt s amely minden más állam törvényhozása számára a féjlőlődés útját jelzi. A mi a virement-t illeti, hogy tudniillik ha nekem van nem realizált^ nyereségem, akkor voltaképpen a nem realizált veszteségek beszámításának kompenzációjakép könyvelhetném el, itt kénytelen vagyok megállapítani, hogy ez nem lehetséges a német részvényjogi szabály mellett, nem lehetséges az osztrák kft.-szabáiy mellett, ezt teljesen kizárja az amerikai és az angol jogfelfogás is. Az is egészen bizonyos azonban, hogyha itt ezt kivételképpen megeiigednők, akkor végeredményben matematikailag ugyanott volnánk, mintha nem állítottunk volna fel semmi korlátozást, mert nem realizált nyereségek és nem realizált veszteségek kompenzálásával előnyösebb aktívát tüntettünk volna fel, mint ami valóban van. Nem lehetek tehát abban a helyzetben, hogy éppen ezen a ponton engedjek, azon a ponton, amely valóban könnyen kijátszhatóvá tenné a szabályt. En a magam részéről arra kell, hogy súlyt helyezzek, hogy eredeti szövegezésben méltóztassék a mérlegszabályt elfogadni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Tudom, hogy túlságosan igénybevettem a Felsőház szíves türelmét. Szerény meggyőződé sem, hogy ezekkel a szabályokkal, amelyeket mi itt felállítottunk, egyrészt túlnyomó

r részben nem kifogásolt szabályokkal is, jelentékeny lépést tettünk előre a helyes mérlegelési szabályok felé, másrészt pedig abban az egy pontban, amely kifogás tárgyává tétetett, annál kevésbbé volna helyes a t. Felsőháztól, ha a régi állás1929. évi december hó 12-én, csütörtökön. pontra térne vissza, mert • hiszen világszerte arrafelé halad a közgazdasági és jogi felfogás, hogy a mérlegszerkesztési elveken javítani kel] ott, ahol visszaélésekre adott alkalmat. (Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Szerény meggyőződésem, hogy ez igenis használni fog a magyar közgazdasági életnek, mégpedig abban a tekintetben is, hogy a kistőkék több bizalommal fognak keresni elhelyezkedést ilyen vállalatokban. En tehát úgyis mint jogász, úgyis mint a közgazdasági tudományoktól nem teljesen idegen ember, teljes megnyugvással ajánlom a szakasz változatlan szövegben való elfogadását. (Èlénl éljenzés és taps.) Elnök: Következik a határozathozatal. A szakasz felett bekezdésenkint, illetőleg pontonként fogunk határozni. Az 57. § első bekezdése meg nem támadtat ván, elf ogadtatik. A 2. bekezdés első pontjához Teleszky János ő excellenciája egy módosítványt javasol, amelyben a képviselőházi szöveg első pontja helyett egy teljesen új első pont felvételét kéri. Kérem annak felolvasását. Bezerédj István jegyző: (olvassa a módosítványt) Elnök: Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az 57. $. második bekezdésének 1. pontját a Képviselőház által elfogadott szövegezésben elfogadni, szembenTeleszky János ő excellenciája módosító indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok felállani, akik a Képviselőház által elfogadott szövegezésben fogadják el. (Megtörténik.) Ellenpróbaképpen méltóztassanak azok felállani, akik nem fogadják el. (Megtörténik) Kisebbség^ Azt hiszem kimondhatom, hogy a Felsőház a Képviselőház szövegét fogadta el, Teles zky ő excellenciája módosítását pedig elveti. A szakasz többi része meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Tisztelt Felsőház! Ennél az 57. §-nál az együttes bizottság egy indítványt, illetőleg egy határozati javaslatot fogadott el, amely a képviselőházi szöveggel

f nem ellentétes, csak egy kérést tartalmaz a pénzügyminiszter úrhoz. Miután ez az indítvány^ az 57. §-ra vonatkozik, azt most fogom szavazás alá bocsátani. Felkérem tehát a jegyző urat, hogy az együttes bizottság jelentésében foglalt ezt az 57. §-ra vonatkozó indítványt, illetőleg határozati javaslatot felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa az indítványt, illetve a határozati javaslatot.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént felolvasott indítványt, illetőleg határozati javaslatot elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az indítványt elfogadta. Következik

1 az 58. §. Bezerédj István jegyző (olvassa az 58—127. §-ok sorszámát; a szakaszokat a Felsőház hozzászólás nélkül elfogadja.) Elnök: A törvényjavaslat ekként részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben, igen, vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog.