Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-71

46 Àz országgyűlés felsőházának 71. ülése határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a határozati javaslatot elfogadta. Napirend szerint következik az előbb elfogadott sürgősségi indítvány alapján a közigazgatási bizottság jelentésének tárgyalása a székesfővárosi törvényhatósági bizottság és a kerületi választmányok újjáalakításának elhalasztásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve? (Nincs!) Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ka szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a székesfővárosi törvényhatósági bizottság és a kerületi választmányok újjáalakításának elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szakasz sorszámát felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1. §-t

f amelyet a Felsőház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozás befejezetetvén, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént felolvasott szakaszt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgy altatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a székesfővárosi törvényhatósági bizottság és a kerülei választmányok újjáalakításának elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirendünk szerint következik a közjogi és törvénykezési, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságok együttes jelentésének tárgyalása a korlátolt felelősségű társaságokról s a csendes társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyában. T. Felsőház! Jelentem a t. Felsőháznak, hogy az együttes bizottság a törvényjavaslat ismertetésére előadóul Gaár Vilmos előadó urat választotta meg, tehát Gaár Vilmos ő méltóságát illeti a szó. Gaár Vilmos előadó: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen t. Felsőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a kereskedelmi társaságoknak egy új alakzatát kívánja életrehívni. Ennek az alakzatnak szükségessége kitűnik abból, hogy a kereskedelmi törvényben megszabályozott kereskedelmi társaságok egyike sem alkalmas arra, hogy az egyéni közreműködés teljessége mellett az illetőknek csak parciális anyagi felelőssége álljon fenn a társaság hitelezőivel szemben. A közkereseti társaság, amely mint személyes jellegű társaság alakíttatott meg a törvényben, lehetővé teszi ugyan a közös mun1929. évi december hó 12-én, csütörtökön. kát, a közös termelést, ellenben mindegyik tag korlátlanul és egyetemlegesen felelős azokért a tartozásokért, amelyeket a társaság kontrahált. A betéti társaságban lehetséges ugyan a külső tagnak csak vagyoni betétele erejéig való felelőssége, viszont ennek azonban a társaság ügyvitelébe semmi beleszólása nincs, személyes képességei azon a gazdasági téren, amelyen érvényesülni akar a társaság, a maga részéről nem érvényesíthetők. A részvénytársasági forma voltaképpen a nagy tőkének alakulása nagy vállalatok r számára. Ezt kellett azután kiaknázni úgy Németországban, mint más országokban, valamint ná. lünk is akkor, amikor mégis kisebb vállalatok létesülni óhajtottak közös munkára, anélkül, hogy az egyetemleges és korlátlan felelősség fennállara. s anélkül, hogy valaki csak betétével járuljon hozzá a gazdasági célhoz, ellenben a maga közreműködését kénytelen legyen kizárni. Az új kereskedelmi alakzat első formája a német kereskedői világban alakult ki, amelyet egyszersmind a parlamenti bizottságok is felkaroltak s különösen, figyelembe vették azt a német bányatörvényben létező társulási formát, ahol a tagok csak vagyooi részükkel felelnek. Ehhez hasonló intézkedés van a nálunk ma is érvényes 1854. év ' májusában kelt osztrák bányatörvényben. Ez lehetővé teszi, hogy

; a közös társulatok úgy alakuljanak meg, hogy azok csak vagyonbetételeik erejéig legyenek felelősek. A német • koloniális terjeszkedés szükségessé tette ilyen közös vállalatok léteisülését és így keletkezett a német törvény a korlátólt felelősségű társaságokról, amelynek életbelépése első évében, 1893-ban, amikor teljes egy éven át volt érvényben, 183 ilyen korlátolt felelősségű társaság alakult meg, ma ellenben körülbelül huszonhatezret meghaladó számban vannak ezek a korlátolt felelősségű társaságok. Hogy milyen széles téren érvényesülhetnek odakinn, azt az egyszerű felsorolás is mutathatja, mert ezek a társaságok mező- és erdőgazdaság, állattenyésztés és halászat, bányakohó és sófő'zés, kőfejtés és fémfeldolgozás, a vegyi ipar, világító anyagok előállítása, textil-, papír, bőr- és faipar terén, élelmicikkek előállítása céljából, ruházati és tisztító vállalatok okából,

1 az építő iparban, grafikai iparban, kereskedelmi és vendéglői iparban, zene- és színházvállalatoknál egyaránt érvényesülnek. Azonkívül Németországban a Gesellschaft mit beschränkter Haftung még a legényegylet! házak építésénél, bizonyos jótékonycélú intézetek felállításánál is felhasznált formává vált. A német törvény szerencsés formát alkotott meg, amikor a Gesellschaft mit beschränkter Haftungról szóló törvényt megalkotta. Mindazonáltal ennek a törvénynek az élet folyamán többféle hibája érvényesült, úgy, hogy a törvény életbelépése után tíz esztendővel hangok hallatszottak, hogy a szélhámos társaságok megalakulása ellen törvényes védelmet kellene keresni. Két nagy hibát fedeztek fel, az egyik az, hogy a törzsbetéteket csak aláírni kelett a megalakuláskor és nem befizetri, a másik pedig az, hogy minden korlátozás nélkül^ apportként bevihettek vállalatukat ellenőrzés és készpénzbetétek nélkül és ezáltal jóhiszemű harmadik személyeknek igen nagy károkat okoztak. A magyar kereskedelmi törvénynek zárt rendszere folytán nálunk a részvénytársasági formát használták fel ezekre a kis vállalatokra. Igen gyakori visszaélés történt vele, vagy ahol visszaélés nem volt, nagyon költséges volt az apparátus. Ennek folytán a törvényhozásnak az