Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-70

Az országgyűlés felsőházának 70. ülése a 39. § utolsó bekezdése töröltessék. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a közgazdasági és közleke­désügyi bizottság javaslatát elfogadni, hogy a 39. v utolsó bekezdése töröltessék, igen vagy nem % (Igen !) Ha ige a, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a 39. §-t a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság által javasolt módosí­tással fogadja el. Bezerédj István jegyző (Olvassa a 40- 48. szakaszokat). A 48. §-nál ismét van módosítás. " Gróf Hadik János : Indítványozom, hogy a javaslat 48. §-ának második és harmadik sorában «miniszterekkel egyetértően» szavak töröltessenek és azok helyébe «miniszterek meghallgatása után» iktattassanak. Bezerédj István jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Felteszem tehát a kérdést, hogy a 48. §-t ezzel a módosítással fogadja-e el a Ház, igen, vagy nem 1 (Igen!) Tehát a módosítást el­fogadottnak jelentem ki. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is le­tárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e a közhasznú gépjárművekre szóló törvényjavas­latot a részletes tárgyalás során eszközölt módo­sításokkal véglegesen, igen, vagy nem t (Igen !) Kérem azokat, akik a törvényjavaslatot az eszkö­zölt módosításokkal végszerkezetben elfogadják, szíveskedjenek ezt felállással jelezni. (Megtörté­nik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a közhasznú gépjárművekről szóló törvényjavas­latot a tárgyalás során eszközölt módosításokkal véglegesen elfogadta. E szerint a törvényjavaslat módosításához való hozzájárulás céljából vissza fog küldetni a Képviselőházhoz. Napirend szerint következik a közjog és tör­vénykezési bizottság jelentésének tárgyalása a királyi közjegyzők és közjegyzőjelöltek nyugdíj­intézetéről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelen­tését felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök : Kíván e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni ? Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr ő excellenciája kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter : Nem kí­vánok szólni. Kérem a javaslat elfogadását. Elnök : A tanácskozás befejeztetvén, követ­kezik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a királyi közjegyzők és közjegyző­jelöltek nyugdíjintézetéről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, ki­mondom a határozatot, hogy a Felsőház a tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét, , azután a szokásos módon a szakaszokat egymás­után olvassa fel. Bezerédj István jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1—7. §-ait. Elnök : A 7. §-hoz gróf Hadik János ő őxcel lenciája kíván szólni. Gróf Hadik János : Nagyméltóságú Elnök Ür! Tisztelt Felsőház! Ennek a javaslatnak a 7rik szakasza utolsó bekezdésé a következőképpen kezdődik (olvassa) : «Az igazságügyminiszter e törvényjavaslat rendelkezésein túlmenően, vagy azokat módosítva is tehet olyan átmeneti ren­delkezéseket, amelyek e törvény céljának meg­valósítását szolgálják.» Ez a második eset, amellyel a mostani tör­vényalkotás terén találkozunk, hogy a kormány 1929. évi december hó 11-én, szerdán. 43 a törvénybe magába olyan intézkedéseket vesz bele, olyan felhatalmazást az illető miniszter ré­szére, hogy ő a törvényt megváltoztatva, annak ellenére is intézkedhetik. Tavaly a fürdőjavaslat tárgyalása során voltam bátor erre rámutatni, sőt egy nagyon világos határozati javaslatot is benyújtani e tekintetben, hogy ez a törvényből kiküszöböltessék, mert tudtam, hogy ez precedens arra, hogy ezentúl minden egyes javaslatban fo^ gunk találkozni ilyen kikötésekkel, amelyek tu­lajdonképpen szabad kezet adnak a miniszternek, hogy nem tartozik a törvényt betartani és egy­általában arra az álláspontra helyezkedbetik, hogy a törvény által adott felhatalmazás szerint egyenesen a törvény rendelkezése ellenére is in­tézkedhetik, amit lehet talán egyes esetekben szé­pen indokolni, egyes esetekben talán kevésbbé, de ami mindenesetre meghonosítja a miniszteri ön­kény rendszerét, ami ellen határozottan tiltakoz­nunk kell. Ennél a javaslatnál nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy éppen az igazságügyminiszter úr javaslatában találunk ilyen felhatalmazást^ akinek hivatása az, hogy az alkotmány és a jog­biztonság legfőbb őre legyen. Nagyon kérem, hogy méltóztassék törölni ezt az intézkedést a törvényjavaslatból. Indítványom a következőkép­pen hangzik: Indítványozom, hogy töröltessék a javaslat 7. §-a utolsó bekezdésének első mondata, amely akként szól, hogy az igazságügyminiszter a tör­vény rendelkezésein túlmenően, vagy azokat mó­dosítva is tehet oly átmeneti rendelkezéseket, amelyek a törvény céljainak megvalósítására szolgálnak. Ugyanennek a bekezdésnek második mondatában az első szó «Különösen» helyébe «Az igazságügyminiszter» szavak iktattassanak be. Elnök: Az igazságügyminiszter úr ő excellen­ciája kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nagy­méltóságú Elnök Ür! Mélyen tisztelt Felsőház! Teljesen egyetértek Hadik ő excellen ci áj ával abban az elvi kérdésben, hogy alkotmányjogunk szempontjából nelytelen olyan rendelkezéseket felvenni a törvénybe, hogy a törvény egyszersmind önmagának ellentmondva felhatalmazza a minisz­tert, hogy a törvényhozó akaratán módosításokat eszközöljön. A jelen esetet azonban nem lehet ugyané szempont alá venni, mert itt világosan meg van állapítva annak korlátozása és mtgvan annak gazdasági komoly indoka, amely miatt ezt az intézkedést á törvényjavaslatba fel kellett venni. Kerettörvénnyel állunk szemben, amely kerettörvény csak bizonyos szempontokat szögez le, valójában ennek az új nyugdíjintézménynek lényegét a végrehajtási utasítás fogja tartal­mazni és pedig nyilvánvalóan azon az alapon, amelyen az érdekeltséggel maga az igazságügy­miniszter megegyezésre jut. Ne méltóztassék elfeledkezni arról, hogy a közjegyzőknek volt egy önkéntes társulás alapján létrehozott nyugdíjintézete, amelyet Trianon meg­semmisített és devalvált, úgyhogy ma annak vagyona nullával egyenértékű. Viszont kétségte­len az is, hogy a Csonka-:Magyarországon vissza­maradt közjegyzőkhöz idemenekültek a megszál­lott területről is, úgyhogy ma, amidőn gondosr kodni akarnak am. kir. közjegyzők .arról, hogy régi nyugdíjintézetük helyett uj nyugdíjintézetet tudjanak létesíteni, egyetlen kérésük van volta­képpen az államhoz és ez az, hogy a törvényhozás tegye kényszertársulás alakjában lehetővé ennek az intézménynek megvalósítását ; nem egyedüli önkényes társulás alapján, mert különben a járnr lékok kivetése kérdésében.nehézségekkel.találkoz­nának éppen a mai nehéz gazdasági helyzetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom