Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-70

Az országgyűlés'felsőházának 70. ülése — mint a törvényhatósági szabályzatnál is meg­volt —, hogy mintát is küldhessen le, amely sze­rint a szabályrendeletek elkészítendők, hogy azok minden közérdeknek megfeleljenek. De azt a jogot is kívánatosnak tartanám biz­tosítani a miniszter részére, hogy a közérdek szompontjából bizonyos intézkedéseket rá is kény­szeríthessen ezekre a társulatokra és hogy azok ezeket alapszabályaikba lefektessék. Ennek követ­keztében bátor vagyok a következő indítványt tenni (olvassa) : «Indítványozom, hogy a 10. §-ba új harmadik bekezdés gyanánt felvétessék : A köz­üzem szervezetéről és kezelési módjáról az előző bekezdésben említett hatóság, hivatal, intézet vagy intézmény szabályrendeletet, illetőleg szabályzatot köteles készíteni. A kereskedelemügyi miniszter­nek jogában áll a szabályrendelet vagy szabály­zat mintáját rendelettel megállapítani, vagy a szabályrendeletbe, illetőleg a szabályzatba bizo­nyos rendelkezések felvételét elrendelni. A sza­bályrendeletet, illetőleg szabályzatot a kereskede­lemügyi miniszter az érdekelt miniszter meghall­gatása után hagyja jóvá.» Elnök : Kíván a miniszter úr hozzászólani ? Bud János kereskedelemügyi miniszter : Csak egészen röviden elfogadásra ajánlom az indítványt. Elnök : A szakasz első és második bekezdése meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Most kérem a jegyző urat, szíveskedjék az új 3. bekezdés gyanánt beiktatandó indítványt felolvasni. Bezerédj István jegyző (olvassa az indítványt). Elnök : Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a felolvasott indítványt új harmadik bekezdésként elfogadni 1 (Igen !) Az indítványt elfogadottnak jelentem ki. A szakasz 4. és 5. bekezdése meg nem támad­tatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Követ­kezik a 11. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a sorszámot olvasni. Bezerédj István jegyző (olvassa a 11—13. §-ok sorszámát, amelyek észrevétel nélkül elfogadtat­nak. Olvassa a Iá. § sorszámát). Gróf Hadik János ! Gróf Hadik János : Mélyen t. Felsőház ! Bátor vagyok arra utalni, amit előbb mondottam. Ebben a szövegben az mondatik, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg köteles eljárni. Mintán a Felsőház eddigi állás­foglalásának is megfelel, kérem következő indít­ványomnak elfogadását (olvassa) : «Indítványo­zom, hogy a javaslat 14. §-a első bekezdésének utolsóelőtti sorában «a belügyminiszterrel egyet­értően köteles eljárni» szavak töröltessenek és azok helyébe a «belügyminiszter meghallgatása után határoz» szavak iktattassanak.» Elnök : A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólani. Bud János kereskedelemügyi miniszter : Mé­lyen t. Felsőház ! Ebben a pontban a legkevésbbé tudom Hadik ö excellenciájának indítványát maga­mévá tenni. Azt hiszem, hogy éppen ebben a kér­désben nem volna helyes, ha a kereskedelemügyi miniszter teljesen önállóan járna el. Miről van itt szó? önkormányzati testületekről, amelyek saját területükön belül adnak engedélyt ilyen vál­lalatok létesítésére. A kereskedelemügyi minisz­ter nem is ismeri annyira az illető közjogi tes­tületeknek az anyagi helyzetét, nem tud beleme­rülni azoknak háztartási viszonyaiba, de egyéb­ként sem ismeri olyan jól a helyi viszonyokat sem, hogy mindig helyesen tudná megállapítani a díjszabást. Azonkívül félő, hogy a kereskede­lemügyi miniszter, ha ilyen messzemenő hatal­mat kap, nem egyszer tisztán csak a szállító vál­lalatok részéről felmerülő szempontokat, vagy FELSŐHÁZI NAPLÓ. V, 1929. évi december hó 11-én, szerdán. 39 ! egyes esetekben talán más szempontokat fog mér­; legelni tudni és nem fogja tudni a közület érde­j keit szem előtt tartani. Ü excellenciáját leginkább a «köteles» szó za­! varja. De ez talán azért van benne, hogy tényleg j ne is járhasson el másként a kereskedelemügyi I miniszter ; mert végeredményben a megítélése a vagyonjogi helyzetnek és azoknak az anyagi kiha­tásoknak, amelyek a közülettel járnak, a belügy­miniszterre tartozik, ő ebben az illetékes. Én mindenesetre örömmel venném a kereskedelem­ügyi miniszter hatáskörének megjavítását, ebben az esetben azonban ezt nem találnám szerencsés­nek és kérem a t. Felsőházat, hogy az eredeti szöveget méltóztassanak elfogadni- (Gróf Hadik János : A kereskedelemügyi miniszter tartozik és köteles meghallgatni a belügyminisztert, ha benne van a törvényben az, hogy a «belügyminiszter meghallgatása után» ) Ez nem elég, itt ő a döntő tényező. (Hadik János gróf: Ha veszélyesnek tartja, akkor méltóztassék a minisztertanácsba l hozni !) Ö a vagyonjogi felügyeleti hatóság- Na­gyon kérem ő excellenciáját, hogy álljon el indít­ványától. (Gróf Hadik János szólásra jelentkezik.) Elnök: Gróf Hadik János ő excellenciáját illeti a szó. Gróf Hadik János: Mélyen t. Felsőház! Ilyen J viszonyok között indítványomat visszavonom. Elnök: A beadott indítvány tehát tárgytalan. Felteszem a kérdést, méltóztatna k-e a 14. §-t ere­deti szövegében elfogadni? (Igen!) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 15. §. j Kérem a jegyző urat, szíveskedjék továbbolvasni. Bezerédj István jegyző (olvassa a 15. és 16* §-ok sorszámát, amelyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak. Olvassa a 17. § sorszámát). Gróf Hadik János! Gróf Hadik János: Mélyen t. Felsőház! Váró­| sokban az engedélyező hatóság egyúttal elsőbb­! ségre jogosított versengő közüzem tulajdonosa is és különböző visszásságokra adhat okot, ha a hatóság olyan feltételeket állapít meg, amelyeket a kedvezményezett nem teljesíthet. Itt ellentétbe kerül a két érdek. Az egyik érdek az, hogy lehe­tetlenné tegyék az egyik vagy másik vállalatot. Ennek következtében én a magam részéről a kö­vetkező módosított szöveget vagyok bátor indít­ványozni (olvassa): «Indítványozom, hogy a ja­vaslat 17. §-ának utolsó bekezdése töröltessék és annak helyébe a következő szöveg iktattassák: Ha az elsőbbségre jogosult a járatot a hatóság által megállapított méltányos határidőn belül a közérdekű igényeket kielégítő módon nem telje­síti, elsőbbségi joga megszűnik és az engedélyt más vállalatnak ki lehet adni- A kedvezménye­zettel szemben csak méltányos és üzemgazdasági szempontból helytálló kikötéseket szabad tenni.» Ezt azért indítványozom, nehogy visszaélé­sekre adjon okot, hogy esetleg olyan kikötéseket tesznek, amelyek a vállalkozást lehetetlenné teszik. Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kí­ván szólani. Bad János kereskedelemügyi miniszter : A magam részéről elfogadásra ajánlom az indít­ványt. Einök : Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványt felolvasni. Bezerédy István jegyző (olvassa az indít­ványt). Elnök : Felteszem tehát a kérdést, hogy a be­kezdést e módosítással, illetve beszúrással mél­tóztatik-e elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ak­kor a módosítással jelentem ki elfogadottnak. Következik a 18. §. Nincs észrevétel. Elfoga­dottnak jelentem ki. Következik a 19. §. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom