Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.
Ülésnapok - 1927-89
Az országgyűlés felsőházának 89. üléi előálló ferdítések és kinövések helyesen gyógyíttatnak, tisztelettel vagyok bàior egy határozati javaslatot előterjeszteni, amelye kérnék azután az országgyűlés Képviselőházához is abból a célból átjuttatni, hogy így országos határozattá emeltessék. Tekintettel arra, hogy a Képviselőház már nem tart ülést, tudom, hogy bizonyos technikai nehézsége van annak, hogy ez ott most tárgyaltassék, azonban mivel ez a javaslat, amelyet bátor leszek felolvasni, nem hajtandó végre azonnal, csak a tavaszi időben, tehát elegendő az, ha a Képviselőház a határozati javaslattal csa.k az őszi ülésszak alkal-. j mával, októberben foglalkozik és akkor emeli azt országos határozattá. Ezek után bátor vagyok felolvasni a határozati javaslatot (olvassa): «A Felsőház utasítja a kormányt, hogy az egyes gabonanemuek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről j szóló törvényjavaslat eredményeiről és kihatásairól 1931. április 1-éig tegyen jelentést a I Felsőháznak; ezen elaborátum tárgyaltassék le j az arra hivatott bizottságok által jelentéstétel Végett, és ez a jelentés szolgáljon irányadóul a fenti törvényjavaslat további fenntartására, esetleges módosítására és végrehajtására nézve, i Ezen határozati javaslat tétessék át a Képvise- l lőházhoz országos határozattá emelés céljából». A törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk he- \ lyeslés és taps.) \ Elnök: Szólásra következik gróf Hadik Já- : nos ő excellenciája! Gróf Hadik János: Nagyméltóságú Elnök | Űr! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Én f a javaslatra vonatkozó aggályaimat már több [ ízben kifejtettem, és ezeket az aggályokat to- J vábbra is fenntartom. Ezek az aggályok lehe- ; tétlenné teszik azt, hogy ezt a javaslatot elfogadjam. Kétségtelen, hogy a kormány javaslata a i lisztet drágítja. Látjuk, hogy Ausztriában a | hasonló javaslatot a kormány már visszavonta, | mert ezt a megoldást antiszociálisnak tartotta, i Ez a javaslat a társadalmi békét megbontja, a kötött gazdasági rendszert viszi be megint a ! gazdasági életbe és óriási adminisztrációs appa- ! rátust igényel akkor, ha az ellenőrzést a kor- : mány komolyan akarja keresztülvinni. Amenynyiben az ellenőrzést nem fogja gyakorolni, • akkor természetes dolog, hogy az adminisztrá- j ci ós összegek sokkal alacsonyabbak lesznek, de ha az ellenőrzést komolyan akarja keresztülvinni, akkor igenis állítom, hogy nagy adminisztrációs költségekkel fog járni e törvény végrehajtása, A kereskedelemügyi miniszter úr nagyon jól emlékszik bizonyára, aminthogy én is emlékszem rá, hogy közélelmezési minisztériumi működésünk során micsoda visszaélések sorozatával álltunk szemben, s hogy a legnagyobb energiával is alig tudtuk ezeket a visszaéléseket megszüntetni és megtorolni. Itt is tulajdonképpen minden az ellenőrzés mikéntjén múlik. Ezt az ellenőrzést gyakorolni kell a malmokkal szemben elsősorban és gyakorolni kell minden irányban, mert hiszen természetes dolog, hogy amint annakidején árháborúban, úgy most is mindenféle visszaélések fognak megint felszínre kerülni, amelyeknek megakadályozása nagy adminisztrációs költségekbe fog kerülni. Ha pedig nem akadályozzuk meg, akkor meg hajótörést szenved ennek a javaslatnak minden intenciója. . Amint már említettem, ez a javaslat tulajdonképpen visszavezet a háborús állapotokhoz, | azonkívül pedig — s erre is rámutattam már több ízben — drágasági hullámot fog előidézni, ami tagadhatatlan, mert az elsőrendű élelmi1980. évi július hó 8-án, kedden. 413 szerek megdrágítása mindenütt általános drágulást idéz elő, úgyhogy végeredményben ebből a gazdatársadalomnak, amelyen most a kormány nagyon helyesen — csak rossz eszközökkel — segíteni akar, sem lesz semmiféle különösebb haszna. Közjogi szempontból is súlyos kifogás alá esik a javaslat, mert életbevágó kérdésekben a törvényhozás jogkörét elkerülve, azt tulajdonképpen magához ragadva, intézkedik a kormány. Huszonkét rendeletre ad a törvényjavaslat felhatalmazást, amely rendeletek tartalmát, intencióit mind nem ismerjük, úgyhogy tulajdonképpen teljes bizonytalanságban vagyunk abban a tekintetben, hogy ez a törvény, amelynek mikéntjét a 22 rendelet végrehajtása fogja azután megállapítani, tulajdonképpen mit fog eredményezni. Még a budget jogba is mélyen belenyúl ez a javaslat, mert felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek arra, ihogy egyáltalában olyan összegeket bocsásson tetszés szerint rendelkezésére a, gabonaértékesítési alapnak, amely összegek a törvényhozás ellenőrzése alól teljesen elvonatnak, jobban mondva, nem is az ellenőrzés alól vonatnak el, hanem elkerülik a törvényhozás hozzájárulását, ami pedig mindenesetre sérti á törvényhozás budgetjogát. Az eredeti javaslatban, a gabona jegy árát három pengőben állapították meg, az új javaslatban már változik a helyzet, mert ott már teljesen szabad kezet kapott a pénzügyminiszter úr, hogy ezt a gaíbonajegyet tetszése szerint emelhesse. Ha-eszébe jut, emeli nyolc pengőre, emeli 15 pengőre. Erre a törvényjavaslat felhatalmazást ad, amit szintén nagyon sérelmes dolojgnak tekintek, mert ihászén nem tudom, miért változtatták meg az eredeti álláspontot, amely mindenesetre sokkal precízebb volt és amely korlátokat szabott a miniszteri önkénynek, mert meg volt állapítva, hogy három pengőnél magasabb ára nem lehet a gabonáijegynek. Már említettem azt, (hogy a törvényjavaslat értelmében abba & bizonyos alapba a pénzügyminiszter úr tetszés szerint utallhat összegeket. Mindig arról van szó, hogy nincsen pénz, nagyon/ kevés a pénz, hogy takarékosságot kell gyakorolni. Olyan dolgokra, amelyek igazán szükségesek, nem találunk fedezetet és itt most fcalálkozuník f egy intézkedéssel, amely úgy szól, hogy a pénzügyminiszter úr olyan összeget, amilyent szükségesnek tart, tetszés szerint beutalhat ebbe az alapba. Honnan veszi a pénzügyminiszter ezt a pénzt, és mit jelent ez tulajdonképpen? Ez nem jelenthet mást, mint azt, hogy intervenciós vásárlásokra nagy összegek fognak ebbe az alapba beutaltatni. Hogy ezek azután a törvényhozásnak milyen ellenőrzése^ alá kerülnek, erről itt egyáltalában intézkedés nincs, mert azután, hogy valatmikor a zárszámadások során tartozik a miniszter jelentést tenni ezekről a kérdésekral, amellett 2—3 évig is elhúzódhat] k az ügy, úgyhogy 1931/32 J ben, esetleg még később fogja csak a törvényhozás megtudni, tulajdonképpen hogyan sikerült ez az akció, és az abba az alapiba utalt pénzek hogyan és miként lettek felhasználva. Az intervenciós kérdés is egyelőre teljesen sötétben van. Nem tudjuk, 'hogy ez hogyan lesz megvalósítva^ Azt halljuk, hogy vannak különböző protekciós intézetek, vagy alakulatok, amelyek meg lesznek bízva ilyen vásár]ásókkal; de hogy melyek ezek, azt neim tudjuk. Ennek következtében nem is tudjuk megítélni, 'hogy milyen rendszer szerint fog ez a kérdés intéztetni. Nem tudom, hogy mi indí-
