Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.
Ülésnapok - 1927-82
Az országgyűlés felsőházának 82. ülése 1930. évi június hó 24-én, kedden, Báró Wiassics Gyula és gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1930/31. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak : gróf Hoyos Miksa, Pálóczi Horváth István, Igaz Béla, Mészáros István, gróf Hadik János. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. _________ A kormány résééről jelen vannak : Vass József, Scitovszky Béla, Mayer János, Wekerle Sándor, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket báró Wiassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A >mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Bezerédj István jegyző urat, a felszólalók jegyzésére pedig Kühne Loránd jegyző urat kérem fel. Bemutatom Haidu, Komárom és Esztergom vármegyék közönségének feliratát a községi közmunka megszüntetése tárgyában. A feliratok — előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett — kiadatnak a közigazgatási bizottságnak. Napirend szerint következik a pénzügyi bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása az 1930/31. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyában. Szólásra következik gróf Hoyos Miksa ő méltósága. Gróf Hoyos Miksa: Nagyméltóságú Elnök Ür! T. Felsőház! A tárgyalás alatt levő jövő évi állami költségvetés kiadási oldalán 31 millió pengőt tesz ki az a csökkenés, amely ott végbevitetett. Ez annyi, mint a jövő évre számításba vett egész földadó, őszintén kijelentem, hogy magát a csökkentésnek tényét megnyugvással veszem tudomásul, annál is inkább, mert — amint én ezt a pénzügyi bizottság jelentéséből látom — a kormány a kiadások csökkentését befejezettnek még nem tekinti. Szerény nézetem szerint ez szükséges is, és tisztában kell lennünk avval, hogy mi egy kicsi és nagyon szegény ország vagyunk. A takarékosságnak végre-valahára a legmesszebbmenőleg érvényesülnie kell az egész vonalon, s azt hiszem, hogy egyrészt, különösen külsőségek tekintetében, másrészt pedig racionális adminisztrációs intézkedésekkel igen sok pénzt lehetne még megtakarítani. Aggodalommal tölt el azonban az a körülmény, hogy amikor a kiadások csökkentése körülbelül valamivel többet tesz ki, mint 2%-ot, a földmívelésügyi tárca kiadásai majdFELSÖHÁZI NAPLÓ. V. nem 5%-kai csökkentettek. En egyetlenegy tárcától sem irigylem a neki észszerűen juttatott anyagi eszközöket, azon a nézeten vagyok azonban, hogy különösen a mai viszonyok között, amikor a fő súly a földmívelésügyi tárca vállán nyugszik, minden egyebütt megtakarított pénzt ide kellett volna (hozni és a magyar mezőgazdaság szolgálatába kellett volna állítani. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Beszédem folyamán három főkérdéssel óhajtanék foglalkozni mezőgazdasági vonatkozásban, mint olyanokkal, amelyek szerény nézetem szerint különösen ma igen nagy fontossággal birnak. Tehetem ezt annál is inkább, mert gróf Somssich László igen t. barátom és kollégáim az Omge.-ben, pénteki beszédében jóformán a mezőgazdaság minden területére kitért már. Ennek ; következtében főleg és elsősorban szólni kívánok a gazdasági szakoktatásról, másodsorban a mezőgazdasági tudományos és kísérleti intézményekről és harmadsorban a mezőgazdasági kamarai intézményről. A gazdasági szakoktatás címén a föidmívelésügyi miniszter úr jövő évi költségvetésébe kereken 900.000 pengővel kehesebbet vett fel, mint a folyó évre. Ez megdöbbentő szám! Én ugyanis úgy okoskodom: vagy van a mezőgazdasági szakoktatás terén egy egységes kigondolt terv, vagy nincs. Ha nincs a mezőgazdasági szakoktatásra vonatkozólag egy kigondolt és egységes terv, amit nem akarok elhinni, mert utóvégre a mezőgazdasági szakoktatást Darányi Ignác nagy földmívielésügyi miniszterünk fejlesztette olyan naggyá és tette aizzá, amivé lett — ha tehát nincs terv, akkor egy ilyen, a mezőgazdasági szakoktatásra vonatkozó egységes tervet minél előbb meg kellenne csinálni, ami rengeteg sok pénzbe kerül. De ha van terv, akkor nem tudom megérteni, hogyan leihet ilyen nagy összeget ettől a rendeltetéstől, a mezőgazdasági szakoktatástól elvonni, amikor ellenkezőleg ezt az intézményt éppen előbbre vinni és fejleszteni kellene. Ma már sokkal tágabb körökre, sokkal nagyobb néprétegekre terjed ki a mezőgazdasági szakoktatás, mint azelőtt. Az utóbbi 10 éviben a mezőgazdasági tudományok olyan óriási nagy fejlődésen mentek keresztül, hogy azzal szemben mi sem maradhatunk tétlenek. Nekünk is figyelembe kell vennünk ezeket a körülménye•42
