Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.
Ülésnapok - 1927-80
226 Az országgyűlés felsőházának 80. ülése ban a kérdésekben, amelyek az ügyvédségre vonatkoztak. Pár évig azzal telt el az idő, hogy az igazságügyi kormányzat a numerus clausust akarta behozni. Az ügyvédi kar ellent állt, az ügyvédi kar ellenállása s az igazságügymini sztérium kapaci tálasa eltöltött vagy három évet. Mi volt ennek a következménye? Az a veszély fenyegetett mindenkit, hop-v lecsap a numerus clausus; mindenki sietett tehát ügyvédi vizsgát tenni, sot akik már régen letették az ügyvédi vizsgát és más pályán voltak, bejegyeztették magukat a kamarákba, csak azért. ho«-^ha a zárszámot behozzák, benn legyen. Végre is az igazságügyi kormányzat belátta azt, hogy zárt számmal — bármilyen alakban akarják is azt megvalósítani — a mai ügyvédség mai b anain segíteni egyáltalában nem lehet, és úgvlátszik, hos-v ezt a gondolatot most már teljesen elejtették. A munkaalkalmak fejlesztése tekintetében. a kenyérkérdés irányában továbbra is semmi sem történt 1929 tavaszán, amikor a mostani igazságügyminiszter úr a tárca vezetését elvállalta és proPTammot adott, volt benne annyi igazságérzet és annyi férfias bátorság, hofv az országgyűlés mindkét házában kijelentette, hogy igenis, van animozitás az országban az ügyvédség ellen, van ügyvédellenes áramlat. Kifejtette, hogy ez igazságtalan dolog az ügyvédekkel szemben: rámutatott arra. ihogy ez arra vezetendő vissza, hogy a felek elveszítik pereiket, a nélkül, hogy az ügyvédeket e miatt felelősségre lehetne vonni, vagy pedig olv körülményre, hogy az emberek itt-ott hallanak, uiságban olvasnak fantasztikus költségmegállapításokról, (amelyek természetesen sohasem fognak befobnni és sohasem folytak be, azután általánosítanak és azt hiszik, fenékig tejföl mindenütt. Rámutatott az igazságügyminiszter úr arra is, hogy ebben a karban a fegyelem, az etikai érzés és magaslat éppenúgy megvan most is, mint ahogy megvolt a háború előtt, a béke éveiben. Kijelentette, hogy ezen a karon segíteni kell, mert ez a kar hivatott arra, hogy vezére legyen a középosztálynak, a magyar társadalomnak és megállapította a segítség módozatait. Ügy képzeli el a munkaalkalmak megteremtését, hogy elsősorban távol kell tartani mindenkit, aki per nef as, meg nem engedett módon osztozkodni akar abban a birtokállományban és kereseti lehetőségben, amely de jure az ügyvédnek jár, másrészt pedig új munkaalkalmakat kelj teremteni, természetesen nem a köz rovására, azt az ügyvédi kar sohasem kívánta, az igazságügyminiszter pedig eo ipso nem teszi és nem teheti. Mindig olyan munkaalkalmakról van szó, amelyek harmóniában vannak az igazságszolgáltatás általános követelményeivel. Az igazságügyminiszter úrnak f ezt a Programm ját az ügyvédi kar hálával és köszönettel vette. Az igazságügyminiszter úr eddig két törvényjavaslatot adott be. Még egy sem került tető alá még egyikből sem lett törvény, most vajúdnak ezek a törvények. Egy, vagy két törvényjavaslatból ilyen széleskörű, nagy programmot. mint aminőt az igazságügyminiszter úr kijelölt, nem lehet helyesen megbírálni. En tehát most nem tehetek mást, minthogy saját nevemben arra kérjem a bátorítsam a miniszter urat, hogy azon az úton, amelyet saját nrogrammjának megvalósítása céljából kijelölt, bátran haladjon és minden ügyvédellenes áramlattal szemben vegye fel a harcot, való1930. évi június hő 21-én, szombaton. sítsa meg azt a programmot, amelyet mind a Képviselőházban, mind pedif* itt kifejtett. Az igazságügyminiszter Jxv már eddig is megmutatta, hogy tényleg szívén fekszik, hogy a munkaalkalmakról megfelelő gondoskodás történjék. Az egyik törvényjavaslatban a zugírászat mostanáig kihágás, amely pénzbüntetéssel büntettetik. À miniszter úr javaslata szerint vétség lesz és fogházzal^ fog büntettetni. Nagyon kívánatosnak tartanám azonban, hogy a zugírászat rendezésénél azok az úgynevezett ingatlanforgalmi ügynökök is, akik az Ofb.-tŐl kapnak jogosítványt az ingatlanforgalmi munkálatok végzésére, a jogügyletektől eltiltassanak, mert ezeknek éppúgy nincs jogosultságuk jogügyleteket megkötni és szerződéseket készíteni, mint a zugírásznak. Az egyik törvényjavaslat be akarja hozni à kötelező ügyvédi kényiseletet a cégügyekben, továbbá a büntetőeljárásban a magánvádnál a törvényszék előtt és a magánigények érvényesítésénél; vissza akaria állítani a házasságvédő intézményt, kötelező ügyvédi képviseletet tervez a sajtójogban, a helyreigazítási kötelezettségekre vonatkozólag. Amint már említettem, a miniszter úr meg akarja szüntetni, hogy volt bírákból és kötisztviselőkből kikerült ügyvédek három évig az illető hatóságoknál működhessenek, továbbá szívén fekszik az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet kérdése is. Megígérte, — és kérem, hogy minél előbb valósítsa be ezt az igéretét -— hogy a 200000 pengőt felemeli 400.000 pengőre, amelyre szükség van, hogy a restitutio in intergrum az 1914 : LIL te. értelmében teljesen helyreálljon. De addig is, amíg ezt megteheti, törvényjavaslatot adott be arra vonatkozólag, hogy az ügyvédi meghatalmazások bélyege 25%-kai emeltessék. Itt fillérekről van szó, ez a sok fillér azonban meglehetősen tetemes összeget fog kitenni és ez a nyugdíjintézet javára fog fordíttatni. Nagy érdeme az io-azságüsrvminiszter úrnak, hogy a szegényjogot is reformálni akarja és véget aikar vetni annak a valóban lehetetlen állapotnak, amely ma létezik, amidőn a szegényjoggal visszaélnek, a legnagyobb zsarolásokat követik eh a bíróságok munkaidejét teljesen alaptanul isénybevesziik. az ügyvédi kartól pedig óriási áldozatot kívánnak- AszegényCjosi kirendelésekre vonatkozólag bátor vagvok effv hivatalos statisztikát közölni, amely mutatja azt, hogy 1920. évben a budapesti ügyvédi kamara — hangsúlyozom, ho"-^ csak a budaoesti — 6710 kirendelést eszközölt; ebből nolgári volt 2625, büntető oedip" 4085. 1921-hen 6946 kirendelést eszközök, ebből nolgári volt 2604, büntető oedig 4342. 1922 ; ben a kirendelések száma 7000. ebből nolgári 2417, büntető 4583. 1925-ben a kirendelések száma 4475, ebből nolgári 2127, büntető 2648. s így végigmenve az 1926—1929. éveken, az utolsó tíz évben összesen 51.993 kirendelés volt. Ez annyit jelent, hocv 51.993 perben, részint büntető, részint nedig polgári perben a budaoesti ügyvédeknek minden munkálatot ingyen kellett teljesíteniök. Ez az 51.993 per a következőképpen oszlott meg: polgári volt 23.182, büntető pedig 28.811. (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Nekem az lenne a kérelmem a mélyen t. ie-azságügyminiiiszter úrhoz, — nagyon sajnálom, hogy nines jelen — hogy mivel az az intézkedés, amelyet a szegényjog korlátozására vonatkozólag az egyszerűsítési törvénybe fel-
