Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-80

226 Az országgyűlés felsőházának 80. ülése ban a kérdésekben, amelyek az ügyvédségre vonatkoztak. Pár évig azzal telt el az idő, hogy az igazságügyi kormányzat a numerus clausust akarta behozni. Az ügyvédi kar ellent állt, az ügyvédi kar ellenállása s az igazság­ügymini sztérium kapaci tálasa eltöltött vagy három évet. Mi volt ennek a következménye? Az a veszély fenyegetett mindenkit, hop-v le­csap a numerus clausus; mindenki sietett te­hát ügyvédi vizsgát tenni, sot akik már ré­gen letették az ügyvédi vizsgát és más pályán voltak, bejegyeztették magukat a kamarákba, csak azért. ho«-^ha a zárszámot behozzák, benn legyen. Végre is az igazságügyi kormányzat belátta azt, hogy zárt számmal — bármilyen alakban akarják is azt megvalósítani — a mai ügyvédség mai b anain segíteni egyáltalában nem lehet, és úgvlátszik, hos-v ezt a gondola­tot most már teljesen elejtették. A munkaalkalmak fejlesztése tekintetében. a kenyérkérdés irányában továbbra is semmi sem történt 1929 tavaszán, amikor a mostani igazság­ügyminiszter úr a tárca vezetését elvállalta és proPTammot adott, volt benne annyi igazság­érzet és annyi férfias bátorság, hofv az or­szággyűlés mindkét házában kijelentette, hogy igenis, van animozitás az országban az ügy­védség ellen, van ügyvédellenes áramlat. Ki­fejtette, hogy ez igazságtalan dolog az ügyvé­dekkel szemben: rámutatott arra. ihogy ez arra vezetendő vissza, hogy a felek elveszítik pereiket, a nélkül, hogy az ügyvédeket e miatt felelősségre lehetne vonni, vagy pedig olv kö­rülményre, hogy az emberek itt-ott hallanak, uiságban olvasnak fantasztikus költségmeg­állapításokról, (amelyek természetesen soha­sem fognak befobnni és sohasem folytak be, azután általánosítanak és azt hiszik, fenékig tejföl mindenütt. Rámutatott az igazságügyminiszter úr arra is, hogy ebben a karban a fegyelem, az etikai érzés és magaslat éppenúgy megvan most is, mint ahogy megvolt a háború előtt, a béke éveiben. Kijelentette, hogy ezen a karon segí­teni kell, mert ez a kar hivatott arra, hogy ve­zére legyen a középosztálynak, a magyar tár­sadalomnak és megállapította a segítség mó­dozatait. Ügy képzeli el a munkaalkalmak meg­teremtését, hogy elsősorban távol kell tartani mindenkit, aki per nef as, meg nem engedett módon osztozkodni akar abban a birtokállo­mányban és kereseti lehetőségben, amely de jure az ügyvédnek jár, másrészt pedig új munkaalkalmakat kelj teremteni, természete­sen nem a köz rovására, azt az ügyvédi kar sohasem kívánta, az igazságügyminiszter pe­dig eo ipso nem teszi és nem teheti. Mindig olyan munkaalkalmakról van szó, amelyek harmóniában vannak az igazságszolgáltatás ál­talános követelményeivel. Az igazságügyminiszter úrnak f ezt a Pro­gramm ját az ügyvédi kar hálával és köszönet­tel vette. Az igazságügyminiszter úr eddig két törvényjavaslatot adott be. Még egy sem ke­rült tető alá még egyikből sem lett törvény, most vajúdnak ezek a törvények. Egy, vagy két törvényjavaslatból ilyen széleskörű, nagy pro­grammot. mint aminőt az igazságügyminiszter úr kijelölt, nem lehet helyesen megbírálni. En tehát most nem tehetek mást, minthogy saját nevemben arra kérjem a bátorítsam a minisz­ter urat, hogy azon az úton, amelyet saját nrogrammjának megvalósítása céljából kije­lölt, bátran haladjon és minden ügyvédellenes áramlattal szemben vegye fel a harcot, való­1930. évi június hő 21-én, szombaton. sítsa meg azt a programmot, amelyet mind a Képviselőházban, mind pedif* itt kifejtett. Az igazságügyminiszter Jxv már eddig is megmutatta, hogy tényleg szívén fekszik, hogy a munkaalkalmakról megfelelő gondoskodás történjék. Az egyik törvényjavaslatban a zug­írászat mostanáig kihágás, amely pénzbüntetés­sel büntettetik. À miniszter úr javaslata sze­rint vétség lesz és fogházzal^ fog büntettetni. Nagyon kívánatosnak tartanám azonban, hogy a zugírászat rendezésénél azok az úgynevezett ingatlanforgalmi ügynökök is, akik az Ofb.-tŐl kapnak jogosítványt az ingatlanforgalmi mun­kálatok végzésére, a jogügyletektől eltiltassa­nak, mert ezeknek éppúgy nincs jogosultságuk jogügyleteket megkötni és szerződéseket készí­teni, mint a zugírásznak. Az egyik törvényjavaslat be akarja hozni à kötelező ügyvédi kényiseletet a cégügyek­ben, továbbá a büntetőeljárásban a magánvád­nál a törvényszék előtt és a magánigények ér­vényesítésénél; vissza akaria állítani a házas­ságvédő intézményt, kötelező ügyvédi képvise­letet tervez a sajtójogban, a helyreigazítási kö­telezettségekre vonatkozólag. Amint már em­lítettem, a miniszter úr meg akarja szüntetni, hogy volt bírákból és kötisztviselőkből kike­rült ügyvédek három évig az illető hatóságok­nál működhessenek, továbbá szívén fekszik az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet kér­dése is. Megígérte, — és kérem, hogy minél előbb valósítsa be ezt az igéretét -— hogy a 200000 pengőt felemeli 400.000 pengőre, amelyre szükség van, hogy a restitutio in intergrum az 1914 : LIL te. értelmében teljesen helyreálljon. De addig is, amíg ezt megteheti, törvényjavas­latot adott be arra vonatkozólag, hogy az ügy­védi meghatalmazások bélyege 25%-kai emel­tessék. Itt fillérekről van szó, ez a sok fillér azonban meglehetősen tetemes összeget fog ki­tenni és ez a nyugdíjintézet javára fog fordít­tatni. Nagy érdeme az io-azságüsrvminiszter úr­nak, hogy a szegényjogot is reformálni akarja és véget aikar vetni annak a valóban lehetet­len állapotnak, amely ma létezik, amidőn a sze­gényjoggal visszaélnek, a legnagyobb zsarolá­sokat követik eh a bíróságok munkaidejét tel­jesen alaptanul isénybevesziik. az ügyvédi kar­tól pedig óriási áldozatot kívánnak- Aszegény­Cjosi kirendelésekre vonatkozólag bátor vagvok effv hivatalos statisztikát közölni, amely mu­tatja azt, hogy 1920. évben a budapesti ügy­védi kamara — hangsúlyozom, ho"-^ csak a budaoesti — 6710 kirendelést eszközölt; ebből nolgári volt 2625, büntető oedip" 4085. 1921-hen 6946 kirendelést eszközök, ebből nolgári volt 2604, büntető oedig 4342. 1922 ; ben a kirendelé­sek száma 7000. ebből nolgári 2417, büntető 4583. 1925-ben a kirendelések száma 4475, ebből nolgári 2127, büntető 2648. s így végigmenve az 1926—1929. éveken, az utolsó tíz évben összesen 51.993 kirendelés volt. Ez annyit jelent, hocv 51.993 perben, részint büntető, részint nedig pol­gári perben a budaoesti ügyvédeknek minden munkálatot ingyen kellett teljesíteniök. Ez az 51.993 per a következőképpen oszlott meg: pol­gári volt 23.182, büntető pedig 28.811. (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula fog­lalja el.) Nekem az lenne a kérelmem a mélyen t. ie-azságügyminiiiszter úrhoz, — nagyon sajná­lom, hogy nines jelen — hogy mivel az az in­tézkedés, amelyet a szegényjog korlátozására vonatkozólag az egyszerűsítési törvénybe fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom