Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-76

Az országgyűlés felsőházának 76. ulé, tehető volna. Ezenkívül utalok arra, amire az egyik felsőházi tagtársam a bizottságban utalt, hogy nem mondom, hogy vannak, de lehetnek olyan magasrendű szempontok, amelyek köte­lességünkké teszik azt, hogy a nemzeti és pol­gári gondolat védelme okából a törvényhatóság többségének kezében hagyjuk meg ezt a jogot. Ennélfogva javaslom, hogy a 18. §-t változatla­nul méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A belügyminiszter urat illeti a szó. Seitovszky Béla belügyminiszter: Nagy­méltóságú Elnök Ur! Igen tisztelt Felsőház! Csak megismételni kívánom azt, amit az álta­lános vita során mondottam, hogy a kormány­zat nyomatékkal kéri a Felsőházat, méltóztas­sék a 18. §-t eredeti szövegében elfogadni. Po­litikai megfontolás és meggondolás tárgyát képezte ez a kérdés, amely nem bír a törvény­javaslatra és az érdekképviseletekre nagy je­lentőséggel, mert ez nem kardinális kérdés. Abban az esetben, ha úgy méltóztatnak hatá­rozni, hogy a Házhoz vissza méltóztatnak kül­deni a javaslatot e kérdés miatt, ezzel az egész székesfővárosi törvényjavaslat kátyúba kerül­het. Az érdek nem az érdekképviseleten van, az érdek a közérdeken van s éppen ebből a szempontból mi a törvényjavaslatot a főváros érdekében kívántuk megalkotni és a főváros érdekében kívántunk szerepet juttatni közér­dekből az érdekeltségeknek. Ezt a két érdekelt­séget tehát össze kellett egyeztetni és mivel döntés úgy történt, amint már jeleztem, hogy eltérés van úgy a felsőházi, mint a törvény­hatósági törvényben, mert nem tág választók közül választhatnak, hanem csak grémiumból választhatnak, maguk az érdekelt egyesületek kiválasztják a maguk grémiumából a maguk fér fiait, akikkel szemben teljes bizalommal viseltetnek. A magasabb érdekű és magasabb fokú fővárosi autonómiának pedig az a jog biztosíttatik, hogy ebből a már szelektált gré­miumból az érdekképviselőket maga választ­hatja ki. Kijelentettem, hogy készséggel járu­lok ahhoz és teszek meg a magam részéről mindent arra nézve, hogy felhívjam a fővá­rost, hogy a választások megejtése előtt biza­lommal forduljon az érdekképviseletekhez, ke­resse meg őket, hogy kiket gondol és kiket kí­ván ezekre a tisztségekre kijelölni és kikül­deni és igyekezzenek egymással harmonikus álláspontra jutni. Bákényszeríteni e törvény intenciója szerint nem volna módomban, de azt hiszem, ezzel a közvetítő lépésemmel is tanú­jelét adom annak, hogy ezt a kérdést nem az érdekképviseletek ellen, hanem velük együtt kívánom megoldani. A székesfővárosnak is, mint magasabb testületnek, megvannak .az ér­dekei abban a tekintetben, hogy kik az alkal­masok és kiket kíván a maga testületébe venni? De nemcsak az illető testület egyéni érdekképviseletéről van szó, hanem az illető testületek is a közérdek képviseletében kell, hogy ott jelen legyenek és nemcsak azokban a kérdésekben kell, hogy részt végy ének és dönt­senek, amelyek érdekképviseletükkel kapcsola­tosak, hanem részt kell hogy vegyenek a tör­vényhatósági bizottságban előforduló többi ügyekben is, amelyekben úgy kell részt ven­niök, mint a választott vagy örökös jogú ta­goknak. Ez magának a törvényjavaslatnak in­tenciója, hogy ne kizárólag az érdekképvisele­tet, hanem a közérdeket is képviseljék és kép­viseljék akkor is, ha nemcsak egyéni érdekek képviseletéről van szó. Mai szövegezésében ez az elgondolása a 18. §-nak. Bátran merek még egyszer appellálni a Felsőház böleaeségéhez, hogy méltóztassék eb­11930. évi.május hó 13-án, kedden. 1Ü ben a nem jelentős és nem kardinális kérdés­ben east az álláspontot elfogadni és ezzel lehe­tővé tenni, hogy mentől előbb törvényerőre emelkedjék a javaslat ós annak áldásait a szé­kesfőváros és maga az ország mentől előbb él­vezhesse. Ha ez nem történnék meg, magam a felelősséget nem vállalhatom a késedelemért és az ebből következő károkért, úgyhogy a fele­lősséget kénytelen volnék áthárítani. Ezek után kérném, méltóztassanak indítvá­nyaikat esetleg visszavonni és kijelentéseim­ben megnyugodva, a 18. §-t eredeti szövegében elfogadni. Elnök: Gróf Hoyos Miksa ő méltósága kí­vám szólani. Gróf Hoyos Miksa: Nagyméltóságú Elnök Ür! Igen tisztelt Felsőház! Figyelembevéve azo­kat, àmiket à belügyminiszter úr itt most el­mondott, figyelembevéve azokat a körülménye­ket, amelyeket ő felszólalásában kidomborított, íigyelembevéve harmadszor azt a koinpromisz­szumos megoldási lehetőséget, amelyet volt szí­ves itt említeni, bár szerettem volna az érdek­képviseletek kívánságait jobban kidomborítva látni, semmiesetre sem akarván ennek a fővá­rosi törvényjavaslatnak törvényerőre emelke­dését egy pillanatig is meggátolni, mgam ré­széről indítványomat visszavonom. Elnök: Székács Antal ő méltóságát illeti a szó. Székács Antal: Minthogy gróf Hoyos ő méltósága a legnagyobb sajnálatomra a több felsőházi tag által aláírt módosító indítványt visszavonta,, ki keli jelentenem a magam ré­széről, és azt hiszem, több felsőházi tagtársam részéről, hogy a magunk részéről ezt a módo­sító indítványt fenntartjuk. Csak az; esetben volnánk hajlandók esetleg attól^ elállani, ha a belügyminiszter úr ő nagyméltósága nemcsak kilátásba helyezi, hogy az érdekképviseletek ajánlása figyelembe vétetik majd közös meg-, egyezés és egyetértés útján, hanem ha bizonyos kötelező ígéretet is volna szíves tenni arra nézve, hogy rendeleti úton, vagy akár végre­hajtási utasításban biztosítja az érdekképyise­leteknek azt a jogát, hogy ajánlás útján jelöl­jék ki azokat a tagokat, akik közül a törvény­hatóságba delegálni akar. (Ellenmondások.) Csak ebben az esetben volnánk hajlandók mó­dosító indítványunktól elállani. Elnök: Teleszky János ő nagyméltósága óhajt szólani. Teleszky János: Nagyméltóságú Elnök TD rí Igen tisztelt Felsőház ! Gróf Hoyos ő méltósága, amint beszéde elején kifejezte, gondolom, 34 felsőházi tag nevében nyújtott be indítványt. Azt tartom, nogy senkinek sincs joga 34 bizott­sági tag nevében beszélni, ha az a 34 felsőházi tag mind hozzá nem járult. Amennyiben tehát nézetem szerint a házszabályoknak ez meg­felel, nem osztozhatom Székács ő méltósága vé­leményében, hanem kérnem kell az elnök urat, hogjr miután 34 felsőházi tag terjesztett be in­dítványt is a 34 felsőházi tag egyike vissza­vonta, másika pedig módosította, a többi azon­ban sem visszavonást, sem módosítást nem je­lentett be, méltóztassék az indítványt szava­zásra feltenni. (Felkiáltások: Szavazzunk!) Elnök: Az indítványnak az a lényege^ hogy a 18. §. töröltessék és helyette az ajánlott és fel­olvasott új szöveg vétessék fel. Ez a módosító indítvány az eredeti szakasszal ellentétes. Mint­hogy a módosító indítványt felolvastam, azt^hi­szem, most nem szükséges annak felolvasása. (Nem!) Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a törvényjavaslat 18. $-ának képviselőházi szöve­gét elfogadni, szemben a Hoyos Miksa gróf ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom