Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-58

'Az országgyűlés felsőházának' 58. ülése 1929. évi június hó é-én, kedden. 83 vasa nem csekélyebb kötelességünk, mint ki­magasló hadseregünk érdemeinek a méltatása. A törvényjavaslatot általánosságban, a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk éljen­zés és taps.) Elnök: T. Felsőház! Az idő. előrehaladván, a vitát megszakítom. Bemutatom a t. Felsőháznak a belügyminisz­ter úr átiratát, amelyben bejelenti, hogy a ki­vándorlásról szóló 1909 : II. te. 3. §-a értelmé­ben az Országos Kivándorlási Tanácsba az országgyűlés felsőháza részéről annak idején megválasztott négy tag megválasztása 1929. évi május 16-án letelt és ennélfogva kéri, hogy a Tanácsba a Felsőház részéről kiküldendő négy tag megválasztása iránt intézkedjék. Minthogy az 1909 : II. te. 33. §-a akként intézkedik, hogy a Felsőház részéről kiküldendő négy tanács­tagot a Felsőház elnöke által kijelölt húsz felső­házi tag közül választja a Ház, ennek megfele­lően az idevonatkozó névjegyzéket összeállítot­tam. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a név­jegyzéket felolvasni. Latinovits Endre jegyző (olvassa): Balázs Barna, Beöthy László, Bernát István, gróf Bethlen Pál, gróf Cziráky József, gróf Hadik János, Gulácsy István, id. Jalsoviczky Sándor, Jekelfalussy Zoltán, báró Jeszenszky Sándor, Joanovich Pál, Kiss Ernő, Latinovits Endre, Malatinszky Ferenc, Múzsa Gyula, Némethy Károly, Sebess Dénes, Szigeti János, Tarnay Gyula, Zoltán Béla. Elnök: T. Ház! Ez az a névjegyzék, amelyet elnöki jogomnál fogva összeállítottam. Ebből kell azután négy tagot választania a Háznak. Az összeállított névjegyzékből a választandó négy tag kijelölésére vonatkozóan felkérem a Felsőház tagjait, hogy holnap az ülés előtt %1Q órakor a bizottsági teremben jelölő-értekez­letre méltóztassanak összejönni és a választást a holnapi ülés elején az elnöki előterjesztések után fogjuk megejteni. Ugyancsak holnapra tűzöm ki a Felsőház többi bizottságaiban és bíróságaiban megürese­dett helyek betöltését is, mégpedig a közgazda­sági és közlekedésügyi bizottságban 4, a közjogi és törvénykezési bizottságban 3, a pénzügyi bi­zottságban 2, a külügyi bizottságban 1, az iga­zoló bizottságban 1, a naplóhitelesítő bizottság­ban 1, a véderőbizottságban 1, az igazoló bíró­ságban 1 rendes és 1 póttag, az 1871 : VIII. te. által alkotott legfőbb fegyelmi bíróságba 1 ren­des és 1 póttag, az 1896 : XXVI. te. által alkotott legfőbb fegyelmi bíróságba 1 rendes és 1 póttag megválasztását. Tudomásul szolgál. T. Felsőház! Most pedig a mai ülésünk elején hozott határozatnak megfelelően követ­kezik gróf Széchenyi Aladár ő méltósága inter­pellációja a kormányhoz a budapesti tőzsdén a búza árával folytatott játék tárgyában. Gróf Széchenyi Aladár ő méltóságát illeti a szó. Gróf Széchenyi Aladár: Nagyméltóságú Elnök Ür! T. Felsőház! (Halljuk!) Halljuk!) Az abnormálisan szigorú tél következtében csonka országunk 10 megyéjének búzavetése ki­fagyott, kiszántották, egyszóval elpusztult. Nor­mális esztendőkben és normális viszonyok között e szomorú esemény következtében a budapesti gabonatőzsdén a búza ára felfelé emelkedő ten­denciát mutatott volna. Most azonban azt látjuk, hogy hetek, sőt hónapok óta a búza ára állan­dóan rohamosan esik lefelé. (Ügy van! Ügy van!) A rideg számok azt mutatják, hogy a buda­FELSÖHAZI NAPLÓ. IV. pesti gabonatőzsdén a kenyérmagvaknak az ára sokkal olcsóbb, mint bárhol a külföldön. Ez a körülmény azt bizonyítja, hogy a budapesti gabonatőzsdén az ország legfontosabb terményé­nek az árával vagy lelketlen spekuláció folyik, vagy legalább is egy közérdeket sértő köny­nyelmű játékot űznek. (Ügy van! Ügy van!) Mert kétségtelen az, hogy a budapesti gabona­tőzsde meglehetős alárendelt szerepet játszik a nemzetközi gabonaforgalom szempontjából, azonban mégis egy ilyen erőszakos árletörés kedvezőtlenül befolyásolja a külföldi gabona­tőzsdéket, és ebből az eljárásból, talán azt ál egynéhány kevés játékost kivéve, senkinek a világon haszna nincs. A mezőgazdaság mai szomorú állapotában ezt a tőzsdei játékot Ölhetett kézzel tovább nem nézhetjük, mert ez katasztrófára fog vezetni. (Ügy van! Ügy van!) Máris odáig jutottunk, hogy a mezőgazdaság terményeit egyáltalában értékesíteni nem lehet, s ha lehetséges, akkor csakis a legnagyobb nehézségekkel és akkor is mélyen az előállítási, a termelési költségen alul. (Ügy van! Ügy van!) A búzának előállítási, ter­melési költsége nálunk métermázsánként 25—29 pengő közt mozog, de a búzát eladni csak 19—20 pengő árban lehetséges. Ez lehetetlen állapot, azért, mert szerintem alig lesz az országban olyan földbirtokos vagy olyan bérlő, aki állan­dóan, hosszabb időn keresztül minden jövede­lem nélkül csak egy félig-meddig is belterjes gazdasági üzemet fenntartani képes legyen. (Ügy van! Ügy van!) Hová fog ez vezetni? Meg fog szűnni min­den termelés, vagy legalább is a többtermelés, mert a belterjesen kezelt gazdaságok át fognak térni a külterjes gazdálkodásra. Nem fogjuk megművelni a földeket, hanem fogunk létesí­teni legelő-gazdaságokat, úgy mint Angliában hosszú időn keresztül divatos volt, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a magas termelési költségeket le lehessen szállítani, kisebbíteni lehessen. Nagyon sajnálom, hogy nincs itt a t. népjóléti miniszter úr, mert ó tőle szerettem volna most megkérdezni, hogy ebben az esetben mi fog történni a sok gazdasági alkalmazottal, gazdasági cselédekkel, akik ma gondtalan életet élnek, róluk gondoskodva van. Mi fog történni azzal a sok gazdasági munkással, akik részes­munkával, aratással, csépléssel keresik meg az egész esztendei kényerüket. Mi fog történni ezekkel az emberekkel? Ezek egy gondtalan, jó exisztenciából ki lesznek lökve az élet legkese­rűbb küzdelmei közé. Méltóztassék ezt meggon­dolni, hogy milyen következmények lehetnek itt. Egy új szociális probléma fog keletkezni, amelynek megoldása, azt hiszem, nem fog a könnyű dolgok közé tartozni. Ezek elmondása után én a t. összkormáuy­hoz a következő interpellációt, a következő kérdést intézem. (Halljuk! Halljuk!) 1. Nem tartja-e elérkezettnek az ldőt ; hogy a budapesti tőzsdén hetek óta jelentkező játékot, amely a határidőpiacon a búza árával folyik, megakadályozza Î 2. Nem. tartja-e az ország mezőgazdaságá­nak érdekében időszerűnek, hogy a határidő­üzlet eltöröltessék? (Helyeslés.) Tisztelettel átadom az interpellációt. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a Ház min­den oldalán.) Elnök: A jelenlevő miniszter urak közül egyik sem kíván válaszolni, ebben az esetben az interpelláció a miniszterelnök úr jelenlegi helyettesének fog kiadatni. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom