Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-56
Az országgyűlés felsőházának 56. ülése 1929. évi március hó 14-én, csütörtökön. 47 törvényjavaslat megindokolásában is, hogy í fürdőszezónimk rövid. f Ezzel kapcsolatban Degré előadó úr őméltósága rátért arra, hogy az iskolai szünidő meghosszabbítását a leg- j határozottabban ellenzi. Az előadó úr őrnél tó- j sága tévedésben van, amikor az iskolai nyári szünidő meghosszabbítása ellen ilyen mereven állást foglal. Mert nem méltóztatott jól megfigyelni^ azokat a mozgalmakat, amelyeket én kezdeményeztem már éppen 10 évvel ezelőtt a nyári szünidő meghosszabbítása érdekében, a fürdők érdekében, de nemcsak a fürdők érdekében, hanem a tanulóifjúság érdekében is. Én sem tartozom azok közé, — hiszen tanítással is foglalkozom — akik a tanítás megrövidítését bármilyen más célból megengedhetőnek tartanák, azonban ott, ahol pedagógiai érdek nem ütközik a közegészségügyi érdekekbe, vagy az egészség nagyobb érdekeibe, inni feltétlenül nagyobb, mint más érdek, ott igenis, meg lehet ezt a kérdést oldani. Nem arról volt szó, hogy itt hetekkel hosszabbíttassék meg a nyári szünetidő, csak 2—3 napról van szó. A mi iskolai beosztásunk mellett az iskolai előadások mindenütt szeptember 7-én szoktak kezdődni. 8-án egyházi ünnep vau, Kisasszony napja, amikor nincsen előadás. ITn véletlenül kettős ünnep van ilyenkor, úgy. hogy Kisasszony napja előtt vagy után vasárnap van, akkor ezen a napon úgy sincs előadás. Ellenben a tanulókat már 6-án, 7-én berendelik, amikor pedig még semmit sem csinálnak. Közbejön azután 8-ika, amely ha Vasárnappá] kapcsolódik, iigy ekkor két ünnepnap van. Mindössze tehát 4—5 iskolai napról van szó. amennyivel meghesszabítanák a uyári szünetidőt, szeptember 15-éig. A mi klímánkon szeptember hónap a lehető legszebb. Én évtizedek óta a Balatonra Járok és megfigyeltem, hogy egész kivételes dolog, ha szeptemberben nincs olyan időjárás ;i Balaton mellett, amely az ott tartózikodásí nemcsak kellemessé teszi, hanem egyenesen fájdalmassá teszi a fürdőzőknek az eltávozást akkor, amikor a legszebb idő van. Négy-öt napiról van szó tehát és ezzel jó szolgálatot tennénk egy egészen jó mederbe jutott akciónak, hiszen már a kultuszminiszter úr is kipróbálta ezit, amennyiben egyik évben szentember 15-éig meghosszabbította a szünetidőt. De ez akkor volt, amikor nagyon gyors tempóban csinálták 'a dolgot, amikor a családok úgy rendezkedtek be, hogy szeptember 1-én otthon legyenek, de ha intézményesen volna a dolog megszervezve, úgy. hogy az iskolai előadások szeptember 15-én kezdődnének, amikor •— ismételem — mindössze 4—5 napi mulasztásról vau szó, ezzel 2 hetet nyerne a magyar fürdőző közönség, a fürdők jobban kibasználódnán.ik, számításukat is jobban megcsinálnák a vállalkozók, a vállalatok, a fürdők nem lennének olyan drágák. Mert nem szabad bennünket Összehasonlítani az ausztriai, a tiroli, a stájerországi és egyéb fürdőhelyekkel, ahol nem okvetlenül szükséges, hogy az ottani családok iskolás gyermekeikkel együtt ott ta.rtózkodjaHíik, mert mégis csak az egész világról jönnek oda üdülők, nyaralók, pihenők, azoknál ez a körülmény nem számít, de nálunk, lahol rá vagyunk utalva, a magunk közönségére, a magyarokra, igenis, ez sokat szlániíthat. A mi viszonyaink között uiryanis ne gondoljunk arra. hogy ;i balatoni fürdőkre tömegesen fogmak jönni külföldiek, nekünk kell a fürdőinket BMigtartannnî a niacnnk közönségével. ., Ez a kétheti fürdőszozón-meghoss'/nhbítás lényegesen be fog folyni az árak alakulásába és máris remélhetjük azt, hogy akik a magyar fürdők drágasága miatt inkább mennek ausztriai, tiroli és stájerországi fürdőkre, részben itthon maradnának. Ezt azért említem meg, mert az előadó úr bizonyára nem elég jól méltóztatott értelmezni azt az akciót, amely ebben a tekintetben megindult és amely akcióban egy nagy ú. n. meetingen az Országos Közegészségügyi Egyesület a nagyközönséget is meghallgatta. A hozzászólásokban résztvettek nemcsak az orvosok, tanárok, hanem a szülök is, és a pedagógusok részéről is egyértelmüleg kialakult az a vélemény, hogy semmi kár nem származik abból, ha szeptember 15-én nyitják meg az iskolákat. Hiszen, isimétlem. 3—4 napról van szó. ez a 3—4 nap pedig, mint mindenki tndja, akinek gyermekei vannak, azzal telik el az iskolában, bogy ide-oda ültetik a gyermekeket, mindenféle adminisztratív dol írókat intéznek el, amelyeket a gyermekek nélkül is el lehetne végezni. Nem kellene a gyermekeket ezért berendelni, amikor még azt a jó néhány napot ki lehetne használni egészségük érdekében. Mondhatom, hogy azok a gyermekek, akik több időt tölthetnének ilyen módon szabadéi alatt, t naüvobb haszonnal, nagyobb eredménnyel végeznék tanulmányaikati ha megerősödve kerülnek az iskolába, mintha azokon a szén napokon, amikor tulajdonképpen még hőség, meleg van szeptemberben, ott kénytelenek ülni az iskolába n zárt altlakok mellett. Ezt a kérdést azért hangsúlyozom, mert valóiban érdemes lenne tabui intézményesen megpróbálni, hogy az. iskolák nyári szünetideje szeptember 15-ig meghosszabhíttassék, amikor is az utószezonban sokkal olcsóbban lehetne nyaralni és még a sokkal szerényebb í «.fényű emberek is elvihetnék nvaralni családjukat, gyermekeikéi ha csak 10—14 napra is, olyan helyre, ahol az utószezon megbo.-szal látásával olcsóbban nyaralnának. Ezeket voltam bátor csak röviden megemlíteni. Több megjegyzést óhajtottam volna métr tenni, de az idő előrehaladottsága miatt befejezem felszólalásomat. A törvényjavaslatot nemcsak elfogadom általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, hanem azt igazán örömmel üdvözlöm és ismét biztosítom a miniszter úr Onagyméltóságát, hogy mindenkor számíthat a magyar orovosok támogatására abban az irányban, amelyet itt a törvényjavaslatban lefektetett. (Élénk helyeslés. ) Elnök: Szólásra következik Imre József őméltósága. Imre József: Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen t. Felsőház! Mindenekelőtt kijelentem, hogv az előttünk fekvő törvényjavaslat eminenter közegészségügyi törvényjavaslat Céljai és eszközei a törvénvjavaslatnak tehát ilyen irányban fekszenek és éppen azért arról akarnék beszélni, amiről a legkevesebb szó esett idáig, t, i. a gyógyhelyek, a gyógyfürdők higiénikus kellékeinek biztosításáról. (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Amit tisztelt előttem szólott kartársam említett, hogy vigyázzunk és ne nagyon sürgessük még a külföldi forgalmat, az azt hiszem, nagyon indokolt dolog, hogyha a hazai fürdőket közelebbről nézzük. Mert hiszen ott az nyilvánul meg, hogy sok minden kényelem van kifejtve mindegyikben, ahol van pénz és sok minden díszt is latnuk és láttunk már régebben is nagyobb gyógyintézeteinkben és fürdő9*
