Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-62
Az országgyűlés felsőházának 62. ülése 1929. évi június hó 21-én, pénteken, Báró Wlassics Gyula és gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyal : Elnöki előterjesztések. — Az igazoló bíróság jelentése Vásáry József igazolási ügyében. — A mentelmi bizottság jelentései Bittner János ós Óvári Ferenc mentelmi ügyében. — A Nemzeti Közművelődési Alapítványról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : gróf Hadik János, gróf Klebelsberg Kunó vallás- ós közoktatásügyi miniszter. — Az 1929/30. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : gróf Somssich László, Huszár Aladár, József főherceg, Pap József, Bátby László. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, Vass József) Scitovszky Béla, Wekerle Sándor, Mayer János, Zsitvay Tibor, gróf Klebelsberg Kunó, gróf Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket Báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Dani Balázs jegyző u rut, a felszólalók jegyzésére pedig Bezerédj István jegyző urat kérem fel. T. Felsőház! A trianoni balsorssal küzdő magyar közélet legnagyobb fájdalommal érzi annak a veszteségnek súlyát, amely oly kimagasló egyéniség elhunytával érte, aminőt gróf A ndrássy Gyula lángoló hazaszeretete, értelmi és erkölesi jelleme, széleskörű történelmi és történelempolitikai nagy tudása jelent. A politikai életnek a szenvedélyesség határáig felcsapongó világában semmi sem gyakoribb, mint az, hogy a politikai küzdelem vezérlő egyéniségeit a kortársak közül sokan meg nem értik, többen félreértik, sőt vannak, akik félre is magyarázzák. A történelem ítélőszéke elé tartozik a félreértések, a félremagyarázások hangzavarából, de a kortársak dicshimnuszából úgv, mint a könyn.vei mű kárhoztatásokból, a tárgyilagos mérlegelés magaslatának tiszta látásával megállapítani azt az igazi személyes értéket, amelyet a vezérlő egyéniség hazája történetében képvisel. (ii'óf Andrássy Gyula lelke egész erejével, tudása teljes súlyával, lángoló hazaszeretetével aggódásai, reményei központjává tette a magyar állani jövőjének erős megalapozását és biztosítását. Senki sem érezte át mélyebben, szélesebb látókörű világpolitikai szemlélettel azokat a veszélyes körülményeket, amelyekkel a mi néprajzi és földrajzi helyzetünkben szünet nélkül számolnunk kell. A történetíró hivatásszerű klasszicitásával írja meg nagy történetpolitikai művét, mely át van hatva attól a gondolattól, hogy tisztán lássuk meg azt, hogy mi a magyar nép igazi jelleme és mi a hivatása a magyar államnak, a magyar nemzetnek itt a Duna völgyében, mik a veszélyek, amelyekkel szemben védekeznünk FELSŐHÁZI N U'I.Ó. IV. kell. Andrássy mélyenjáró elméjének egész erejét érezzük, ha a magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okairól szóló nagy művében elmélyedünk. Minden kérdést, minden problémát, melynek fejtegetésével ő a nyilvánosság elé lépett, mindig a leglelkiismeretesebb tanulmány előzte meg, de azért sohasem esett egyoldalú elméleti képzelgések túlzásaiba. Szeretném e nagy értelmi és erkölcsi jellemnek taglalását folytatni, de érzem, hogy a mai alkalom nem arra való, hogy Andrássy Gyula egész politikai és tudományos életpályája részletes méltatásával foglalkozzunk. Nem mulaszthatom el azonban kiemelni azokat az alkotmányjogi szempontból nagybecsű alkotásait, amelyeket, úgy látszik, sokan elfelejtettek. Üssék csak fel a könnyen felejtők a magyar törvénytár 1907-iki évfolyamát, ott a LX. tc.-ben találják «a magyar királyi közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről» szerény cím alatt a törvényhatósági önkormánvzat egyik legerősebb biztosítékát, a törvényhatóságok panaszjogát a közigazgatási bírósághoz, a kormánynak, a közigazgatási hatóságoknak törvényt vagy más törvényes szabályt sértő rendeletei, intézkedései ellen. Másik alkotmányjogi alkotása, mely az 1907-iki törvénytár LXI. cikke, a teljesen független bírákból alkotott bíróság szervezése. Ez véget vetett annak a lehetetlen állapotnak, hogy a minisztertanács, tehát a legpregnánsabb politikai testület döntött a bírói és végrehajtó hatalom hatásköri összeütközéseiben. Igazi öröme volt ebben a két alkotmányjogi alkotásában. Ha eszményeinek megvalósítása nagyobb arányokban nem jutott is osztályrészéül, az alkotmánybiztosítékok területén ezek a jelentékeny alkotások fűződnek nevéhez. Sokszor, de mégis ezeknek a törvényeknek előkészítése idejében volt legtöbb alkalmam az ő nagy államjogi tudását és az ő szigorúan alkotmányos felfogását tisztán látni. Kevesen tudják, minő küzdelmet kellett folytatnia gróf Andrássy Gyulának, amíg a h "Afelsőbb alkotmányos tényezők beleegyezését ki tudta eszközölni az alkotmánybiztosítékok jellegével bíró két törvényjavaslatának előterjesztéséhez. A tárcakérdés határozott felvetései előzték meg törvényjavaslatainak benyújtását. 37
