Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-61

148 Az Országgyűlés felsőházának 61. ülése 1929. évi június hó 7-én, pénteken. választásokra megállapított szavazókörökben tör­ténik. Az 1925/26. évi törvénycikk, amely az ország­gyűlési képviselők választásáról rendelkezik, a 78. §-ában, tudva azt, hogy vannak egyes szavazó­körök, ahol 600-nál több választó van, nagyon helyesen azt mondja, hogy a 600-at meghaladó választóval bíró szavazókörökben a szavazás reggel 8 órától este 8 óráig és másnap ismét reggel 8 órától este 8 óráig tart. A törvényhatósági választásoknál a szavazók száma nem lesz lénye­gesen kevesebb, mint az országgyűlési képviselő­választásoknál. És ha figyelembe vesszük azt, hogy két óra alatt, ha minden percben két szavazó jelentkezik, akiket leszavaztatni lehetetlen, csak 700 szavazó tud leszavazni még akkor is, ha el­tekintünk az ebédidőtől, amikor azt a magyar gazdát, magyar polgárt Jeszavaztatni és urnához vinni nem lehet, akkor nem maradhatunk meg az így restringált szavazati idő mellett, mert az fog történni, hogy a beszervezett elemek el fog­nak jönni, leszavaznak, ellenben a magyar gazda, aki tudvalevően kissé cedá us, lassúbb meg­gondolása, ebben az esetben nem fog az urna elé járulni. Nem intézkedik a törvényjavaslat arról sem, hogy mi történjék azokban az esetekben, ahol annyi szavazó van, a mennyit abszolúte lehetetlen lenne már csak technikai okokból is leszavazlatni. Én eredetileg úgy terveztem, hogy olyan módotításokat fogok benyújtani, amelyek rekapitulálnák az 1925. évi XXVI. te. 78. §-ának 2, 3, 4. és 5. pontjait és hivatkoznánk ebben a törvényjavaslatban arra, hogy ezeket kell itt alkalmazni a válasziásnál. Megoldhatónak látom azonban a kérdést úgy is, hogy rövidebb pótlást indítványozok, kérve annak elfogadását. T. i. bátor vagyok indítványozni, hogy a 15. § első bekezdésének harmadik mondata után beszúrassék (olvassa): «Olyan szavazókör­ben, amelyben a választók száma hatszáznál több, egynél több szavazatszedő küldöttséget lehet ala­kítani.» Ezzel megoldhatónak tartom azt, hogy min­denki, aki szavazni akar, leszavazhasson és egyet­len egy ember se mondhassa azt, hogy az idő korlátozása miatt szavazati jogától elüttetett. Kérem ennek az indítványomnak elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : A belügyminiszter úr ő nagyméltó­sága kíván válaszolni. Scitovszky Béla belügyminiszter : Nagyméltó­ságú Elnök Úr ! Mélyen.tisztelt Felsőház ! Magam részéről a Joanovich Pál ő méltósága által elő­adott indítványhoz az előterjesztett indokok alap­ján hozzájárulok. Tényleg megtörténhetik, hogy esetleg oly nagy a kör, hogy az adott határidő­ben leszavazni nem lehet. Bár nem mindenben osztozom az előterjesztett aggályokban, a lehető­ség mégis fennforog. Az országgyűlési választás­nál ugyanis a titkos választás technikája más, mint a vármegyénél, mert ott hosszadalmasabb és körülményesebb procedúrának van a választó alávetve : bódéba kell bemen nie, a borítékot le kell ragasztania stb., úgyhogy, szerintem, a tör­vényhatósági választásoknál egy perc alatt több, mint két szavazó szavazhat le. Mivel azonban a lehetőség megvan, mégsem zárkózhatom el előle, . Jbj3 gy_£zzfil JBL mójdosíiás&al JELZ. a Jeiieloség isjalinii^ náltassék. (Helyeslés.) Elnök : A 15. §-hoz két módosítás van. Mi­után úgy a szakasz címéhez, mint a szakaszhoz módosítás van, először szavazni fogunk a cím fölött s azután a szakasz bekezdései fölött. Az együttes bizottság a 15. § címéhez javasol módosítást. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 15. § címét az együttes bizottság által javasolt módo­sítással elfogadni, szemben a Képviselőház szöve­gezése szerinti eredeti címmel 1 (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a címet az együttes bizottság módosított szövegével fo­gadta el. A következő módosítás, amelyet éppen most hallottunk, Joanovich Pál ő méltóságáé, aki a 15. ß első bekezdésénél azt javasolja, hogy a 15. § első bekezdésének 3. mondata után a következő új mondat vétessék be (olvassa) : «Olyan szavazó­körben, amelyben a választók száma 600-nál több, egynél több szavazatszedő küldöttséget lehet ala­kítani.« Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e Joanovich Pál ő méltósága módosító indítványát elfogadni, szemben a Képviselőház által elfogadott szöveggel? (Igen!) Ha igen, kimondom a hatá­rozatot, hogy a Felsőház a 15. § első bekezdését Joanovich Pál módosításával fogadta el. A 15. § többi bekezdése változatlan, elfogad­tatott. Latinovits Endre jegyző : 16. §. Tomcsányi ő méltósága ! Tomcsányi Móric előadó: Nagy méltóságú Elnök Ür! Mélyen tisztelt Felsőház! A 16. §-nak 7. be­kezdése arról szól, hogy a törvényhatósági jogú városokban a bizottság tagjait csak azok közül lehet választani, akiketa választókerület választó­joggal felruházott, akiket a választókerület vá­lasztóinak akkora csoportja ajánl, amely csoport a választókerület választói legalább 5%-ának meg­felel. Az ajánlók névaláírását azonban hitelesíteni kell. Miután ez a hitesítési munkálat esetleg igen nagy lehet, amikor többszáz ajánló névalá­írásának hitelesítéséről van szó s minekutána a törvényhatóság első tisztviselője volna e bekezdés végső mondatának értelmezése szerint hitelesítésre jogosult, ez pedig nagyon túlterhelné a polgár­mestert, ha mondjuk, hat-hétszáz névaláírás hite­lesítéséről van szó, ennek következtében szüksége mutatkoznék annak, hogy a 7. bekezdés utolsó mondata kiegészíttessék. Tehát ez a szöveg (olvassa): «A 23. § harmadik bekezdésében a tör­vényhatósági bizottság összehivását kérelmező aláírásának hitelesítésére megállapított rendel­kezések az irányadók», kiegészítendő lenne a következő mondattal (olvassa): «A hitelesítést a polgármester által kijelölt tisztviselők is végez­hetik». Tehát nemcsak a polgármester, hanem az általa megjelölt három-négy tisztviselő is. Ez az egyszerűsítést és a könnyítést célozza. (Helyeslés.) Elnök : A telügyminiszter úr ő excellenciája kíván szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: Az előadó úr indítványához, minthogy az praktikus és az adott helyzetben csak megkönnyíti a választók ajánlását, a magam részéről hozzájárulok. Elnök : A 16. §-nál az együttes bizottság mó­dosítást, az előadó úr pedig egy pótlást adott be. A kérdést tehát először az együttes bizottság módosítására fogom feltenni. Kérdem, méltóztat­nak-e a 16. §-t az együttes bizottság módosító szövegében elfogadni, szemben a Képviselőház által elfogadott szöveggel, igen vagy nem. (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a tör­vényjavaslat 16. §-a az együttes bizottság módo­sított szövegében fogadtatott el. Ehhez a szakaszhoz, a 7. bekezdés végére a mondat folytatásaképpen az előadó úr a követ­kező pótlást javasolja (olvassa) : «Azzal az elté­réssel, hogy a hitelesítést a polgármester által ki­jelölt tisztviselők is végezhetik». Felteszem a kér­dést, méltóztatnak e az előadó úrnak imént fel­olvasott pótló indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a pótlást elfogadta. (Földváry

Next

/
Oldalképek
Tartalom