Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-54

I<> országgyűlés felsőházánál; 54. ülés engedik meg vallási kötelességének gyakorlását a hívőkkel szemben, hogyha azt mint magánemberek akarják teljesíteni. A keresztény iskolákat szétrombolták és megtiltották a krisztusi evangélium tanítását. Megfosztották az ottani keresztényeket minden anyagi eszköztől és igy nem tudják az Isten által rendelt hivatásukat teljesíteni. Kimondhatatlanul szenvednek Mexikó keresztényei e súlyos igazságtalan és kegyetlen rendszer hatása alatt. És nem tudom, ebben a pillanatban mi nagyobb bennem, a fájdalom, a keserűsége-e, vagy az ámulat, a bámulat és a tiszteletteljes elragadtatás, a mikor ezeket a modern vértanukat nézem, akik százszámra halnak meg, feszíttetnek keresztre hitbeli meggyőződésükért és panasz nélkül, Krisztus királyt éltetve, fejezik be vértanú-életüket, megmutatván e hit iránt közönyös, e hit-hideg korszakban is, hogy nagy emberi eszményekért, erkölcsi igazságokért még ma is tudnak az emberek életet áldozni. (Úgy van!) Azt hiszem, hogy híven teljesítettem kötelességemet akkor, amikor nemcsak mint katholikus ember, de mint e törvényhozás egyik tagja is, itt a plénum előtt is felemeltem szavamat a keresztényeknek ily üldözése ellen. (Élénk helyeslés.) Hiszen, amint a hercegprímás ő Eminenciája a külügyi bizottságban oly szépen mondta, Magyarországon, a magyar nemzetnél, tradíció a vallási szabadságért való küzdelem, és kívánom, hogy ez a szellem mindenkor maradjon is meg a magyar nemzetben és az az erkölcsi felháborodás és tiltakozás, amely innen elhangzik, erőt, bátorságot és biztatást adjon a Mexikóban élő keresztény vértanú népnek az ő hitének vallására, és kívánom, hogy hozza el minél előbb a jó Isten szabadulásuk óráját. És hogyha itt megütöttem a bánat és keserűség hangját, akkor méltóztassék megengedni, hogy röviden, egy-két perc alatt örömömnek adjak kifejezést a felett, hogy amikor a földtekének egyik részén a keresztényeknek ily üldözését látjuk, akkor itt, Európában, oly fontos történelmi eseményre utalhatunk rá, amely felett szintén nem mehetünk el szótlanul. Azt hiszem, hogy a velünk barátságos viszonyban élő olasz államnak, az olasz királyságnak és a Vatikánnak kibékülése, a laleráni békekötés, oly nagy esemény, hogy innen a Felsőház padjairól, a Felsőház terméből is ezt csak lelkesedéssel és szerencsekívánatokkal lehet kísérni. (Igaz! Ügy van!) Ez a nagy históriai esemény nekünk magyaroknak különösen erkölcsileg fontos. Nekünk nincs más reményünk, mint az, hogy a mi igazságunk, ami erkölcsi igazságunk győzni fog a maga erejénél fogva. (Igaz ! Ügy van !) Ahogy a lateráni békekötésnél nincs győző és nincs legyőzött, mert ott nem gépfegyverekkel, nem gáztámadásokkal, nem tankokkal és nem száguldó rohamokkal intéztetett el ez a históriai probléma, amely megoldhatatlannak látszott, hanem egy nagy államférfiúnak bölcseségével és a római Szent Atyának nagylelkűségével, tisztán az erkölcsi igazság alapján, amint volt mód arra, hogy ez a nemzetközi nagy bonyodalom elimináltassék, ez a nagy kérdés végképpen eltűnjön a nemzetközi politika fórumáról: azonképpen hisszük és reméljük, hogy el fog jönni az idő, amikor a magyar nemzetnek igazsága is éppen íey ki fog fényesedni és a magyar nemzet erkölcsi igazságát ugyanily eszközökkel, ugyanily módon fogjuk kivívhatni. (Igaz ! Úgy van !) Mikor tehát ebben a teremben tiltakozom mexikói testvéreink kegyetlen, nerói üldözése ellen s egyúttal örömömnek adok kifejezést a lateráni békekötés alkalmából — s azt hiszem, nincsen ennek a Felsőháznak egyetlen tagja sem, - 1929. évi február hó 14-én, csütörtökön. aki elmondott szavaimmal ne értene egyet — végül még csak annak az óhajnak és kérésnek adnék kifejezést, hogy az elnök úr ő Nagyméltósága valahogyan találná módját annak, hogy az olasz király ő Felségét, az olasz nemzet vezérét, Mussolinit és a római Szent Atyát valamilyen alkalmas módon, ahogy ilyenkor szokás, értesítse a Felsőháznak ez esemény felett kifejezett öröméről. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Miután a külügyi bizottság jelentésében több különböző tárgyú javaslat van, a kérdést mindegyikre külön-külön fogom feltenni. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a külügyi bizottságnak azon javaslatát, hogy az I. szám alatt felsorolt feliratok a külügyminiszternek pártolólag adassanak ki, s egyben kéressék fel a külügyminiszter, hogy alkalmas időben és módon adjon kifejezést a r^elsőház tiltakozásának a mexikói vallásüldözések ellen, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem továbbá, méltóztatnake a külügyi bizottságnak II. szám alatti jelentésében foglalt azt a javaslatát, hogy a felsorolt vármegyék, illetőleg városok közönségének feliratai, valamint Bihar-, Heves- ós Zala vármegyék, továbbá Pécs sz. kir. város közönségének a mai napon a Ház asztalára letelt feliratai adassanak ki a külügyminiszternek azzal a felkéréssel, hogy alkalmas időben és módon tegyen a Népszövetségnél megfelelő lépéseket a trianoni békeszerződés revíziója tárgyában, elfogadni, igen vagy nem'? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Végül kérdem, méltóztatnak-e a külügyi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Bihar vármegye közönségének a románok által megszállt magyar városokban a román diákok által véghezvitt rombolások és védtelen magyarokkal szemben elkövetett atrocitások tárgyában benyújtott felirata a külügyminiszternek pártolólag, megfelelő rendelkezések végett adassék ki, elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság jelentése a Bodrogközi gazdasági vasutat a Nyiregyháza-vidéki kisvasútakkal összekötő Kenézlő-balsai vasútvonal engedélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Dáni Balázs jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Van-e valaki szólásra feljegyezve? Dáni Balázs jegyző : Nincs! Elnök : Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Kíván a kereskedelemügyi miniszter úr szólni ? Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: Nem! Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a Bodrogközi gazdasági vasutat a Nyiregyháza-vidéki kisvasútakkal összekötő Kenézlő-balsai vasútvonal engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvény-