Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-61

Az országgyűlés felsőházának 61. ülése 1929. évi június hó 7-én, pénteken, Báró Wlassics Gyula elnöklete alatt. Táryyai : Elnöki előterjesztések. — A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Józan Miklós, Kolossváry Mihály, Scitovszky Béla belügyminiszter; a 4. §-hoz Beliczey Géza, a 7. §-hoz Kaltenecker Viktor, a 15. §-hoz Joanovich Pál.j a 16., 21. ós 23. §-hoz Tomcsányi Móric előadó, a 34. §-hoz Petz Lajos, az 58. §-hoz Tomcsányi Móric előadó, a 66. §-hoz Joanovich Pál, a 68. §-hoz Földváry Elemér, Rakovszky Endre, a 69. §-hoz Petz Lajos, a 80. §-hoz Tomcsányi Móric előadó.a 97. §-hoz Tomcsányi Móric előadó, a 99. §-hoz Tomcsányi Móric előadó és ugyancsak a fenti szakaszokhoz Scitovszky Béla belügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. -- Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Scitovszky Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 órakor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvének vezetésére Borbély György jegyző urat, a felszólalók jegyzésére pedig Latinovits Endre jegyző urat kérem fel. Napirend szerint következik a Felsőház közigazgatási, valamint közjogi és törvénykezési bizottsága együttes jelentésének folytatód lagos tárgyalása a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Szólásra következik Józan Miklós ő méltósága! Józan Miklós: Nagyméltóságú Elnök Ur, mélyen tisztelt Felsőház! Amikor ennél a fontos tárgynál felszólalok, lelki szemeim előtt egy ősi várkastély lebeg, amelynek tornyai az ég felé mutatnak, amelynek küszöbén tisztelettel áll meg mindenki, aki annak a fáznak közelébe férkőzik, az is, aki ott bent lakik s az is, aki oda csak vendég gyanánt érkezik. A magyar állam struktúrájánlak alapvető pillére volt elejétől kezdve a vármegye, és én, mint Torda vármegye szülötte, csakugyan gyermeki ragaszkodással viseltetem az iránt a megye iránt, amely a maga minitűr képében, egy-egy országot képvisel a mi szemünkben. Avagy nem bon mot csupán a Biharország elnevezés és nem bon mot csupán Ugocsa non coronat, a jus resistendinek az a megvalósítása, amely komoly célzattal ós szent szándékkal minidig szívén viselte az egész ország ügyét? Nemcsak valami mozaikdarabról van itt szó telhát, amit helyettesíthetünk így vagy amúgy és kicserélhetünk, hanem egy ősi intézményről, amely kiállotta a próbát a századok folyamán. Ha most némi rendezésre, némi ja- ! FELSŐHÁZ] NAPLÓ. IV. vitásra szorul, hisz ez előfordul más épületeknél is, pláne középületeknél, amelyekre jó nagy gondot fordítani, hogy azután az idők jártával is mindig megállhassa a helyét. Ennek a középületnek külső tekintetében lehet valamely változás, de belső tartalmában, a hagyományokhoz, az ősi nemzeti hagyományokhoz való szent ragaszkodásban változás nem állhat be. Az atmoszférának is annak kell lennie, ami a multakban volt, átidomítva esetleg, azokkal a köivetelméűtyekkel, ventiláeióval és egyebekkel, amelyeket a modern kor úgyis magával hoz. A jelen törvényjavaslathoz igen sokan hozzászóltak, méltóképpen átérezve ennek nagy fontosságát s egyúttal a renoválás szükségességét is. Azok, akik féltik annak a politikai eszménynek a gyakorlatba való átvitelét, amely úgyszólván az egész vilásron hódító útjára kelt, jogos aggodalmat táplálnak a lelkükben, ha csak a múltra tekintenek vissza. Azok azonban, akik a jelent vizsgálva, egyúttal a jövőbe is tekintenek, látják, ho-— kikerülnetetlen annak a nemes voksnak behozatala, akár nyilvános, akár titkos úton, amely utóvégre ennek a nemzetnek zömét alkotja. À nép fárad, a nép szánt a barázdákban, a nép arat, a nép verejtékezik, a nép fizeti az adó legjavát és a nép állítja ki, ha kell, a maga leventéit és katonáit a haza védelmére, mint ahogy az a világháborúban is megnyilvánult. Ennek a népnek, amely minden izmával és lelkének összes áhítatával csüng az ő magyar hazáján, jussa van a dolgok intézéséhez, rendezéséhez, és én nem féltem sem a vármegyét, még keyésbbé a parlamentarizmust attól, hogy ez a kísérletképpen behozandó titkos választás később általános alakjában megvalósíttassék a parlamenti választásoknál is. Hiszen az ország egy na"*

r megye és a megye egy kis ország; ha tehát az összes motívumok, amelyek az egyikben érvényre juthatnak, megállanak, akkor megállanak a másik téren is es kifelé azokkal az áramlatokkal szemben, mélyen t. Felsőház, amelyek ezt a mi országunkat olyan bizonytalan, kaleidoszkopszerü szemüvegen te22