Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-60

Az országgyűlés felsőházának 60. ülése 1929. évi június hó 6-án, csütörtökön. 107 köröknek oly szerves változásai vannak ebben a | törvényjavaslatban lefektetve, amelyek ha az egyik oldalon szükségessé tették, hogy a tanács elnevezés kasszáltassék, éppen olyan joggal le­hetne mondani, hogy tessék a főispánnak, a köz­gyűlésnek, a polgármesternek is más nevet adni, mert ezeknek egészen más hatáskörük lesz, mint amilyen volt a régi törvények mellett. Amikor erről a tárgyról szintén szerencsém volt ö nagyméltóságával beszélgetni, akkor készsé­gét fejezte ki ezen nomenklatúrák megtartására, időközben azonban — nem tudom micsoda be­folyás következtében — kéreg képződött az ő meleg szíve felett, amely kéreg elválasztja őt a városok ezen kívánságának meghallgatásától. Kn most kérve kérem ő nagyméltóságát, távo- . lítsa el ezt a kérget, amely izolálja őt a városok kérésének meghallgatása elől és hagyja meg a városoknak ezt a régi tradíciókon alapuló el­nevezéseket. A további rendelkezésekre vonatkozólag, hogy mindjárt elől kezdjem, a 19. §-ban az áll, hogy amennyiben egy törvényhatósági tisztvi­selő törvényhatósági bizottsági taggá választa­tik, akkor neki, mint tisztviselőnek, a szavazati joga megszűnik. Ez a gyakorlati életben na­gyon inkonveniens állapotokhoz vezet. Megtör­ténhetik, hogy egy tizedrangú kis személyisé­get választanak törvényhatósági bizottsági taggá, aki azután, mint törvényhatósági bizott­sági tag, ítél elevenek és holtak felett, sőt mi­után ez a § azt mondja, hogy neki ez esetben mint tisztviselőnek nincs joga szavazni, ez mintegy lovat ad alá, mintegy immunitást biz­tosít a részére, mert mint szubordinált tisztvi­selő is, kritikát gyakorolhat felettes hatóságá­val szemben, szinte az immunitás védelme alatt A közérdek azt kívánja, hogy abban a percben amikor törvényhatósági bizottsági taggá meg­választják, vagy mondjon le törvényhatósági tisztviselői állásáról, vagy pedig, amennyiben törvényhatósági bizottsági tag lesz később vá­rosi tisztviselővé, abban a pillanatban szűnjön meg a mandátuma. Erre nézve leszek majd bá­tor a részletes tárgyalásnál javaslatot tenni. A kisgyűlésnek nevezett szervezetnél a határozatképességnél városokban 7 tag jelen­léte van előírva. Az ilyen tiszteletbeli állások mikénti gyakorlása tekintetében nekünk már vámnak tapasztalataink a városokban. Nem tudom, hogy a jövőre, a külső tagokkal kibő­vített kisgyülésben nagyobb lesz-e a buzga­lom, mint amilyen volt eddig az ilyen testü­letekben, de tudjuk, hogy voltak bizottsági ülések, amelyeket nem lelhetett megtartani, mert egyáltalában nem jöttek el a tagok. Igaz. hogy itt büntető szankció is van a metr nem jelenő tagokra, ide hiszen ez se hideg, se me­leg rendelkezés, mert ha nem jön el, behívják helyette a másodikat, a második helyett a harmadikat, úgyhogy itt lehetetlen állapot fog előállni, amely legfeljebb arra lesz alkalmas, hogy néhány rendkívül gyors elintézést igénylő ügynek teljes megakasztását jelentse. A javaslatnak a kvalifikációra vonatkozó intézkedései mindenesetre üdvös reformot je­lentenek. Kívánatos a magasabb kvalifikáció a törvényhatósági városokban, azonban úgy látom, hogy a javaslat bizonyos egyoldalú mo­nopóliumot biztosít a jogtudásnak, holott vá­rosokban nem kizárólag csak jogi kérdések fo­rognak szőnyegen, van mik ott kereskedelmi és gyáripari kérdések is. Eme megjegyzé­semre ellenvetésül fel lehetne hozni, hogy hi­szen a juris doktor tanult nemzetgazdaság-tant, vizsgázik is belőle, tanulta a kereskedelmi törvényeket. Kiismerem, Ihogy mindezt nagyon jól tudja, talán a kisujjában van az egész, de ez még nem jelent kereskedelmi- és ipari men­talitást. Itten tehát olyan szakerők bevonása van kizárva, amelyek pedig valószínűleg leg­alább ugyanolyan értékes szolgálatokat te­hetnének, mint a tisztán jogi szaktudással bí­rók. De különben is, ha jogi kérdésről van Bad, ott van a törvényhatóság tiszti főügyésze, aki minden körülmények között és elsősorban kell, hogy véleményt adjon, az egészségügyi kérdésekben ott van a tiszti főorvos, műszaki kérdésekben a műszaki tanácsos és így tóvá 1)1». Nem volna tehát helyes okvetlenül a juris dok­tori képesítéshez kötni a kvalifikációt. De meg ezzel be van vágva annak az útja, hogy kü­lönös kvalitással bíró egyének érvényesülhes­senek a törvényhatóság szolgálatában. Mert ha ezekhez a kvalifikacionális kellékekhez volna szabva mondjuk, például egy Mussolini­féle ember alkalmazása és törvényhatótsági szolgálata, az, amilyen jól intézi Itália sor­sát, valószínűleg olyan kevéssé felelne meg egy törvényhatósági gyakornok kvalifikáció­jának. Azonkívül ezt a kvalifikaconális kelléket nem terjesztette ki tovább a törvényjavaslat. Én feljebb megyek, felmegyek egészen a pol­gármesterig. A polgármesterre nézve azt mondja a javaslat, hogy neki nem kell okvet­lenül ezt a vizsgát letennie. Sőt tovább me­gyek: a főispán személyénél egyáltalában semmiféle kvalifikáció nincs kikötve. Mégis tudjuk, hogy a mindenkori főispánok kiválóan megfelelnek jogi kvalifikáció nélkül is. A törvényjavaslat 69. §-a törvényhatósági tisztviselők szolgálati beosztásáról, illetőleg fi­zetési osztályokba sorozásáról szól. Itt ismét csak a vtánmegyei törvényhatóságokról van szó. Hogy ebben a törvényjavaslatban a vá­rosi törvényhatósági tisztviselők fizetési osztá­lyokba sorozásáról említés tétetett volna, ar­ról szó sincs, csak egy utalás van egy másik törvényre. Ha tehát mi ebben a közigazgatást rendezni kívánó töWényja vaslat ban tudni akar­juk, hogy a városi törvényhatósági tisztviselők milyen fizetési osztályokba vannak gesorozva, akkor kénytelenek vagyunk a szomszédiba menni és kikeresni azt a törvényt, amely ezt a beosztásit megállapítja. Sérelmes ez a beosztás különösen a tiszti­főorvosi szakmára. A törvényhatóságoknak tu­lajdonképpen három komplett kvalifikációval bíró tisztviselőjük van: az egyik a főügyész, a másik a főorvos, a harmadik a főmérnök. Mert nagyrabecsülöm én a juris doctoratust, de az mégis csak fél kvalifikáció. Amikor tehát egy tél kvalifikációval bíró tisztviselőnek megada­tik az, hogy ne a VIII., (hanem a VII. fizetési osztálybaíi kezdje szolgálatát, akkor nincs semmi jogcím arra, hogy a többi is ne itt kezdje. Legfeljebb financiális ok lehet erre, dg azt hiszem, akkor, amikor a morális tekintete­ket kell elsősorban elővenni, ez csak másod­sorban jöhet tekintetbe. Sérelmes ez még más tekintetben is. A tisztifőorvos a VIII. fizetési osztályban kezdi szolgálatát ós kilenc év múlva juthat csak fel a Vll-be és további 9 év után — ez már az Al­sóháznak kibővített klauzulája, mert az eredeti javaslatban ez sem volt benne — a VI. fizetési osztályba is bejuthat, ellenben a tisztifőügyész, aki már a priori a VII. fizetési osztályban kezdi, már hat év mulya bemehet a Vl-ba. Az a vármegyei tisztifőorvos tehát 18 éviig kell, hogy szolgáljon és csak 18 év utam van ott, ahol a tisztifőügyész hat év múlva. Azt kér­19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom