Felsőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. november 25. - 1928. június 28.
Ülésnapok - 1927-32
234 Az országgyűlés felsőházának 32. ülése 1928. évi május hó 2-án, szerdán. tanfolyamra idejövő orvosokat támogattak ugyancsak ebből a rendelkezésre álló összegből ; bizonyos segélyben részesitették őket. hogy ha hosszú idő alatt a kurzus folyamán amúgy is elveszítették praxisukat, legalább ilyen módon pótolják őket némiképen. Mindezt az ebadóból rendelkezésre álló összeg tette lehetővé. Azt hiszem, hogy ahhoz nem kell különösebb fejtegetés és magyarázat, hogy igenis nagyban szolgáljuk a közegészségügyet azzal, ha az ilyen felhasználható összeget olyan ügynek, vagy olyan egyéneknek a támogatására fordítjuk, amely ügy vagy amely egyén támogatásának a közegészségügy az illető vidéken is csak hasznát fogja látni. Ma még nem tartunk ott, hogy a Képviselőház által törült eme régi rendelkezést egyszerűen elejtsük, t. i- elejtsük azt, hogy ezeket az ebadóból befolyt összegeket ezentúl csak állategészségügyi célokra szabad felhasználni és hogy elejtsük az egyéb közegészségügyi célokra való felhasználás lehetőségét, mert hiszen ma nem áll rendelkezésére az országnak, különösen a vidéken ily célokra nagyobb összeg. A vidék és az ország nem tud közegészségügyi célokra nagyobb összeget kapni az államtól, mert az állam nagyon tul van terhelve. A megyék a rendelkezésükre álló összegekből a maguk szükségleteinek megfelelően nagyon sokszor tehetnek közegészségügyi intézkedéseket és létesíthetnek olyan dolgokat, amelyeknek a megye, a község, a közvetlenül érdekeltek ott és az egész ország közegészségügye látják a hasznát. Én tehát nem veszem szivesen, hogy ez a rendelkezés a törvényjavaslatba ilyen módon került be és nem szeretném, ha ez ilyen formában emelkednék törvényerőre." Ugy tudom, hogy a Képviselőházban is inkább talán csak azért csúszott be ilyen formában a lörvényjavaslatba vagy azért ejtették el a másik rendelkezést, mert nem gondolták kellőképen át annak a nagy jelentőségét, hogy mi történik akkor, amikor ilyen nagy összeg, amely eddigelé rendelkezésükre állhatott a vármegyéknek és a törvényhatóságoknak, egyszerre kivonatik ebből a rendelkezési körből. Hiszen még ha az állategészségügyi vonatkozást emiitik, azt lehet bizonyos jóindulattal ugy is értelmezni, hogy — teszem fel — a tejnek nagyobb termelése, a tejivásnak propagálása érdekében lehessen ezekhez az összegekhez nyúlni, hogy ezekből pl. a gyermekeknek sokasága, a szegény gyermekeknek sokasága kapjon tejet. Hány gyermekéletet lehetne megmenteni, hány gyermeket lehetne életerős ifjúvá és a társadalomnak hasznos tagjává felnevelni, ha kicsiny korában hozzájutna a legfontosabb táplálékhoz, a tejhez, amelyhez talán épen anyagiak hiánya következtében nem juthat hozzá, ha pl. tejkiosztó helyiségeket létesitenének. amelyekben a szegény emberek jó, friss tejet kapnának. Ezt is lehetne az ebadóból befolyó öszszegekből fedezni, ezeket az összegeket erre felhasználni, mert hiszen ezt voltakepen — ha ugy vesszük — állategészségügyi célnak is lehet nevezni, hiszen a tehenek számának növelésével, a tejetadó állatok számának növelésével bizonyos mértékben állategészségügyi célokat is szolgálna ez az akció, de ez általában véve a közegészségügynek is nagy hasznára volna. Én tehát, miután tudom azt, hogy a Képviselőházban is nagyon nehezen ment keresztül az a dolog, hogy ebben a tekintetben a régi rendelkezéseket egyszerűen el8 jtsék vagy talán azért ment keresztül, mert nem mérlegelték kellőképen ez összeg elvonásának nagy jelentőségét, bátor vagyok határozati javaslattal előállni, amely a következőképen hangzik. (Olvassa) : »A Felsőház kívánatosnak tartja, hogy a Képviselőház által már elfogadott az állategészségügyről szóló törvényjavaslat 37. %•& módositfassék olyképen, mint ahogyan a földművelésügyi minister ur azt 1927. december 2-án benyújtotta, vagyis, hogy az ebadóból folyó jövedelem a törvényhatóságot, vagy a rendezett tanácsú várost illeti, de csak állategészségügyi, állattenyésztési vagy közegészségügyi célokra szabad fordítani.« Ez az utóbbi tudniillik a Képviselőház által elfogadott javaslatból hiányzik. Egyebekben ezt a törvényjavaslatot, mint kiváló alkotást és a közegészségügy pavitására szolgáló uj törvénytervezetet teljes egészében elfogadom a határozati javaslat hozzáadásával, amelynek szives támogatását kérem és annak meggondolását, hogy ez a helyzet valóban olyan érdekeket sért, amelyek egyrészről 22 év óta már igy gyakoroltatnak mindenütt és amelyeknek az eredményét senki sem kifogásolta, sőt ellenkezőleg mindenki helyeselte. Méltóztassék ezt meggondolás tárgyává tenni és határozati javaslatomat támogatni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A következő szónok if j. Mészáros István felsőházi tag ur. ifj. Mészáros István : Nagyméltóságú Elnök Ur! Méltóságos Felsőház! Amidőn az állategészségügyi törvényjavaslatot tárgyaljuk, kötelességemnek tartom, hogy csekélységem is itt a Felsőházban a törvényjavaslathoz hozzászóljak. Sokszor szóban forog és foglalkoznak az illetékes tényezők a cigány-kérdéssel, a cigányok lovainak kérdésével, vagy a cigányok által űzött lókereskedés kérdésével. Mint falun élő embernek látnom kell, hogy először a közvagyonnak, másodszor a közbiztonságnak ártanak ezek a cigányok, akik lókereskedést űznek. Először is meglopják földjeinkről takarmányainkat, mert máshogy nem tudják állataikat eltartani» csupán abból, amit tőlünk kisgazdáktól elvisznek. Másodszor terjesztik a járványos betegségeket, mert a dögterekről elhurcolják — akárhogy is be van keritve, bejutnak a dögterekre — az elhullott állatok hulláit, ha nem is megevésre, de igenis azért, hogy az illető községeket befertőzzék. És még emellett el vannak látva ipari, kereskedői igazolvánnyal és nyugodtan és jogosan űzik egész csonka hazánk területén a lókereskedést, ami igazán mind reánk, mind pedig az államkincstárra'nézve a nagyban való csempészés folytán űzött üzérkedés miatt csak káros. Terjesztik továbbá a takony kórt, az összes járványos betegségeket, amelyek igazán nem kívánatos, hogy az állattenyésztésben továbbra is megmaradjanak, Habár az uj törvény 56. §-ának 2. pontja ki is mondja, hogy (olvassa) : »ha a betegség elterjedése ellen való védekezés a jelen törvényben foglalt rendelkezésnek megfelelő intézkedésekkel a fennforgó körülmények közt máskép nem biztositható, a takonykórra gyanús állatot a hatóság szintén köteles leöletni«, tudvalevő dolog, hogy a cigányok lovai csaknem mind benne vannak a takony kórban és hogy a vásárokon mind ők viszik a főszerepet, akárhány gazdát megkárositanak, ezért itt kérem a nagyméltóságú földmivelésugyi minister urat, hasson oda, hogy ez a cigánykérdés megoldassák és hogy legalább a jövőben a gazdálkodásnak és az állategészségügynek előbbre vitelét ne akadályozza meg. Látnom kellett továbbá időközönként, hogy vannak országos vásárok, ahol a kupeckedés meg van engedve és ott keresztülkasul hajszolják az állataikat csak azért, hogy az állatorvosi vizsgálat alól kibújhassanak. (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Megesik az, hogy ők megint csak azért, hogy a beteg állataikat eladhassák, a jóhiszemű gazdákat megkárosítják. Megint nem lesz más