Felsőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. november 25. - 1928. június 28.
Ülésnapok - 1927-28
148 Az országgyűlés felsőházának 28. ülése 1928. évi március hő 20-án, kedden. latát illeti, elismerem, hogy bizonyos analógia áll fenn az Országos Magyar Gazdasági Egyesület helyzete és a Gyáriparosok Országos Szövetségének helyzete között, azokkal a testületekkel szemben, amtlyek egyfelől az ipart, másfelől a mezőgazdaságot képviselik. Ha ebben a javaslatban nem kivánluk ezt a kérdést érinteni, ugy ennek oka kizárólag az, bogv a Gyáriparosok Országos Szövetsége helyzetét kellett, es pedig sürgősen rendeznünk, azon határozat folytan, amelyet a Közigazgatási Bíróság hozott és amely a megejtett választásokat megsemmisítette. Ez szükségessé tette a kormányra nézve, hogy állást foglaljon a kérdésben, mégpedig olyan határidőn belül, amelyet a törvény maga ír elő, mert hiszen az 1926. évi XXII. t.-c 38. §-a előírja, hogy a választás megsemmisítése esetében az uj választást az ítélet kézbesítésétől számított 3 hónap alatt meg kell tartani. Ha tehát a kormány e javaslatot nem nyújtotta volna be kellő időben, a választásokat régi alapon kellett volna megejteni^ amely régi alap labilisnak bizonyult. Hogy azonban megnyugtassam gróf Somssich őméltóságát, kijelenthetem, hogy tekintettel arra az analógjára, amelyre már utaltam és amely a két eg3 T esület helyzete között fenforog, a kormánynak szándékában van, hogy ezt a kérdést, illetőleg az Omge kérdését is analóg módon rendezze, mégpedig a folyó évben, lehetőleg még ősszel. (Helyeslés a jobboldalon.) Kérném tehát őméltóságát, legyen szives ezt a nyilatkozatomat azzal honorálni, hogy határozati javaslatát visszavonja {Helyeslés a jobboldalon./ Gróf Somssich László: Nagyméltóságú Elnök Ur! Igen t. Felsőház! Méltóztassék megengedni, hogy a ministerelnök ur válaszát köszönettel tudomásul vegyem. Ez a válasz számomra megnyugtatást is adott és így ezennel készségesen visszavonom a a beadott hatái ozati javaslatot (Helyeslés.) Elnök î Én csak kijelenthetem, hogy ugy. amint beadatott, nem egyszerű határozati javaslat volt, hanem módositvány, mert ugy szól, hogy : »a 2. §. végére a következő szavak iktattassanak be.» Világos dolog tehát, hogy módositvány, de mivel vissza méltóztatott vonni, ennélfogva tárgytalan. Szőke Gyula őméltósága kivan szólni. Szőke Gyula : Mélyen t. Felsőház ! (Halljuk ! Halljuk!) Ehhez a törvényjavaslathoz nem szán dékoztam hozzászólani ; erre kizárólag az a határozati javaslat késztetett, amelyet Zsigmondy őméltósága most újból beterjesztett. Amikor a bizottsági tárgyalás során, mint a bizottság előadója, a törvényjavaslatot előadtam, rámutattam arra, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy a Felsőházról szóló törvény bizonyos körülmények között módosításra fog szorulni és előreláthatólag kell, hogy a törvény belátha'ó időn belül módosittassék is, annál is inkább, mert az adott viszonyok között a Felsőház hatásköre és működési köre nem birja elérni a gyakorlati életben azt a hatást és eredményt, amelyet a két kamarás rendszer Felsőházának mindig el kell érnie. Rámutattam akkor arra, hogy mi ezt a törvényjavaslatot, amelyet a kormány benyújtott, kizárólag azért tartjuk szükségesnek, sürgősnek és elfogadhatónak, mert hiszen most nem a Felsőház reorganizációjáról van szó, nem arról van szó, hogy a felsőházi törvény szervi hiányai pótoltassanak, hanem kizárólag arról, hogy aK özigazgatási Biróság ítélete által teremtett formai helyzetet megoldhassuk és ez által a törvényjavaslatban kontemplált hat ipari és kereskedelmi tag a törvény szelleme szerint mielőbb megválasztható legyen. Epen ezért, amikor Zsigmondy őméltósága a bizottságban beterjesztette azt a határozati javaslatát, melyben azt kívánta, hogy a magyarországi evangélikus egyház képviselete négy tagról hat tagra felemeltessék, én kértem, hogy ezt a határozati javaslatot méltóztassék visszavonni, egyrészt, mert nem időszerű, másrészt, mert nem indokolt. Őméltósága a határozati javaslatát visszavonta, visszavonta pedig azért, mert megértette azt az indokot, amelyet előadtam, és amellyel rámutattam, hogy amikor mi azt nézzük, hogy a különböző vallásfelekezetek a Felsőházban hogyan vannak képviselve, akkor el kell ismernünk, minden felekezeti elfogultság nélkül, hogy az országos arányszámhoz képest, ha sérelemről lehet beszélni, ugy nem az evangélikusoknak, hanem csak a katholikusoknak van okuk beszélni sérelemről, mégpedig két okból : egyrészt azért, mert a katholikusok nincsenek sem arányszámuk szerint, sem a régi főrendiházi tagsági viszonyuk szerint képviselve, másrészt pedig a katholikus vallásfelekezethez tartozók, világiak részéről egyáltalán nem nyertek képviseletet. Ha mi az egyenlőséget és viszonosságot kívánjuk a Felsőházba behozni, akkor igenis, szükséges lenne egyrészt, hogy a világi katholikusoknak is képviselet adassék, másrészt hogy az arányszám is megtarlassék a képviseletben. Én azonban azt mondottam, hogy mi ezt jelenleg nem kívánjuk, mégpedig azért, mert nem okos dolog egy törvényt akkor, amikor arra még nincs okvetlen szűkség, előbb módosítani, mint a gyakorlati életben kipróbáltatott, mint a gyakorlati életben megállapittatott, hogy minő hiányai vannak és hogy melyek azok a pótlandók, amelyeket az élet számára nekünk okvetlenül törvénybe kell iktatnunk. Ha most őméltósága ezt a határozati javaslatát beterjeszti, ez annyit jelent, hogy a Felsőház bizonyos állást foglal amellett, hogy valamit a leendő felsőházi novellába bevenni kíván-e vagy nem. Én a magam részéről sajnálom ezt azért, mert ezzel már olyan irányt szabó t a leendő felsőházi novellának, amely esetleg a gyakorlati életben nem válik szükségessé, és nem lesz olyan hasznos, hogy azt el lehessen fogadnunk. A kormány képviseletében a ministerelnök ur Onagyméltósága azt mondotta, hogy ezt a határozati javaslatot elfogadja azért, mert ez a kormány kezét nem köti meg abban a tekintetben, hogy erre vonatkozólag később javaslatot terjesszen-e be, másrészt azért, mert az időpont sincs megállapítva, hogy mikor tegyen erre vonatkozólag előterjesztést. A magqm részéről kijelentem, hogy a ministerelnök ur Onagyméltósága nyilatkozata után sem fogadom el a határozati javaslatot Nem fogadom el pedig azért, mert én nem kivánom minden ok nélkül megkötni sem a kormánynak, sem a Felsőháznak, elsősorban éppen a Felsőháznak a kezét, hogy ha majd látni fogja, hogy módosítani kell a saját törvényét s erre vonatkozólag javaslattal jön a törvényhozás elé, akkor milyen irányban tegye meg módosító javaslatát. Ezzel a határozati javaslattal már a keze meg volna kötve, én pedig nem helyeslem a törvényhozási munkának bármily irányban, akár saját határozatunkkal előre való megkötését. Amidőn tehát tisztelettel bejelentem, hogy a határozati javaslatot nem fogadom el, a közjogi és törvénykezési bizottság álláspontjához képest kérem, méltóztassék a határozati javaslatot mellőzni. (Helyeslés a középen.) Elnök : Kivan valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni ? (Nem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Azt hiszem, az igazságügyminister ur sem kíván szólni? Pesthy Pál igass ságiig} minister : Nem kivánok. Elnök : A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen,/ Ha igen, kimondom a határozatot, hogy
