Felsőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. július 5.
Ülésnapok - 1927-5
Az országgyűlés felsőházának 5. ülése 1927. évi március hó 21-én, hétfőn. 33 ját (Hosszantartó, élénk éljenzés és taps.) Ebből az alkalomból kérném az engedélyt és azt hiszem, az egész Ház nevében szólok — hogv öexcellentiája iránt a legbensőbb, a legőszintébb jókívánsága inkát juttathassam kifejezésre. (Élénk helyeslés.) Mélyen tisztelt Felsőház! Minél problematikusabb öröm az egyén életében bizonyos koron túl a születésnap, annál fontosabb a patriarchális korú emberek egyénisége a nemzet életében, mert tulaj donképen ők azok az összekötő kapcsok, amelyek a multat a jelenen keresztül a jövővel egybefűzik s az ő egyéniségük, az ő tapasztalatuk a nemzet egészére nézve sokszor igen nagy reménység forrása és eligazitás eszköze. (Ugy van! Ugy van !) A mi mélyen tisztelt elnökünk az ő patriarchák korát megközelitő éveit igen nagy fontosságú és viharos időkben érte meg, s ezekben az időkben mindig helyt állott azon a téren és abban a hivatásban, amelyben helytállania kellett, fiatalos lélekkel — eltekintve az évek számától. (Ugy van ! Ugy van !) Amikor örömmel gondolunk vissza arra a munkateljesítésre, amelyet Öexcellentiája a főrendiház elnöki székében teljesített az utolsó pillanatig, amikor a legméltóbban végezte a tisztét (Ugy van! Ugy van!}, épen olyan örömmel üdvözöljük Öexcellentiáját a felsőház elnöki székében születésnapja alkalmából, amikor a patriarchák korának küszöbét átlépi, és azt hiszem, az egész felsőház érzelmét juttatom kife- I jezésre, amikor a jó Istent arra kérjük, hogy Öexcellentiájának, akit eddig korát meghazudtoló fiatalos formában őrzött nieg, adja meg azt az örömet, hogy, amint a főrendiház tradícióit a felsőházba sikerült neki átmenteni, a felsőházból a régi főrendiház felújult idejébe és a régi magyar dicsőség örömébe sikerüljön neki a magyar lelkület reménységeit átvinni. Öexcellentiáját a jó Isten éltesse ! (Hosszantartó, élénk éljenzés és taps.) Elnök : T. Felsőház ! Mélyen meg vagyok hatva attól a kitüntető figyelemtől, amelyben engem részesíteni méltóztattak. A csanádi püspök úr nagyon kedves és igazán kitüntető szavakat intézett hozzám ; de egészen őszintén megmondom, hogy én most nem tudnám szavakkal megfelelően kifejezni azt az érzést, amely bennem van, ezért csak a legmelegebb hála érzéssel, amely nem szorul szavakra, fejezem ki legmélyebb köszönetemet ! (Zajos éljenzés és taps.) Következik a jegyzőkönyv hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni ! Gr. Bethlen Pál jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Kérdem, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen ? (Nincs !) Ha nincs, a jegyzőkönyvethitelesitettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Éljenzés.) (AZ ülés végződik d. u. 2 óra á5 perckor.) Hitelesitik : Bálás Barna s. k. Baán Jenő s. k. naplóhitelesitŐ-bizottsági tagok. FELSŐHÁZI NAPLÓ. L 7
