Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-114

20G A FŐRENDIHÁZ CXIV. ÜLÉSE. lég* pedig a kapitalisták pénz vágyának kielégítésére. Kérdem, lehet-e ilyen megfoghatatlan látványosság előtt elmenni anélkül, hogy az ember gondolkozóba ne essék, hogyan lehetett ezt a demokratikus népet igy elrontani. Mivel nálunk annyit agitálnak a radikális választójog mellett, eszébe jut az embernek, hogy ha Amerikában ez már régóta be van hozva, miért nem protestál a nép ezen lehetetlen háborús politika ellen ? Meg vagyok győződve, csak azért nem, mert épen a radikális választójog által válik lehetségessé, hogy a kapitalisták a milliárdosok ily óriási hatalomra tesznek szert. Amerikában minden óriási méretű ; a tőkének olyan hatalma van, hogy egy milliárdos millió embert tud hatalma alá hajtani. Ezek a milliárdosok választották meg Wilsont és igy neki ma diktátori hatalma van. Merem állítani, hogy ha Amerikának nem lett volna ilyen radikális, hanem régi magyar választójoghoz hasonló választójoga, nem lehetett volna ezt a népet ebbe a háborúba belevinni. Nálunk sokan ezt a védelmi háborút is sotalják, de ha nálunk egy kormány azt követelte volna, hogy Amerikába küldj ünk csapatokat, azt hiszem, azt a közvélemény elsöpörte volna. Ha el akarják rabolni az ezeréves Magyarország egy darabját, akkor igenis fegyvert fogunk, de olyan háborús czélokra, mint amilyenek Wilsonéi, nem lehetett volna a mi közvéleményünket kapaczitálni. Érdekes jelenség, hogy a demokratikus Anglia, Amerika és Francziaország csak az alacsonyabb műveltségű népeket volt képes a háborúba belekergetni, mint a szerbeket, montenegróiakat románokat, de a nagyobb műveltségű kisebb államokat nem voltak képesek megnyerni. Igaz, hogy ott is meg van a radikális választójog, de ott nem tudtak operálni oly nagy tömegekkel, mint Amerikában. Ebből látjuk, hogy az általános műveltségű kis nemzeteltnél nem olyan káros ez az intézmény, de ott, ahol ez a kellék nincs meg, kárára van a népnek és ezért harczolunk mi ez ellen. Visszatérek arra a kérelemre, hogy a t. kormány több gondot forditson arra, hogy több alkalommal kommentálja az entente államférfiainak beszédeit. A sajtóban, ünnepélyes alkalmakkor, ministeri felszólalásokban le kell szögezni azt az elvitázhatatlan tényt, hogy az entente most is csak rabolni akar, el akarja tőlünk venni Erdélyt, Dél-Magyarországot, Ausztriától Triesztet és Trientet, hü szüvetségesünjitől Elszászt és a gyarmatoicat, holott mi .Kijelentettük, hogy semmit se aicarunk elvenni s a német kanczellár világosan megmondotta, hogy sem Belgiumot, sem Francziaországot nem akarja, abból semmit sem akar megtartani másként, csak zálogul. Tudom, hogy ez a méltóságos főrendek előtt nem újság, de a t. kormány nem eléggé foglalkozik ezekkel a közismert tényekkel a sajtóban és felszólalásaiban ugy, hogy ezek átmenjenek a nép vérébe, mert mindig akadnak, akik hitelt adnak olyan ellenzéa politikusok agitácziójának, akik ugy tüntetik fel a dolgot, hogyha ők kerülnek a kormányra, rögtön lehet békét kötni. A ministerelnök ur májusban, amikor azt fejtegette, hogy nem mondhat le a házfeloszlatás jogáról, 30 éves háború lehetőségéről beszélt ; Kühlmann is beszélt 7 éves háborúról. Merem állítani, hogy ha az amerikai és angol propagandaministerek tényleg képesek arra, hogy azáltal bolonditsák saját népüket, hogy rólunk mindenféle hazug híreket terjesztenek, hogy mi világhatalomra, más népek leigázására törekszünk s amint látjuk, elérik azt, hogy most már 300.000 amerikai jön havonta Európába, akkor megérhetünk egy 30 éves háborút. Ezért van szükségünk jobban, mint valaha arra, hogy összetartsunk, ezért adtam kifejezést felszólalásom elején azon reményemnek, hogy most már nem lesz oly rövidlátó politikus, aki e kérdés felszinen tartásával még mindig hátráltatja azoknak a szükséges reformoknak létesítését, amelyekre abszolút szükségünk van, ha a hosszú háborút meg akarjuk nyerni. Csak akkor lesz vége a háborúnak, ha az entente népei, különösen az amerikai nép látja, hog}

7 hiába küldi még ő is fiait ide vérezni, az entente győzelmét nem fogja elősegíteni. Ezt a háborút tisztán katonai eredményekkel nem lehet megnyerni, ezt a háborút csak ugy nyerhetjük meg, ha sikerül ellenségeink közvéleményét felvilágosítani arról, hogy ők tisztán imperialista, embertelen czélokért küzdenek. Mi védelmi háborút folytatunk, ők pedig hódítani akarnak. Ez elvitázhatatlan tény. Meg kell tehát várni azt az időpontot, amelyben ellenségeink népei rájönnek arra és kormányaikat kényszeritik, hogy fejezzék be ezt az áldatlan mészárlást. Mivel azonban az az időpont még sokáig fog eltartani, amig az entente népei erre rájönnek, azt kérem a t. kormánytól, tegyen meg mindent, hogy közvéleményünkben és népeinkben az a tudat megerősödjék, hogy mi védelmi háborút folytatunk, ezt egyoldalulag be nem fejezhetjük, csak azért nem fejezhetjük be, mert az entente államférfiai, különösen a radikális választójog által megválasztott Wilson ur, aki ma Európa legnagyobb zsarnoka, addig akarja folytatni a háborút, amig ötmilliós hadseregét, nagy kereskedelmi flottáját meg nem alapította, amelyek segítségével azután a demokratikus jelszavak leple alatt imperialista czéljait elérheti. A választójogi törvényjavaslatot, ugy ahogy a képviselőház elfogadta, módosítás nélkül elfogadom. (Helyeslés.) Széchényi Viktor gr. jegyző: Berzeviczy Albert! Berzeviczy Albert: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek! Amikor a múlt év őszén' az indemnitás tárgyalása alkalmával bátor voltam itt a méltóságos főrendek körében elsőizben felszólalni, hangsúlyoztam azt és bizonyítani is igyekeztem, hogy a helyzet parancsoló követelménye, mely egyforma kötelességet ró ugy a kormányra és pártjára, mint a parlament többségére, azt,