Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.
Ülésnapok - 1910-114
A FŐRENDIHÁZ CXIV. ÜLÉSE. 195 a lemondott és állásuktól legkegyelmesebben felmentett alelnök urak működése iránt a ház elismerésének jegyzőkönyvileg való megörökítését indítványozom. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak hozzájárulni, határozatilag kimondom, hogy a főrendiház Günther Antal dr. ő nagyméltósága és Kemény Árpád báró ő méltósága iránt alelnöki állásukban tanúsított működésükért hálás elismerését jegyzőkönyvébe iktatja, amiről a vonatkozó j egyzőkönyvi kivonat megküldésével elnöki utón értesíttetni fognak. Ezek után áttérek az elnöki előterjesztéseimre. (Halljuk ! Halljuk !) Ma tartjuk első ülésünket azon súlyos megpróbáltatás bekövetkezte óta, mely az ötödik évébe lépő önvédelmi harczban osztályos fegyvertársunkat, Törökország népét első alkotmányos uralkodójának, V. Mehmed Rashid szultánnak e hó 3-án történt elhunytával sújtotta. Előhaladt férfikorban emelte az elhunyt uralkodót évtizedekre terjedő rabságból a trón magasára egy nagy átalakulás, mely a szabadság és előhaladás jegyében megújhodott török nemzet számára uj világ történelmi küldetés útját jelölte ki. Ezen az utón népe méltó vezérének bizonyult a megboldogult tíz évi uralkodása alatt, melynek utolsó négy esztendej e a világháború titáni küzdelmei közt közös szent ügyünk védelmében szolgáltatta a török nemzet megifjult ősi erejének dicsőséges próbáit. Felséges urunk az elköltözöttben nagyrabecsült hü barátját veszítette el, aüg pár héttel azon fejedelmi vendéglátás után, melyben nála felséges hitvesével együtt részesült. De benső részvéttel fogadta a szövetségesünkre nehezedett súlyos gyász hirét az egész magyar nemzet is s ennek a közös részvétnek megnyilatkozásából, — ugy éreztem, — nem maradhat ki a magyar törvényhozás ezen háza sem. Ez indított arra, hogy a méltóságos főrendek utólagos jóváhagyásának biztos tudatában a török nemzettel való fájdalmas együttérzésünket az ottomán szenátus elnökéhez intézett részvéttáviratban tolmácsoljam. Midőn ennek jóváhagyó tudomásulvételét kérem a méltóságos főrendektől, egyúttal indítványozom, hogy ezen résztvevő érzelmeinket mai ülésünk jegyzőkönyvében i s örökítsük meg. Azt hiszem, kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek egyértelmű hozzájárulásukkal veszik tudomásul bejelentésemet és emelik határozattá indítványomat. (Helyeslés.) Bemutatom Hadik-Barkóczy Endre gróf ő nagyméltósága levelét, amelyben az elnöki minőségében kifejtett tevékenységéért kifejezett elismerésért hálás köszönetét nyilvánítja. Kérem annak felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa). »Nagyméltóságu Báró, Elnök Ur ! Méíy hálával értesültem Nagyméltóságodnak folyó hó 27-én 315. sz. a. hozzám intézett nagybecsű leveléből s az ahhoz csatolt jegyzőkönyvi kivonatból arról a reám nézve fölötte megtisztelő elismerésről, melyben a Méltóságos Főrendek elnöki működésemet ezen állásomtól saját kérelmemre való legkegyelmesebb felmentésem alkalmából részesíteni méltóztattak. Ha a Méltóságos Főrendek kegyessége azt a rövid időt, amig nekem jutott soha nem keresett, de hazafias kötelességérzettel vállalt osztályrészemül a főrendiház tanácskozásait vezetni s az ezen hivatáshoz fűződő tradicziók sértetlen fentartása felett őrködni, mégis méltónak találta arra, hogy törekvéseimtől se tagadja meg azt a kitüntető elismerést, amelyre kiváló elődeim hosszú közéleti múlt után ebben a diszes állásban is évek során át kifejtett működésükkel szolgáltak reá : azt legfeljebb annak köszönhetem, hosv a ház szine előtt tett fogadalmamhoz való hűséges ragaszkodásomról sikerült a Méltóságos Főrendeket ezen rövid idő alatt is meggyőznöm s ezzel elnöki tisztem teljesítéséhez támogatásukat megnyernem. Hálával és köszönettel tehát én tartozom a Méltóságos Főrendeknek ezért a támogatásért s az ezúttal megnyilvánult kegyes méltánylást szerény közéletü szereplésem felemelő emlékei közt fogom mindenkor megőrizni. Midőn Nagyméltóságodat ezen hálás érzelmeimnek a Méltóságos Főrendek előtt való kegyes tolmácsolására felkérni bátorkodom : legyen szabad a magam részéről is Nagy méltóságod elnöki működéséhez legmelegebb szerencsekivánataimat kifej ezn m. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszi nt e nyilvánítását. Budapest, 1918. június hó 29-én. HadikBarkóczy Endre s. k.« Elnök: Méltóztatnak ő exczellemziája köszönetét tudomásul venni. Bemutatom a ministerelnök ur ő exczellencziája átiratát, amely szerint ő császári és apostoli királyi Felsége dr. Némethy Károly b. t. t., m. kir. belügyministeriumi államtitkárt élethossziglan a főrendiház tagjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az átirat kiadatott az igazoló bizottságnak. Tudomásul szolgál. Bemutatom a m. kir. belügyminister ur kétrendbeli átiratát, amelyek szerint Kövess Hermann báró és Bárczy István élethossziglan kinevezett főrendek, illetve Manaszy-Barco György báró örökös jogú főrend részére a kegyelmes királyi meghívóleveleket kieszközölte és kézbesítésük ránt intézkedett. Az átiratok hasonlókép kiadattak az igazoló bizottságnak. Tudomásul szolgál. Bemutatom a képviselőház elnökének kétrendbeli átiratát, amelyek szerint a képviselőház a közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulás arányának megállapítására kiküldött országos bizottságba az elhalálozott Láng Lajos báró helyére Dániel Ernő báró, a Magyarország és HorvátSzlavon-Dalmátországok között kötendő pénzügyi 25*
