Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-112

174 A FŐRENDIHÁZ CX1I. ÜLÉSE. Elnök : Kivan valaki a módosításhoz hozzászólni ? Zsigmondy Jenő dr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Az 54. §. második fejezetének 2. pontjánál feltűnik, hogy eltérőleg a többi vagyonátruházási illetékektől, itt az ajándékozásokra kisebb illeték van megszabva, mint pl. az ennek megfelelő 1. fejezet 2. pontjánál az örökségekre. Ott t. i. az 1000 koronát meg nem haladó örökségnél 6%-kaí kezdődik az illeték alapja; itt pedig, az ajándékozásnál 5% a kulcs, ha az összeg 1000 koronát meg nem halad. A többi tételeknél mindenütt parallel megy a kulcs megállapítása és az ajándékozásnál mindenütt magasabb az illeték, mint az örökségnél. Csak ebben az egy esetben van eltérés. Nem tudom, mi indokolja ezt, miért lett ez igy felvéve s hogy vájjon nem történt-e tévedés ? Benedek Sándor előadó: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Az előttem szólott méltóságos főrend ur észrevételére van szerencsém tisztelettel megjegyezni, hogy az örökösödési illetéknél és az ajándékozási illetéknél azért van a kulcsokban eltérés, mert az örökösödési illeték rendjét a képviselőház megváltoztatta. Az örökösödési illeték ugyanis eredetileg ugy volt kontemplálva, hogy először fizettessék meg az örökösödési illeték és amennyiben ingatlanok vannak, az ingatlanok után egy külön illeték, u. n. átruházási illeték is. Ezt a képviselőház megváltoztatta és kimondta, hogy az örökösödés után csak egy illeték fizetendő és az örökösödésnél az átruházási illetéket megszüntette. Ezért van az, hogy az egyenes örökösödésnél a kulcs 2'5%-nál kezdődik, mig az ajándékozásnál kisebb, 1%, mert az ajándékozásnál külön is jár a vagyonátruházási illeték. Ez a második pontban levő különbség innen származik, de különbség van a harmadik pontban is, mert az örökösödésnél a kulcs 26%-ig megy, az ajándékozásnál pedig 24%-ig. A különbség tehát innen származik, hogy az ajándékozási illetékhez még külön jár a vagyonátruházási illeték. A kulcsok megállapításánál e a különbség számításba vétetett és a kulcsokat igy számították ki. Ezen felvilágosítás után azt Íriszem, talán méltóztatik ezt a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. Zsigmondy Jenő: Köszönettel fogadom a felvilágosítást. Elnök: Ha szólni többé senki sem kivan, a tanácskozást e szakasz felett befejezettnek nyilvánítom. . A kérdést a bizottság által javasolt szövegre fogom feltenni, szemben a szakasznak a képviselőház által elfogadott szerkezetével. Kérdem tehát : méltóztatnak-e az 54. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, szemben a képviselőház által elfogadott szerkezettel ? (Igen./) A ház a szakaszt a pénzügyi bizottság által javasolt módosított szövegben fogadja el. Következik az 55. §. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa az 55— 113. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 114. %-t). Elnök : A 114. §. első bekezdéséhez a pénzügyi bizottság a törvény életbeléptetési idejét megállapító kiegészítést javasol. Kérem a bizottság javaslatának felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa).- »A törvényjavaslat 114. §-ának első bekezdése a következőképen szól : Ez a törvény 191. .-énlép életbe«. Nyilvánvaló, hogy itt a törvény életbeléptetésének időpontja tévedésből kimaradt, illetve, hogy e tárgyban a képviselőház nem is határozott. Ennek folytán a pénzügyi bizottság a pénzügyminister ur javaslatára tisztelettel indítványozza, hogy ezt a bekezdést a következő szöveggel méltóztassékelfogadni : »Ez a törvény 1918. évi augusztus hó elsején lép életbe.« Vigyázó Ferencz gr. jegyző: "Zsigmondy Jenő dr. ! Zsigmondy Jenő dr.: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! En csak megnyugtatást óhajtok a pénzügyminister ur ő nagyméltóságától, amennyiben tapasztalatom van a tekintetbei), hogy mikor ilyen illetéktörvény-változtatások történtek és hasonló intézkedések voltak, mint itt is, azt, hogy mikor nyilik meg az államkincstár joga az uj illetékre vonatkozólag, oly módon értelmezték a kivető közegek, hogy azt mondták, akkor, amikor ők az illetéket kivetették, nyílt meg az államkincstár joga az illetékre. Én azonban azt hiszem : a törvénynek intencziója is az, hogy amikor az ügylet, vagy az öröklés létrejött, az az időpont az irányadó és az akkor érvényes illeték állapítandó meg. Miután e tekintetben ellenkező gyakorlatot tapasztaltam, megnyugtató kijelentést kérek ő nagyméltóságától. Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni Popovics Sándor pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Én azt hiszem, tényleg megnyugtathatom a felszólaló igen t. főrendiházi tag ur ő méltóságát, amennyiben csakugyan ez a szakasz nem is értelmezhető másként, mint ugy, hogy a törvény rendelkezéseit azokra a vagyonátruházásokra, tehát az öröklésekre, ajándékozásokra és visszterhes vagyonátruházásokra kell alkalmazni, amelyeknél a kincstárnak a joga az illetékre ezen törvény alapján nyilik meg, nem pedig, — amint ő aggályát kifejezte, — hogy esetleg a kiszabás időpontjától tétetnék ez függővé. Csak félreértések kikerülése végett meg kell még jegyeznem, hogy amennyiben a fél részéről a bejelentési kötelezettség elmulasztatott, ennek folytán ugy az egyszeres, mint a felemelt illetékre az uj törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, habár a kincstárnak az illetékhez való joga még a régi törvények hatálya alatt nyílt meg. Elnök :. A szakasz felett a vitát berekesztett nek nyilvánítom. Kérdem: méltóztatnak-e a 114. §-t a pénz-