Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-111

A FŐRENDIHÁZ CXI. ÜLÉSE. 147 Általában nagyobb arányú, fokozott tevékenységet kívánunk kifejteni a gazdaság minden ágazatában, mert csak így tudjuk teljesítőképességünket olyan színvonalra emelni, hogy a reánk háruló nagy terheknek megfelelhessünk s más részről, hogy az adópolitika terén a közterhek helyes megosztását megvalósítsuk. Nagyon természetes, hogy összes törekvéseinknek vezérfonala lesz a magyar nemzeti állam kiépítésének teljes biztosítása s e végből azt, amit programmunkba felvettünk, az önálló nemzeti hadseregnek megvalósítását, szintén változatlan erélylyel kívánjuk most előkészíteni és a háború után megvalósítani. Nemcsak ideálokként állítjuk fel ezen törekvéseket, hanem oly politikai tételekként, melyelmek megvalósítására azonnal meg kell a munkát kezdenünk. Ez indított bennünket arra, hogy mindenekelőtt azt a kérdést oldjuk meg, mely ránehezedik egész közéletünkre, azt bizonytalanná teszi, hátráltatja az igazi tevékenységet, hátráltatja a nemzeti erőknek olyan együttes kifejtését, amire okvetlenül szükségünk van azon nehéz viszonyok között, melyek ugy a külpolitikában, műit belügyeink rendezésében megoldásra várnak és elodázást többé nem tűrnek. Ez indított bennünket arra, hogy a választójog kiterjesztésénél mindenekelőtt, amennyiben csak lehetséges, a megértés, a megegyezés politikáját kövessük. (Helyeslés.) Erős bennem a remény, hogy bár teljes megegyezést nem is sikerült létrehoznom, de a felfogásokban oly közeledés történt, hogy ezt a kérdést, a választójog kiterjesztésének megoldását egyetértéssel keresztülvinni is remélem. Szükség van erre okvetlenül, hogy azok is, akik talán messzebbmenő kiterjesztését kívánják a választójognak, legalább átmenetileg nyugvópontra juttassák ezt, hogy tevékenységünket felölelhessük és hogy ne legyünk kénytelenek a háború tartama alatt azon, ugy programmunk, mint különösen a választói jog tekintetében nyert felhatalmazásunkkal élni, hogy a választókra appelláljunk. Kardinális intézkedései lesznek az általunk megalkotandó választói jognak, hogy először a jogkiterjesztés oly mértékben történjék, hogy az az általánosság jellegével birjon, másodszor hogy olyan intézmények legyenek benne, amelyek által a fejlődés biztosítva legyen mintegy automatice, harmadszor hogy ne csak papiroson adjunk jogokat, ne kössük a jogok igénybevételét olyan feltételekhez, formalitásokhoz, hosszas utánjárásokhoz, amelyek lehetetlenné teszik annak igénybevételét, hanem hogy lehetőleg hivatalból gondoskodjunk arról, hogy a választólajstromokban mindenki, aki jogosítva van, össze is írassék. önként értetődik, hogy változatlanul fenn kívánjuk tartani, sőt minden biztosítékkal körülvenni a választásoknak minden irányú tisztaságát. (Élénk helyeslés.) Ez lényeges követelménye közéletünknek, nemcsak azért, hogy a valódi közvélemény nydvánulhasson meg a választásokban, hanem azért is, hogy az az erkölcsi színvonal, amelyre közéletünket emelni akarjuk, már itten vegye kezdetét. A választások tisztaságán kívül azután a felmerülő visszaéléseknek elbirálását, — merüljenek fel azok akár mint vétségek, akár mint fegyelmi kihágások, vagy vétségek, — végső fokban mindig független bíróságokra kívánjuk bizni. (Helyeslés.) Nem akarom a méltóságos főrendeket most hosszasabban fárasztani (Halljuk ! Halljuk !) ezen előttünk részleteiben is ismeretes programmal. Azért nem terjeszkedem ki arra, hogy nemzeti szempontból, hogy ugy fejezzem ki magamat, a nemzeti önérzet kielégítése végett minő intézkedéseket kell felvennünk magába a választói törvénybe ; arra sem kívánok kiterjeszkedni, hogy más törvények kiegészítő részét kell hogy képezzék ezen akczi ónak azért, hogy megóvhassuk azon nemzeti és még inkább sociális érdekeket, amelyeket minden körülmények között biztositanunk kell. (Helyeslés.) így, habár nem is mesterkélten, de az igazságnak megfelelőleg minden irányban kielégítve az igényeket, súlyt kívánunk helyezni a választókerületek helyes beosztására, súlyt kívánunk helyezni arra, hogy a helyhatósági képviseletek megállapításánál ne a választói törvényben nyert jognak, hanem a helyhatósági igényeknek megfelelő képviselet jusson érvényre. (Elénk helyeslés.) Súlyt kívánunk fektetni mindezekre azért, hogy egy megtisztult közéletet tudjunk az egész vonalon valósítani. Ugy a választókerületek beosztása, mint, azt merném mondám, törvényhatóságainknak ugy adminisztratív, mint nemzeti szempontból való ujabb kikerekitése, az állami és megyei adminisztráczió állomositása, a tanügynek rendezése, maga az általam előbb is emiitett véderőtörvény, mindannyi biztosíték lesznek arra, hogy ez a választójog, ha fel is vesz egyes széles rétegeket a polgári jogok élvezetébe, de felveszi őket azorE biztosíték mellett, hogy azok nem rombolólag, hanem kiegészitőleg fognak hatni, mert át kell venniök azokat a szokásokat és azokat az erényeket, a melyek a magyar közéletnek eddig is biztosítékait képezték. (Elénk helyeslés.) Ezekben voltam bátor, méltóságos főrendek, főbb vonásokban fejtegetni azon irányelveket, amelyek vezérelni fognak. Mély tisztelettel kérem a méltóságos főrendeket, hogy előterjesztésemet tudomásul venni méltóztassanak. (Elénk helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? Zichy Ráfáel gr. jegyző: Mailáth József gróf! Mailáth József gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy most a ministerelnök ur programmját egyéni meggyőződésből, helyeslőleg és örömmel veszem tudomásul. Öt.i.a múltkor, amikor bátor voltam egy indítványt beadni, azon helyzetben volt, hogy azt az indítványt ő is helyeslőleg tudomásul vette, egyéni meggyőződésből, A választójogi kérdést teljesen kikapcsolva. — miután az hála Istennek a megegyezés terén van, amit az egész ország óhajtott, — csak egy pár kérelmem lesz ugy a ministerelnök úrhoz 19*