Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.
Ülésnapok - 1910-110
A FŐRENDIHÁZ CX. ÜLÉSE. 133 jog, távol áll tehát a főrendiháztól, hogy ezen jog gyakorlására befolyni akarjon, de hazafias óhaja az, hogy ezen jog gyakorlásából erő, üdv és áldás fakadjon trónra és nemzetre egyaránt. Elénk emlékezetében van, hogy az 1915. évi IV. törvényczikk a háború alatt történő választásokat erkölcsi lehetetlenségnek minősitette. Nem szeretné tehát azon pillanatban, amikor a nemzet a hőn óhajtott világbékéhez közelebb jutott és mikor eg} r etértésre legnagyobb szükség lesz, az országot egy választás izgalmainak és előre nem látható esélyeinek kitenni. Ez a hazafias aggodalom indította a főrendiházat, hogy figyelmeztető szavát a törvényhozáshoz intézze és arra' felhívja, hogy magyar és magyar között megegyezést létesíteni és ezzel azt a nagy veszélyt, mely ezen történelmi pillanatban a világbéke megkötése előtt érhetné a hazát, — ha visszavonás dúlna tagjai között, •— bölcs belátásával és jóindulatával elháritani hazafias kötelességének tartsa. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : A benyújtott indvtvány felett a ház a törvényjavaslat általános tárgyalásának befejezte után fog határozni. Vigyázó Ferencz gr. jegyző: Ókorin Ferencz ! Chorin Ferencz: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Magam is azon nézeten vagyok, hogy a kormányválságot előidézett választási törvényjavaslattal szemben a főrendiháznak állást foglalni joga és kötelessége. A főrendiház, mint az országgyűlés egyenjogú faktora, méltán gyakorolhatja ezt a jogot és az ország veszélyeztetett állapotával szemben a maga meggyőződését nyilváníthatja a nélkül, hogy abból a képviselőház jogkörébe való bármely beavatkozás volna leszármaztatható. (Igaz I TJgy van!) AmiaMailáth gróf ő excellen cziáj a által beterjesztett indítványt illeti, annak intenczióival egyetértek. Magam is osztozom abban a nézetben, magam is. kívánom, hogy a képviselőválasztásról szóló törvényjavaslat az állami egységnek, a magyar elem szupremácziájának megóvásával való megállapodás utján alkottassék meg. (Helyeslés.) Szükségesnek tartom a választási törvényjavaslat megalkotását, mert zavarólag hat az ország konszolidácziójára, folytonos kormányválságokat idéz elő s ezáltal a legkomolyabban veszélyezteti azokat a nagy érdekeket, nielyek ma a háború folytán előtérben állanak. Tiz hónap lefolyása alatt ma már a harmadik kormányválsággal állunk szemben. Dualisztikus államban a gyakori kormányváltozások még béke idején is veszélyeztetik az ország érdekét, mert a két állam, Ausztria és Magyarország közt időről-időre szükségkép felmerülő politikai és gazdasági ellentéteknek az ország érdekében való kiegyenlítésére csak erős és konszolidált kormány képes. Mennyivel inkább áll ez a mai helyzetben. (Ügy van!) Ma a világháború óriási terhei nehezednek a nemzetre és az ország végső erejének megfeszítésére van szükség." Életkérdés erre az országra, hogy a háborúból győzelmesen és a lehető legkisebb politikai és gaz dasági rázkódással kerüljön ki. Ez oly nagy érdek, méltóságos főrendek, a mely mögött minden pártérdeknek és minden személyi tekintetnek háttérbe kell szorulnia. (Helyeslés és tetszés.) Minden nap merülnek fel igen fontos kérdések, melyek megsínylik a kormányválságot, megsínylik a kormány állandóságának hiányát. Csak néhány olyan kérdést említek, mely gyors megoldást kivan, a kormánykrizis mielőbbi megoldását teszi szükségessé. Ilyen, méltóságos főrendek, a román békekötés perfektuálása, a Romániával kötendő gazdasági megállapodások létesítése. Ehhez Magyarországnak óriási érdekei fűződnek és Magyarországnak, mint a legközvetlenebbül érdekelt államnak, valóban jogos igénye, hogy ezek' a megállapodások mielőbb meg is valósuljanak. Hiszen máris látjuk, hogy a kormányválságok és belső viszonyaink megromlása folytán Bukarestben az osztrák ós a német érdekek tolulnak előtérbe. De ott van az Ukrániával kötött kereskedelmi szerződés, melyhez a volt külügyminister és az egész ország annyi reményt fűzött és amelynek realizálása szinte kétes. Nem mondom, méltóságos főrendek, hogy egy erős, konszolidált kormány képes volna az ott felmerült bonyodalmakat azonnal megszüntetni, de igenis képes volna azokból a lehetőségekből, amelyeket egy békekötés az országnak nyújt, legalább valamit megvalósítani. (Az elnöki széket Kemény Árpád báró alelnök foglalja el.) Egy kormány azonban, amely mindig pártközi alkudozásokkal van elfoglalva, amely nem ér rá, hogy a legfontosabb gazdasági érdekekkel foglalkozzék, egy ilyen kormány, egyesüljenek bár benne a legnagyobb elmék és a legjobb akaratok, állandó alkotásokra sohasem lesz képes. (Igaz ! ügy van !) És ott van, méltóságos főrendek, a Németországgal kötendő szerződés, mely egész gazdasági jövőnkre nézve rendkívüli fontosságú ;. az e körül folyó alkudozások, hogy ugy mondjam, szintén panganak. Szerintem nem is kívánatos, hogy az erre vonatkozó tárgyalások fonalát előbb felvegjnik, semmint egy erős, konszolidált kormány megalakult. Ott van azután a háborús állapotról a békés gazdasági életre való átmenet kérdéseinek egész tömege. A nyersanyagbeszerzés, a helyes pénzügyi, adózási és birtokpolitika, közlekedési eszközeinknek mielőbb megvalósítandó rekonstrukcziój a és más egyéb sok-sok kérdés. Ott van a külügyekre gyakorlandó befolyás, mely ma életkérdés Magyarországra nézve ; hiszen a békekötések döntik el az ország jövő sorsát. Ezeket a tárgyalásokat elő kell készíteni. A magyar kormánynak résen kell állnia, úgyszólván nap-nap mellett e tárgyalások előkészítésére befolyást kell gyakorolnia, erre való képességét pedig a folytonos, napokon és heteken át tartó krízisek lényegesen csökkentik. (Igaz! «
