Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.
Ülésnapok - 1910-108
A FŐRENDIHÁZ CVIII. ÜLÉSE. 12] felvetett. Ez az a kérdés, vájjon a kormány az uj választások kiírására gondol-e ? A kormányzati programmoknak az a természete, hogy a kormány azoknak lényeges pontjai megvalósítására törekszik és e megvalósítás érdekében szükség esetén az összes alkotmányos eszközöket igénybe veszi. A választói jognak elvi alapjai, amelyekről az igen tisztelt ministerelnök ur már több izben nyilatkozott, képezik azon sarkalatos pontokat, amelyeken a kormányzati programm egyebek között nyugszik. Természetes, Hogy ennek a kérdésnek eldöntésével dől el az a kérdés is, vájjon a kormány programmjának keresztülvitelére ezt az általam most emHtett és az igen tisztelt főrendek részéről is felvetett eszközt használni fogja-e, igen vagy nem ? Csak annyit jelenthetek ki a kérdés mai stádiumában, hogy a kormány tudva azt, hogy az uj választások kiírásával a mai viszonyok között tényleg nehézségek vannak összekötve, hogy ez a lépés még rendes dőben is felelősséggeljár, annál inkább a mai viszonyok között, a választás kiírását politikai ultima ratiónak tekinti. (Helyeslés.) Ami azt a további kérdést illeti, amelylyel a választások kiírásának lehetőségét Thorotzkai gróf ő méltósága összefűzte, hogy vájjon a parlamenti majoritást képező munkapárt a mai indemnitási törvényjavaslatnak törvényerőre emeltetése és lejárta esetén további prolongáeiót ezen a téren adni fog-e, erre nézve természetesen nem válaszolhatok. Hogy a munkapárt azon az állásponton van, hogy a képviselőházban benyújtott, bizottsági tárgyalást váró törvényjavaslatok előkészíttessenek, jelesül a pénzügyi törvényjavaslatok, ez olyan álláspont, hogy én leszek a legutolsó, aki az ellen valami észrevételt tehetek. Mert tényleg ugy látom a helyzetet, hogy ezek a törvényjavaslatok mentől előbb tető alá hozandók ; hogy azonban ma valaki legyen, aki erre nézve kalendáriumszerü terminust legyen képes adni, azt kétségbe vonom, mert hiszen tudjuk, hogy a világ micsoda eseményeket mutatott a legutóbbi időben, ugy hogy abszolúte áttekintésünk erre nézve nincsen. Eltökélt szándéka a kormánynak, hogy ezeket a javaslatokat mentől előbb letárgyaltassa. Ezek a javaslatok nagyterjedelmüek, egyik-másik határozottan elvi jelentőségű. Hogy két hónap alatt ezen javaslatok közül melyik és egyáltalában törvéirynyé fog-e válni, azt ezidőszerint előre megállapítani senki sem tudja. Hogy azután mit fog csinálni a képviselőház többségét képező munkapárt, erre nézve én nem vagyok illetékes nyilatkozni. Én azt hiszem, hogy meg fogja gondolni ő is, vájjon, — s ez tulajdonképen a párt eddigi magatartásával nem is lenne összeegyeztethető, — az országot törvényenkivüli állapotba vigye ? Különben is arra az esetre is, amelyet Thorotzkai gróf ő méltósága emiitett, azt lehet mondani, hogy alkotmányos szokás, ha a kormány választások előtt áll, a kormánynak a választások időtartamára a költségvetési felhatalmazást megadni. Főrendiházi Napló. 1910—1915. V. kötet. Mielőtt a román békekötésre vonatkozó kérdésre áttérnék, csak igen röviden leszek bátor Müller Kálmán báró főrendiházi tag ur fejtegetéseire megjegyezni azt, hogy a kormány teljesen át van hatva a közegészségügy fontosságától, át van hatva attól, hogyha valaha, ugy a mostani időben ez a fontosság sokkal inkább fennforog. Tudjuk azt is, hogy a különböző tervezetek igen nagy költségeket okoznak s hogy eddigelé ezen a téren kevés történt, habár tartozunk az igazságnak azzal, hogy konstatáljuk, miszerint az utolsó 10—15 esztendőben mégis az állami tevékenység és még inkább a társadalmi tevékenység igen szép eredményeket produkált ezen a téren. A háború után természetesen nehéz viszonyok nagyobb megerőltetést fognak igénybevenni. Ha a kormányzati programm nem foglalkozik ezen kérdéssel is, méltóztassék megnyugodva lenni, hogy amint egy kissé levegőhöz jutunk, a teendők között a közegészségügy kérdése semmi esetre sem fog háttérbe szorulni, vagy feledésbe menni. (Helyeslés.) Hogy eddig nem történt talán meg minden, az arra is vezethető vissza, hogy — legalább az én tapasztalatom ilyen kérdésekben az, — néha a programmok akkora keretüek, hogy azoktól a gyakorlati keresztülvitellel megbízott ember visszariad. Talán tovább mehetnénk ezen a téren is, ha fokozatosan haladtunk volna és nem teoretikus alapon álló kívánalmakkal, hanem a gyakorlati élet ismeretéből kiinduló postulatumokkal állottunk volna szemben. (Igaz! Ugy van !) Befejezésül legyen szabad csak még a román békekötésre nézve Dessewffy Aurél gróf ő exczellencziája és Sigray gróf ő méltósága részéről is felvetett kérdésre egész röviden kijelenteni, bogy a román békeszerződés megkötésénél magától értetődően mindent elkövetünk arra, hogy Magyarország érdekeit ugy a biztosítottság, valamint a gazdasági és közlekedési érdekek és ottani honosaink jogai tekintetében megvédjük. Azonban természetesnek fogja találni a méltóságos főrendiház, hogy 7 a békefeltételek tekintetében, mivel nem haladtak még annyira előre a béketárgyalások, hogy Romániával feltételeinket közölhettük volna, bővebben erre nézve ezidőszerint nem nyilat kozhatom. Kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a törvényjavaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Szólni senki sem kíván ? Hertelendy Ferencz jegyző: Apponyi Henrik gróf ! Elnök : Milyen czimen kíván a méltóságos gróf ur szólni ? Apponyi Henrik gr. : Félreértett szavaim megmagyarázása czimén. Amikor a 100%-os hadinyereségadóról beszéltem, azt mondtam, hogy bizonyos minimumon felül vettessék ki ez az adó. Az idő rövidsége miatt nem akartam kitérni arra, hogy mit értek ezen minimum alatt. Természetesen, ha valakinek a háború előtt 600 korona jövedelme volt és ma van 10—20.000 korona jövedelme, nem lehet az egészet elvenni, de bizonyos minimumon, 16
