Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-58

A FŐRENDIHÁZ Ion azon az állásponton áll, hogy tisztán csak a bevetett területek után ad földadó-leengedést, a be nem vetett után nem. Mégis beismerem, hogy ilyen speciális esetekben és épen azért, mert az ilyen tartós esőzések nem alkalmasak arra, hogy mint az előbb jelezni volt szerencsém, olyan elemi károknak minősítessenek, amelyek alapján akkor adassék adóelengedés, amikor bekövet­keztek, miután megállapításuk, ellenőrzésük és a bejelentési határidő megtartása igen nagy nehézségbe ütközik, azért méltányosnak tartom, hogyha ezen esőzések következtében a következő évben sem lehetett az illető területet bevetni és használni, a következő évre lehessen az adóel­engedést lehetővé tenni, még pedig nem teljes mértékben, hanem az adónak körülbelül csak a felét, mert hiszen kétségtelen, hogy ha a bevetett területet éri az elemi kár, akkor a gazdának a károsodása sokkal nagyobb, mintha a be nem vetettett' éri, csak a vetőmagot véve, amely az egész vonalon többet tesz ki, mint az adó. Tehát a kérdésnek ezen oldalát nagyon megfontolandónak tartom és azt hiszem, hogy akkor, amikor a földadó kérdésével a legköze­lebbi jövőben ugy is foglalkoznunk kell, erre vonatkozólag is czélszerű lesz egy megfelelő tör­vényes intézkedéssel a jelen törvény hiányait pótolni. (Helyeslés.) Ezekután bátor vagyok röviden rátérni arra, amit Ambrózy Gyula gróf ő méltósága felemiitett és a mire t. barátom, az igazságügy­minister ur is válaszolt. Ami jelenleg fenálló szabályaink határozottan intézkednek arra vo­natkozólag, hogy a közadó behajtása során, ha az adóvégrehajtó részéről olyan ingóságok és követelések foglaltatnak le, amelyekre nézve már birói foglalás vezettetett és ha ilyenek elárve­reztetnek, akkor, amennyiben az adóvégrehajtó hatóságnak tudomása van az előzetes birói fog­lalásról, értesítse az illető érdekelteket. Termé­szetesen, hogyha nincs tudomása a hatóságnak, akkor rendkívül bajos, mert akkor kit értesít­sen ? Erre nézve az az utasítás van, hogy min­den esetben, akár van tudomása arról, hogy volt előzetes birói foglalás, akár nem, értesíteni kell az illetékes járásbíróságot. Tulajdonképen tehát, ha a magánfelek ala­posan utána néznek a dolognak, a járásbíróság utján mindig értesülhetnek. Azt azonban kész­séggel elismerem, hogy ez az egyes felekre nézve nagyon terhes s épen azért az igazságügyi mi­nister ur kezdeményezésére, — amint ő már jelezte is, — tárgyalások vannak folyamatban köztünk arra vonatkozólag, hogy miként lehetne a fennálló utasításokat e tekintetben tovább­menőleg ugy kiegészíteni, hogy a méltóságos főrend által említett visszaélések a jövőben lehe­tőleg elő ne fordulhassanak. (Helyeslés.) Elnök: A földmivelésügyi minister ur kíván szólani. Ghillány Imre b. földmivelésügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! LVIII. ÜLÉSE. 43 Csak egészen röviden kívánom szives türelmüket igénybe venni, hogy Majláth József gróf és Zselénszky Róbert gróf ő nagyméltóságaik be­szédjére reflectáljak. (Halljuk!) 0 nagyméltósága Mailáth József gróf igen helyesen felemlítette azt, hogy a múlt század közepén a folyók közép és felső szakaszain nagy átvágások eszközöltettek, amelyek előidézték mindazokat a calamitasokat, melyeket ö nagy­méltósága itt oly érdekesen előadott. Amint méltóztatnak tudni, az 1895. és fő­leg az 1908. évi erre vonatkozó törvények nagy összeget, — az egyik 102, a másik 192 milliót, — bocsátottak a kormány rendelkezésére, ép abból a czTból, hogy ezen calamitasoknak eleje vétes­sék és hogy egyöntetű, egységes terv alapján az árvizvcszedelmek lehetőleg csökkentessenek. Szakítva az eddig követett gyakorlattal, most már nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé kezdték meg a szabályozási munkálato­kat. Eddig a Tiszán, — hogy kizárólag csak erről a folyamról beszéljek, — a Titeltől Szol­nokig terjedő szakaszon végeztettek ezen mun­kálatok és a rendelkezésre álló hitel majdnem kizárólag ennél a szakasznál lett felhasználva. Már most bejelenthetem azonban ő nagyméltó­sága megnyugtatására, hogy 1915-től, tehát a jövő évtől kezdve már a szolnok—vásáros­naményi szakaszra kerül a sor a munkálatok­kal és hogy már eddig is 3 vontató gőzös és 24 uszályhajó áll a vízrajzi osztály rendelkezé­sére, amely a tokaji kőbányákból a kövezósi munkálathoz szükséges anyagot szállítja. Azt hiszem, hogyha a Közép-Tiszán ezek a munká­latok befejeztetnek, akkor kerülhet csak a sor arra, hogy a Tiszába folyó egyéb, szomszédos folyók szakaszai is rendeztessenek, mert ha ezeket előbb csinálnók meg, akkor ugyanabba a hibába esnének, amelybe beleestek a múltban, hogy t. i. az onnan levezetődő vizeket az alan­tabb fekvő társulatokra zúdították. Mert eddig a mellékfolyóknál, amint igen jól méltóztatnak tudni, kizárólag csak olyan óvintézkedések tétettek, amelyek azt czélozták, hogy nagyobb bajok előállása megakadályoz­tassák Megnyugtathatom ő nagyméltóságát arra vonatkozólag is, hogy nem a régen benyújtott 3 milliós javaslat, melynek czélja a nem állami szabályozás alatt álló folyók kártételeinek megelő­zése, nagyban javítani fogja épen ezeknek a társu­latoknak a helyzetét. Mert hiszen, amint ennek a törvényjavaslatnak indokolásából is látható, a tervezett munkálatok nem arra irányulnak, hogy a víz gyorsabb lefolyását biztosítsák, sőt ellen­kezőleg, a kopárok megkötése, befásitása és völgyzárak emelése által lehetőleg lassítani, kevesbíteni czólozza a lefelé folyó vízmennyiséget. 0 nagyméltósága felemlítette még a kultúr­mérnöki és a folyammérnöki osztály széttagolt­ságát is. Amint méltóztatnak tudni, egyes álla­6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom