Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-95

A FŐRENDIHÁZ XCV. ÜLÉSE. 375 lános védkötelezettség alatt állva védi a nemzet egészét és midőn az idehaza dolgozó nemzetrész szervezi az ellenállást és kitart az ellenállásban, hogy akkor az igazi eonssrvativ felfogás sem uta­síthatja el a választójog kérdésének a nép széles rétegeire való kiterjesztését, mert erős meggyőző­désem, hogy a reform további elodázása, vagysziik mértéke csak megbontja-az egységet, az erőt és az egyetértést, anélkül, hogy ezen reform végleges győzelmét meg tudná akadályozni. (Helyeslés a jobboldalon.) A kormány tisztában van tervezett választó­jogi reformjának részleteivel, de azokat csak törvényjavaslat alakjában a felvilágosító adatok kíséretében kivánja nyilvánosságra hozni. És ne méltóztassék tiszteletlenségnek venni, ha itt rövi­den utalok arra, amit pár órával ezelőtt a kép­viselőházban a részletekre vonatkozólag elmon­dottam. Magának a választójogi reformnak megoldása mellett következetesen meg akarjuk valósítani azt az elvet, hogy a választókat hivatalból vegyék fel a listákba, mert a jelentkezésre alapított jelen­legi rendszer mellett a törvény betűje szerint jo­gokkal felruházottak nagy része a gyakorlatban kimarad. A fuvarpénzek, ellátás, zászlók, jelvé­nyek tilalmazásában és egyéb alkalmas módon biztosítani kívánjuk a választások tisztaságát és komolyságát, (Helyeslés a jobboldalon.) helyes el­vek mellett keresztülvitt kerületi beosztással pedig a mutatkozó aránytalanságokat akarjuk meg­szüntetni. Midőn végül annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy az egyenlő jog egybeforrasztó ereje csak fokozhatja a hazaszeretetet és az egy­séget, amaz erős hitemnek és bizalmamnak adok kifejezést, hogy sikerülni fog ennek a kormánynak nagy rázkódtatások nélkül e régóta vajúdó reformot tető alá hozni. (Helyeslés.) Kijelentettem már és ismételve hangsúlyozom, hogy amennyiben ezen reményünkben csalódnánk, bár minden igyekezettel rajta vagyunk és rajta leszünk, hogy a háború idején ne legyen szükség uj választásokra és ettől az országot megkímélj ük, de, mondom, amennyiben ebben a reményünkben csalódnánk, készek vagyunk arra, hogy a többségi elv érvényesítését és érvényesülését a választóknál keressük. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezekben voltam bátor a méltóságos főrendek­nek a kormány programmját előadni és kérem meg­tisztelő támogatásukat a kormány további műkö­dése tekintetében. (Elénk helyeslés.) Apponyi Albert gr. vallás- és közoktatásügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek! Méltóztassék megengedni, hogy itt is megismételjem azt a rövid nyilatkozatot, ame­lyet a képviselőházban az imént tettem. (Halljuk! Halljuk!) Talán emlitenem sem szükséges, hogy én a kormányba csak politikai elveim teljes in­tegritásával léphettem be és ennek folytán nem vállalhatok solidaritást a t. ministerein ök urnak a kiegyezés kérdésében tett nyilatkozatával, ha­nem elveimhez hiven fentartom magamnak azt, hogy a jövő országgyűlésen, amelyre ennek a kérdésnek törvényhozási elintézése a kormány szándéka szerint tartozik, teljes szabadsággal érvényesíthessem actiómat az ország közgazda­sági önállósága erdekében. A kormányba ennek daczára csak azért léphettem be, mert, mint a ministerelnök ur kifejezte, a kormánynak az a szándéka, hogy ez ügy törvényhozásiíag csak a jövő országgyűlésen tárgyaltassék. Ha beálla­nának azok a nem várt körülmények, melyek elhatározásunktól függetlenül rögtöni intézkedé­sekre késztetnének, erre az esetre fentartom ma­gamnak ugy e körülmények és intézkedések mérle­gelésének, mint állásfoglalásomnak teljes szabad­ságát. Azon leszek teljes erőmből, hogy a Német­országgal folyamatban lévő közgazdasági tárgya­lások oly irányban vezettessenek, hogy azok a jövő országgyűlésnek a kiegyezési kérdésekben feltétlenül megóvandó elhatározási szabadságát gyakorlatilag se érintsék, amint azt jogilag nem érintik. Mindenesetre szokatlan dolog, méltóságos fő­rendek, hogy egy kormányban vállalok tárczát, melynek fejével és legtöbb tagjával ily fontos kérdésben nem állok ugyanazon alapon. Megtettem mégis, mert az irányadó, az illetékes tényezők, tekintettel a háborús viszonyokra és a közvetlenül megoldandó kérdésekre, belépésemet az ország ér­dekében lévőnek tartották és mert a közvetlenül megoldandó feladatok tekintetében, jelesül a kül­politikai és szövetségi kérdésekben, a háború és béke kérdésében, a háború folytán kétszeresen szükségessé vált nagyarányú socialpolitika kér­désében, valamint a választójognak a magyar állam létérdekével egyezően az általános szava­zati jog alapjára fektetett nagymérvű kibővítésé­ben a kormány minden tagjával teljes egyetértés­ben vagyok és együttes működésünktől a nem­zeti érdekeknek minden irányban való előbbrevi­télét várom. Méltóztassanak e rövid kijelentésemet tudo­másul venni. Széchényi Viktor gr. jegyző: Széchényi Ala­dár gróf ! Széchényi Aladár gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! A lefolyt kormányzati rendszertől, amely a corruptión és erőszakon épült fel és amelyet csak ezek segítségével lehetett oly sokáig fentartani, könnyű szívvel búcsúzom, mint egy rossz álomtól és remélem, hogy nem fogom többé viszontlátni. Az újonnan kinevezett t. minis­terelnök urat s a kormányt, tagjait azok után, ami­ket most hallottam, őszinte örömmel üdvözlöm. A mai nagyon komoly és világfelforgató időkben szerintem minden tiszta szándékú magyar ember­nek, tartozzék akár a 67-es, akár a 48-as irányzat­hoz, tehát minden pártállásra való tekintet nélkül támogatnia kell ezt a kormányt, mely a közélet tisztaságát irta zászlajára, meg akarva szüntetni a pártabsolutismust. Támogatnia kell e kormányt',

Next

/
Oldalképek
Tartalom