Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-95

372 A FŐRENDIHÁZ XGV. ÜLÉSE. téri, hogy egyik állam segítse fölöslegéből a másikat abban, amit a másik nélkülözni kénytelen. A kormány azáltal, hogy már a cséplési ered­ményt a leghatékonyabb ellenőrzés mellett köz­vetlenül a cséplés után szándékozik lefoglalni és a termelő gazdasági szükségletén felül mutatkozó felesleget átvenni és kifizetni, azt reméli elérni, hogy a későbbi ismételt rekvirálások zavaró és bántó eljárása csak elvétve és csak ott fog elő­fordulni, ahol az eltitkolás és a csalási szándék nyilvánvalóvá válik. Általános törekvésünk az, hogy a hatóság által élelmezettek számát lehető­leg szűk körre és kevés számra redukáljuk. Röviden foglalkozni akarok, méltóságos fő­rendek, azon irányelvekkel, amelyek a kormányt birtokpolitikai tekintetben vezetik. (Halljuk! Halljuk ! Vitán felül áll, hogy azok, akik megvédték a haza földjét, ha megvannak hozzá egyéb felté­teleik, kell hogy könnyen és jutányos áron sze­rezhessenek maguknak egy-egy darab földet, vagy házat, amelyen élve, családjaikkal együtt jövendő­jüket megalapozhassák és fenntarthassák. (He­lyeslés.) Rajta leszünk, hogy olyanok kezében legyen és maradjon ez a föld, akik tanúságot tet­tek a magyar államhoz való törhetetlen hűsé­gükről. Törvényjavaslatunk, amelyet e kérdésben be­nyújtani szándékunk van, biztonságot fog nyúj­tani, hogy a háborús conjuncturákban beállott tulnagy eltolódások, igy bérletkötések nem fog­nak útjában állani az egészséges eszközökkel ke­resztülviendő demokratikus földbirtokpolitikának. (Helyeslés.) Intézkedéseinknél számolnunk kell a falusi élet bajait jól ismerő és annak orvoslásá­ban alapos tevékenységet kifejtő szövetkezetek és gazdasági egyesületek közreműködésével, de szá­mitanunk kell minden hazafias magyar ember tá­mogatására és reméljük, hogy vállvetett munkával és egységes akarattal czélt is fogunk érni. A kor­mány teljes tudatában van annak, hogy elsősorban az akut gazdasági bajokkal kell foglalkozni még azon esetben is, ha ezeket végleg megszüntetni nem képes. A különféle áruközpontok ügyvitelének és ellenőrzésének czéljából az ellenőrzés szabályozá­sára rendeletet fog kibocsátani és a bevezető sza­vaimban is emiitett produktív munka szempont­jából intézkedni akarunk, hogy a lánczkereskede­lem lehetőleg leküzdessék. (Helyeslés.) Remélhe­tőleg sikerülni fog a ma ínproduktiv munkával fog­lalkozó elemeket a nemzeti termelés javára produk­tív munkára beállítani. (Helyeslés.) Ha az áruuzso­rában a maximálás utján czélt nem érünk, igye­kezni fogunk ennek más, megfelelőbb és talán haté­konyabb intézkedésekkel elejét venni. A szénkérdés tekintetében ismétlem e hely­ről is, hogy míg a kormány egy részről minden lehetőt megtesz, hogy mind a hazai productiót fokozza,' mind pedig a behozatalt lehetőleg elő­mozdítsa, ismételten kérem az ország közönségét, hogy józan és okos takarékosság révén segítsé­günkre legyen az esetleg felmerülhető nehézségei leküzdésére. Közlekedési viszonyainkat illetőleg termé­szetes, hogy kiváló gondoskodás tárgyát képezi, hogy a háború következtében előállott rongáló­dások helyrehozatala megtörténjék. Viziutaink fej­lesztése is egyik feladatunk ; hiszen számos ok szól ma már amellett, hogy a tömegáru minél na­gyobb részben viziuton szállittassék. Ami Ausztriához való gazdasági viszonyunkat illeti, ugy arra nézve a következőket vagyok bátor kijelenteni. A kormány hivatalba lépésekor készen találta az előző kormány és az osztrák kormány között kötött gazdasági kiegyezést. Ugy alakult ki a helyzet, hogy a bemutatkozó kormány átveszi azt a megállapodást, amelyet az előző kor­mány az osztrák kormánynyal kötött és ez alapon folytatja a Németországgal már a múlt évben megkezdett szerződési tárgyalásokat. A kormány­nak szándéka, hogy a kiegyezés ügyének végleges elintézése a jövő országgyűlésre tartassák fenn, ugy hogy ennek elhatározási szabadsága megóvas­sék. Ettől a szándékától a kormány csak abban a nem várt esetben térne el, ha elhatározásunktól nem függő körülmények más intézdedéseket elke­rülhetetlenné tennének. Kereskedelempolitikai téren egyik legfonto­sabb feladatunk a Németbirodalommal való jövő­beli gazdasági viszonyunk szabályozása és ehhez kapcsolódik a szövetséges Törökországgal és Bul­gáriával való kereskedelmi viszonyunknak a vál­tozott helyzetnek megfelelő szabályozása. Közgazdasági reorganizáció tekintetében pár­tolandónak tartok minden ipart, amelynek létfel­tételei egyáltalában megvannak és pedig elsősor­ban azon iparágakat, amelyek gyökerüket a mező­gazdaságban lelik, vagy mezőgazdasági czélokat szolgálnak. A kormány tudatában van annak, hogy át­meneti gazdasággal kapcsolatban mily nagy gazda­sági problémák elé állíttatik az ország és az ország gazdasági közönsége és reméli, hogy a kellő szer­vezetet megtalálja arra, hogy az e téren rá háramló feladatokkal sikeresen megbirkózzék. A sociális törvényhozás kiépítése terén a fel­szólalásom legelején emiitetteken kivül feladatunk tárgyát képezi, hogy az 1917. évi VH-ik törvény­czikkben nyert felhatalmazás alapján és annak fel­használásával a betegségi és anyasági biztosítás szolgálmányait felemeljük. E helyről külön kívá­nom hangsúlyozni, hogy a különben jelenleg még a belügyi kormányzat hatáskörébe tartozó azon feladatok, amelyek az emberéletben szenvedett veszteség lehető pótlására és a meggyengült erők helyreállítására vonatkoznak, beható gondoskodás tárgyát fogják képezni. A feladatok az emiitetteken lávül a közegészségügy, anya- és csecsemő-, általá­ban a gyermekvédelmi ügy körében találhatók. (Helyeslés.) Foglalkoznunk kell ezenkívül a női és otthoni munkások védelmével, az általános munkás­védelemmel és ezzel kapcsolatban az iparfelügyelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom