Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.
Ülésnapok - 1910-94
1910—1915 A FŐRENDIHÁZ XCIV. ÜLÉSE 1917 április 14-én, szombaton , Josika Sámuel báró elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Sigray Antal gr. interpellatiója s a ministerelnök válasza a külügyi helyzet tárgyában. — Hadik János gr. interpellatiója és a ministerelnök válasza az országgyűlés elnapolása ügyében. — Az országgyűlést elnapoló királyi kézirat kihirdetése. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Tisza hlván gr., Sándor János, Balogh Jenő, Jankovich Béla, Ghillány Imre b. (Az ülés JcezdödiJc d. u. 4 órakor.) Josika Samu b. elnök: Méltóságos főrendek! Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Hertelendy Ferencz jegyző urat, a szólni kívánók jegyzésére Kadvánszky Albert báró jegyző urat kérem fel. Bemutatom a méltóságos főrendeknek a ministerelnök ur átiratát, mely szerint ő cs. és ap. királyi Felsége folyó évi április hó 12-én kelt legfelsőbb elhatározásával steinstätteni Stöger-Steiner Eezső gyalogsági tábornok hadtestparancsnokot hadügyministerré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Méltóztatik tudomásul venni. Napirend előtt, méltóságos főrendek, két interpellatiót jelentettek be: az egyiket Sigray Antal gróf, a másikat Hadik János gróf. Radvánszky Albert b. jegyző: Sigray Antal gróf. Sigray Antal gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! A főrendiház márczius 20-iki ülésében egynéhány szót szólottam a béke kérdéséről és a béke feltételeiről és beszédem folyamán a ministerelnök úrhoz néhány, igazán mondva, indirect kérdést intéztem. A ministerelnök ur akkor nem volt jelen, azt hiszem, betegsége akadályozta, hogy nekem kérdéseimre nem válaszolt. Ezt én nagyon természetesnek találom, mert hiszen a ministerelnök ur nagy elfoglaltsága mellett nem terjeszkedhet ki minden törvényhozó kívánságára és különösen azért, mert abban a véleményben ringattam magamat, hogy a ministerelnök ur az ülésszak alatt úgyis elég alkalmat fog tálaim' arra, hogy a külügyi helyzetről és ezzel kapcsolatban a béke kérdéséről is nyilatkozzék és hogy ennek keretében ón is szerény felszólalásomra, bár közvetve, a választ megkapom. Ma azonban az országgyűlés el lett napolva anélkül, hogy néhány nagyon fontos és nagyon actualis kérdésről az országgyűlés tájékoztatva lett volna. Ilyen kérdések: az Egyesült-Államok hadüzenete a szövetséges Németországnak^ az osztrák-magyar monarchiának az Egyesült-Államokhoz való viszonya, vagyis talán Jobban mondva a monarchia és az Egyesült-Államok közti diplomatiai viszony megszakítása, azonkívül az orosz forradalom és az ezzel kapcsolatos békehírek, esetleg béketárgyalások, szóval mindazon actualis kérdések, melyek ma nagy fontossággal bírnak és melyekről a kormány az országgyűlés előtt ezen ülésszakban nem nyilatkozott. Nem azt kérdezem, méltóságos főrendek, hogy miért lett az országgyűlés elnapolva, midőn pedig bizonyos, hogy mint a múltban, ugy ma is az országgyűlés a fennálló rendnek és a koronának, a trónnak legbiztosabb támasza; de kérdezem azt, hogy ha már a kormány szükségesnek tartotta, hogy az országgyűlést elnapolja, miért mulasztotta el azt, hogy a béke kérdésében és az actualis külpolitikai kérdésekben az országgyűlés előtt nyilatkozatokat tegyen? Igaz, hogy a külügyminister ur a béke kérdésében egy osztrák lapnak adott interviewban saját álláspontját kifejtette ós erről a magyar országgyűlés tagjai ép ugy, mint bárki más a napilapok utján értesültek is; azonban kérdezem, hogyha már egy olyan fontos és felelősségteljes állásban levő férfiú, mint a külügyminister ur, nem tud magának más forumot találni arra nézve, hogy véleményét kifejtse,
