Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-91

316 A FŐRENDIHÁZ XCI. ÜLÉSE, pedig a városi inunkáselemnek nem jellemző tulajdonsága. Hadik János gr. : Gondoskodni kell, hogy egészséges legyen ! Zselénszky Róbert gr. : Egy magyar ironikus közmondás ugyan azt mondja, hogy hivatallal jár az ész is, én azonban a földnél ezt nem tartom. (Mozgás jobbjelól. Egy hang a jobboldalon : De az öt millióját védeni ]ó !) Egy parasztságot lehet rossz agrár politikával rövidesen tönkretenni, mint Anglia példája mutatja, de egy parasztságot teremteni, ehhez egy hosszú történelmi fejlődés kell. Ezért kell arra törekedniink, hogy parasztságunkat megvédjük minden rázkódtatás ellen, mert ha megengedjük, hogy ék veressék a parasztság jólétébe, akkor ezt a parasztságot reconstruárni nem leszünk képesek. Hozzá nem értők sürgetik a magyar föld földarabolását. Leszek bátor erre nézve két czikket felolvasni. Dr. Szeberényi Lajos »A földbirtok képe Békés- és Csanádmegyében« czimü iratában a többek között következőleg nyilatkozik (olvassa) : »Az utolsó két évtized a parczellázás korszaka volt s körülbelül 150.000 hold föld került Békésés Csanádmegyében uj birtokosok kezébe. A nagy parczellázások a földmivelő munkáskérdés megoldását nem segítették elő, sőt lehet mondani, hogy azt súlyosbították. A nagy uradalmi birtokok több munkát adtak a birtok nélküli, vagy kevés birtokkal bíró mezőgazdasági munkásnak, mmt az újonnan létesült parasztbirtok, ahol a jjarasztgazda fiaival egyetemben műveli a földet, vagy pedig a szomszédokkal szövetkezve elkerüli a magas napszám nehézségeit.* Jankó Ágost, Torontálmegye alispánja »Tanulmány a torontálmegyei birtokviszonyokrók czimü művében j)edig a következőkép nyilatkozik (olvassa) : »A legutóbbi 10 év alatt 91.824 holdat parczelláztak Torontálmegyében. A nagybirtok rohamos és módnélküli eldarabolása ahelyett, hogy a gazdasági culturát fokozná, a visszafejlődés jellegét mutatja. Közben-közben a kisbirtokosok között szükség van a nagybirtokokra, mert ezek oly góczpontokat képeznek, amelyek körül szebben, nyugodtabban és helyes irányban fejlődik a parasztbirtok. A nagybirtok fogyásának hátrányai nálunk igen szembeötlők. Ezáltal igen sok gazdatiszti családdal fogyott meg a vármegye magyar értelmisége, igen sok béres és egyéb állandó uradalmi alkalmazott lett a nehezebb és bizonytalanabb megélhetés szabadterére bocsátva. De megsínylették azt a mezei munkások is, mert a nagybirtokok sokkal több embernek nyújtottak a nyári mezei munkánál biztos és állandó keresetet.<< Ezek az ällitások tényeken alapulnak. A nagyés középbirtok többet producál és kevesebbet jövedelmez a birtokosságnak, mint a kis- és parasztbirtok. Hová lesz fordítva a több bevétel ? Fizetésekre, napszámokra, gépekre és egyéb hasonló kiadásokra. Tehát a nagy- és középbirtok fogyása párhuzamosan halad a termelt mennyiség fogyásával és a földnélküli, vagy kevés földdel bíró munkáselem munkaalkalmának fogyásával. Nem létezik nagyobb divathős a politikusoknál. Ez természetesen nem vonatkozik a t. ministerelnök úrra, aki az én véleményem szerint nem politikus. Legjobban mutatja ezt az, hogy a eoalitio uralma alatt visszament Gesztre, ahol három évig szántott-vetett, tanult. Tehát ő nem politikus. Ismétlem, nincs nagyobb divathős, mint a vérbeli politikus. Most divat az általános választói jog, a földbirtoknak u. n. demokratikus fejlesztése, a többtermelés. A választójogról már szóltam, A két utóbbi divatos tétel pedig teljesen ellentétben áll egymással és aki az egyiket akarja, nem érheti el a másikat és megfordítva. De ilyen csekélységekkel nem szokott bajlódni egy vérbeli politikus. Kérdezzük meg a magyar gazdasági akadémia tudós tanárait, Ha időm engedi, el-eljárok előadásaikra. Jó volna, ha a politikus urak is oda fáradnának. Mindegyik azt mondja, hogy a többtermeléshez okvetlenül szükséges nagy- és középbirtok. Természetesen szövetkezetekkel is lehet többtermelést űzni, de csak lassan és az intelligentiának magasabb fokán álló népeknél. Pl. a svábságnál, amely leginkább alkalmas a többtermelésre, létesültek egy pár évvel ezelőtt siirün tej szövetkezetek. Nem sokára azonban nagyon sok megszüntette a működését. Tehát még ezeknél sem lehet mondani, hogy az ilyen producáló szövetkezetek mind nagyon fényesen prosperálnának. Én 47 év óta gazdálkodom és mindig azon voltam, hogy többet termeljek. Lassan-lassan sikerült is nekem többet termelnem, de ehhez nagyon sok türelem és kitartás kell. Mondom, a divatos politikusok most folytonosan többtermelésről beszélnek. De hiszen minden jóravaló gazda, — pedig Magyarországon nagyon sok jóravaló gazda van, — azon iparkodik, hogy többet termeljen már csak saját érdekében is. Szakértelem nélkül azonban többet termelni nem lehet. Sajnos, eddig a leggyengébb elemek pályáztak a mezőgazdasági pályára, holott ezen a pályán kell a legtöbbet tudni, ha valaki sikeresen gazdálkodni akar. Ezen okvetlenül segíteni kell. (Helyeslés.) Ha az állam a progressiv jövedelmi adókkal, amelyek épen a közép- és nagybirtokokat sújtják, nem engedi meg, hogy a földbe fektetett tőke adómentes maradjon, akkor nagyon meg fogja lassítani a többtermelés processusét. Jól fegyelmezett mezőgazdasági munkás is kell a többtermeléshez, ehhez azonban okvetlenül szükséges egy jó cselédtörvény. Jelenleg, mikor a bankok mindenütt földet bérelnek, rá fognak jönni ők is, hogy tarthatatlan a cselédtörvény és megoldásra fogják bírni azt a kérdést, melyet évek óta sürgetek. Elnök : Kénytelen vagyok a nagyméltóságú főrendet figyelmeztetni és kérni, méltóztassék a tárgynál maradni felszólalásában. Hadik János gr. : Csak a tárgyhoz szól ! Gazdasági kérdésekről csak lehet beszélni. * Elnök : A nagyméltóságú főrend már eddigi