Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-91

316 A FŐRENDIHÁZ XCI. ÜLÉSE, pedig a városi inunkáselemnek nem jellemző tulajdonsága. Hadik János gr. : Gondoskodni kell, hogy egészséges legyen ! Zselénszky Róbert gr. : Egy magyar ironikus közmondás ugyan azt mondja, hogy hivatallal jár az ész is, én azonban a földnél ezt nem tartom. (Mozgás jobbjelól. Egy hang a jobboldalon : De az öt millióját védeni ]ó !) Egy parasztságot lehet rossz agrár politiká­val rövidesen tönkretenni, mint Anglia példája mutatja, de egy parasztságot teremteni, ehhez egy hosszú történelmi fejlődés kell. Ezért kell arra törekedniink, hogy parasztságunkat megvédjük minden rázkódtatás ellen, mert ha megengedjük, hogy ék veressék a parasztság jólétébe, akkor ezt a parasztságot reconstruárni nem leszünk képesek. Hozzá nem értők sürgetik a magyar föld földa­rabolását. Leszek bátor erre nézve két czikket fel­olvasni. Dr. Szeberényi Lajos »A földbirtok képe Bé­kés- és Csanádmegyében« czimü iratában a többek között következőleg nyilatkozik (olvassa) : »Az utolsó két évtized a parczellázás korszaka volt s körülbelül 150.000 hold föld került Békés­és Csanádmegyében uj birtokosok kezébe. A nagy parczellázások a földmivelő munkás­kérdés megoldását nem segítették elő, sőt lehet mondani, hogy azt súlyosbították. A nagy uradalmi birtokok több munkát adtak a birtok nélküli, vagy kevés birtokkal bíró mezőgazdasági munkásnak, mmt az újonnan létesült parasztbirtok, ahol a jjarasztgazda fiaival egyetemben műveli a földet, vagy pedig a szomszédokkal szövetkezve elke­rüli a magas napszám nehézségeit.* Jankó Ágost, Torontálmegye alispánja »Tanul­mány a torontálmegyei birtokviszonyokrók czimü művében j)edig a következőkép nyilatkozik (ol­vassa) : »A legutóbbi 10 év alatt 91.824 holdat parczelláztak Torontálmegyében. A nagybirtok rohamos és módnélküli eldarabolása ahelyett, hogy a gazdasági culturát fokozná, a visszafejlő­dés jellegét mutatja. Közben-közben a kisbirto­kosok között szükség van a nagybirtokokra, mert ezek oly góczpontokat képeznek, amelyek körül szebben, nyugodtabban és helyes irányban fejlődik a parasztbirtok. A nagybirtok fogyásá­nak hátrányai nálunk igen szembeötlők. Ezáltal igen sok gazdatiszti családdal fogyott meg a vár­megye magyar értelmisége, igen sok béres és egyéb állandó uradalmi alkalmazott lett a nehezebb és bizonytalanabb megélhetés szabadterére bocsátva. De megsínylették azt a mezei munkások is, mert a nagybirtokok sokkal több embernek nyújtottak a nyári mezei munkánál biztos és állandó kere­setet.<< Ezek az ällitások tényeken alapulnak. A nagy­és középbirtok többet producál és kevesebbet jövedelmez a birtokosságnak, mint a kis- és paraszt­birtok. Hová lesz fordítva a több bevétel ? Fizeté­sekre, napszámokra, gépekre és egyéb hasonló kiadásokra. Tehát a nagy- és középbirtok fogyása párhuzamosan halad a termelt mennyiség fogyásá­val és a földnélküli, vagy kevés földdel bíró munkás­elem munkaalkalmának fogyásával. Nem létezik nagyobb divathős a politikusok­nál. Ez természetesen nem vonatkozik a t. minister­elnök úrra, aki az én véleményem szerint nem poli­tikus. Legjobban mutatja ezt az, hogy a eoalitio uralma alatt visszament Gesztre, ahol három évig szántott-vetett, tanult. Tehát ő nem politikus. Ismétlem, nincs nagyobb divathős, mint a vérbeli politikus. Most divat az általános választói jog, a földbirtoknak u. n. demokratikus fejlesztése, a többtermelés. A választójogról már szóltam, A két utóbbi di­vatos tétel pedig teljesen ellentétben áll egymás­sal és aki az egyiket akarja, nem érheti el a másikat és megfordítva. De ilyen csekélységekkel nem szo­kott bajlódni egy vérbeli politikus. Kérdezzük meg a magyar gazdasági akadémia tudós tanárait, Ha időm engedi, el-eljárok előadásaikra. Jó volna, ha a politikus urak is oda fáradnának. Mindegyik azt mondja, hogy a többtermeléshez okvetlenül szükséges nagy- és középbirtok. Természetesen szö­vetkezetekkel is lehet többtermelést űzni, de csak lassan és az intelligentiának magasabb fokán álló népeknél. Pl. a svábságnál, amely leginkább alkalmas a többtermelésre, létesültek egy pár évvel ezelőtt siirün tej szövetkezetek. Nem sokára azonban na­gyon sok megszüntette a működését. Tehát még ezeknél sem lehet mondani, hogy az ilyen producáló szövetkezetek mind nagyon fényesen prosperálná­nak. Én 47 év óta gazdálkodom és mindig azon vol­tam, hogy többet termeljek. Lassan-lassan sikerült is nekem többet termelnem, de ehhez nagyon sok türelem és kitartás kell. Mondom, a divatos politikusok most folyto­nosan többtermelésről beszélnek. De hiszen min­den jóravaló gazda, — pedig Magyarországon na­gyon sok jóravaló gazda van, — azon iparkodik, hogy többet termeljen már csak saját érdekében is. Szakértelem nélkül azonban többet termelni nem lehet. Sajnos, eddig a leggyengébb elemek pályáz­tak a mezőgazdasági pályára, holott ezen a pályán kell a legtöbbet tudni, ha valaki sikeresen gazdál­kodni akar. Ezen okvetlenül segíteni kell. (He­lyeslés.) Ha az állam a progressiv jövedelmi adók­kal, amelyek épen a közép- és nagybirtokokat sújt­ják, nem engedi meg, hogy a földbe fektetett tőke adómentes maradjon, akkor nagyon meg fogja las­sítani a többtermelés processusét. Jól fegyelme­zett mezőgazdasági munkás is kell a többtermelés­hez, ehhez azonban okvetlenül szükséges egy jó cselédtörvény. Jelenleg, mikor a bankok min­denütt földet bérelnek, rá fognak jönni ők is, hogy tarthatatlan a cselédtörvény és megoldásra fogják bírni azt a kérdést, melyet évek óta sürgetek. Elnök : Kénytelen vagyok a nagyméltóságú főrendet figyelmeztetni és kérni, méltóztassék a tárgynál maradni felszólalásában. Hadik János gr. : Csak a tárgyhoz szól ! Gaz­dasági kérdésekről csak lehet beszélni. * Elnök : A nagyméltóságú főrend már eddigi

Next

/
Oldalképek
Tartalom