Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-90

302 A FŐRENDIHÁZ XC. ÜLÉSE. nak, hitnek és egyetértésnek biztos és szilárd alapot vetett a kiegyezésben. Ha a háborúban ma a kiegyezés fejlesztette erők győzedelmesked­nek, a koronázás napján a kiegyezésben gyökerező eszmék ültek ünnepet. így vezet ifjú királyunk ő Felsége koroná­zásának öröme és fénye dicsőült urunkhoz. A há­zából származott valamennyi királyunk között a legelsőhöz, ki fentartás nélkül, meggyőződésének egész erejével, egyenességével és kitartásával kép­viselte azt a gondolatot, amelylyel az ő őseinek a mi eleink 400 év előtt Szent István koronáját felajánlották. Ferencz József az első volt, ki az ősrégi és hatalmas uralkodóháznak világraszóló tekintélyével és erejével Magyarország erejét, tekintélyét, fejlődését önállásában és szabadsá­gában támogatta és biztosította. Államférfiúi nagyságának ezt a történeti munkáját végezte félszázadon keresztül, koronázá­sától a czimerkérdés . rendezéséig, emberi nagysá­gának legjellemzőbb, alapvető tulajdonságával : példátlan kötelességérzetével. Ennek az emberi nagyságnak fenséges erkölcsi tanításával fog a feállitandó szobor hozzánk és utódainkhoz, nem­zetünkhöz fordulni. Azt fogja hirdetni, hogy az igazi egyéni és nemzeti erő csak a fáradhatatlan és rendíthetetlen, a soha nem pihenő és soha nem alkuvó kötelességteljesítés. De nemcsak nemzetünk­höz, hanem boldogult urunk utódaihoz, jövő ki­rályainkhoz is lesz szava a szobornak. Még pedig az, hogy ; siker, diadal és dicsőség csak az ő fel­ismert utján, csak nemzetünkkel együtt várhatja őket. Méltóságos főrendek! E két gondolat fogana­tában való szent bizodalommal hajoljunk meg elhunyt nagy királyunk emléke előtt és járuljunk hozzá egyhangúlag a javaslathoz. (Éljenzés.) Radvánszky Albert b. jegyző: Radu Demeter ő nagyméltósága! Radu Demeter gör kath. püspök: Nagy­méltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! A tár­gyalás alatt levő törvényjavaslatot szivem egész melegével üdvözlöm. Es teszem ezt annyival inkább, mert ugyancsak a boldogult nagy király bölcs uralkodásának köszönhetem, hogy megtehetem a következő nyilatkozatot: (Halljuk! Ralijuk I) Az annyira óhajtott béke létrehozása érdeké­ben eddig tett nyilatkozatok során ellenségeink részéről az is hangsúlyozva lett, hogy a világ­háborúnak nézetük szerint egyik czélja a különböző nemzetiségeknek és így közöttük a románnak is az idegen uralom alól való felszabadítása. Ezen nyilatkozattal ellenségeink egyenesen és nyíltan az osztrák-magyar monarchia integritása ellen törnek. Ily ellenséges törekvésekkel szemben tehát csak szivem sugallatát követem akkor, amidőn azok ellen gyenge szavamat tiltakozásra emelem fel. (Helyeslés.) Évszázadok óta ragaszkodik a magyarországi román nép a legnagyobb hűséggel és szeretettel hazánknak saját fiai vérével annyiszor áztatott földjéhez; a, magas trón és a felséges uralkodóház iránti hűség pedig szent és nemes ősi hagyománya e népnek. (Tetszés.) E magasztos érzelmektől áthatva küzdöttek őseink ezer éven át magyar testvéreinkkel együtt a magyar szent korona védelméért és dicsőségéért. Es hogy most unokáink is ugyanezt teszik, annak tanúsága a harcztereken patakokban ömlő vérük, itthon pedig minden áldozatra kész lelkesedésük. Nekünk tehát nem idegen a magyar szent korona uralma. Mi nem kérjük a hangoztatott fel­szabadítást. Mi ragaszkodunk e hon sértetlenségé­hez, mert tudjuk, hogy a jövőben is a magyar szent­korona fénye és melege van hivatva arra, hogy a magyarországi románságnak culturalis, gazdasági és politikai fejlődését biztosítsa. (Tetszés.) A békét mi is óhajtjuk, de csak olyan békét akarunk, mely a monarchia és különösen szeretett magyar hazánk integritásának tiszteletbentartása mellett fog reánk virradni. (Általános helyeslés.) Ezen nyilatkozatom kíséretében a törvény­javaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps.) Elnök: Kíván még valaki általánosságban szólni a törvényjavaslathoz ? Ha szólni senki sem kivan, az általános vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem : mél­tóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim és szakaszok felolvasását. Csekonics Sándor gr. jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét és szakaszait). Elnök : A törvényjavaslat ekként részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, a kik azt vég­szerkezetében elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a képviselőház szövege­zése szerint 'végszerkezetben elfogadottnak jelen­tem ki, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a vasúti adóról és a szállítási ok­iratok (fuvarlevelek, felvételi elismervények, rak­jegyek) bélyegilletékének felemeléséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Radvánszky Albert b. (olvassa a bizottsági jelentést). • Elnök : Kivan valaki általánosságban szólni a törvény] avaslathoz ? Ha szólni senki sem kivó n, következik a határozathozatal. Kérdem : mél­tóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Igen!) A törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim és a szakaszok felolvasását. Csekonics Sándor gr. jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét és szakaszait).

Next

/
Oldalképek
Tartalom