Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-89

A FŐRENDIHÁZ LXXXIX, ÜLÉSE. 281 statútumban, amely irányadó e tekintetben, mert hiszen az 1723. évi t.-cz. szerint arra, hogy valaki örökölhesse a trónt, szükséges, hogy az uralkodócsaládból származó, törvényes, római katholikus születésű legyen és osztrák főherczeg legyen. Azt, hogy valaki osztrák főherczeg-e, vagy sem, nem a magyar törvény állapítja meg, hanem az a jogszabály, mely ebben a tekintetben irányadó. Ennek folytán ismétlem, méltóságos főrendek, én azt hiszem, hogy nemcsak nem volna szükséges felvenni ezt a módosítást, de talán még inkább zavarólag hatna és téves következtetésekre adhatna alkalmat. Kérem tehát a szöveg változatlan elfogadását. Hadik János gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Kérem, méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden reflectálhassak a most elmondottakra. A ministerelnök ur mostani felszólalásával szemben bátor vagyok felolvasni Szilágyi Dezső beszédéből a következő passust. Elnök: Bocsánatot kérek, méltóságos főrendek, hogy félbe kell szakitanom a szónokot. A vita folyamán csak egyszer van joguk a főrendiház tagjainak felszólalni. Hadik János gr.: Méltóságos főrendek! Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén óhajtok felszólalni. De hiszen ez rendesen úgyis csak kifogás, mert hiszen a főrendiház úgyis villámgyorsasággal tárgyal le mindent. Azt hiszem, hogy a méltányosság hozza magával azt, hogy ha ilyen alkalommal egyszer valamely kérdés körül vita fejlődik, akkor álláspontunkat röviden jelezhessük. Ezek a szigorú szabályok azért vannak, hogy valaki esetleg ne nyújthassa a tárgyalásokat és hogy a tanácskozás rendje biztositható legyen. De a méltóságos főrendek eddig mindig méltányosak voltak és megengedték hogy az ilyen vita alkalmával az illető indítványozó, vagy az, aki felszólalt, rövid kijelentésben szavait megmagyarázza ós a kormány részéről elhangzott nyilatkozatra reflectálhasson. Ha ő nagyméltósága az elnök ur most máskép akarja magyarázni a házszabályokat . . . Elnök: Nagyméltóságú gróf ur, én csak azt akartam mondani és azért vágtam a szavába, mert házszabályaink azt rendelik, hogy a vitában valakinek csak egyszer van joga felszólalni. De mindenkor van joga szólni, ha félreértett szavainak megmagyarázása czimén kér szót. Sőt akárhányszor magam is odáig mentem, hogy ha valaki hasonló alkalommal fel akart szólalni, én a házat vita közben megkérdeztem, hogy méltóztatik-e megengedni a méltóságos főrendeknek, hogy az illető még egyszer felszólaljon? Ebben az esetben is azt teszem, sőt magam kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassék megengedni, hogy ő nagyméltósága felszólalhasson. (Helyeslés.) Hadik János gróf főrendiházi tag urat illeti a szó. Főrendih&zi Napló. 1910—1915. IV. kötet. Hadik János gr.: Felolvasom, méltóságos főrendek, Szilágyi Dezső beszédének azt a részletét, amely azt mondja, hogy (olvassa): »Harmadszor azt tartalmazza«, — t. i. ez a beczikkelyezés, — hogy a házi törvény szerint az ő házassága, amelyre ezt alkalmazza, morganatikus házasság.« Tehát azt állapítja meg, hogy morganatikus házasság. (Olvassa:) »Tehát nem bír azzal a jogkövetkezménynyel, hogy a nő és a házasságból születendő gyermekek férje jogaiban, állásában, czimében stb. részesüljenek. Mind a házi törvény szerint. T. ház, az a kérdés: megegyezik-e ez a nyilatkozat a házi statútummal, vagy sem, miután mi és a magyar országgyűlés a házi statútumot nem is ismerjük, nem vizsgálat tárgya és nem is beczikkelyezés tárgya.« Ez az akkori felszólalás ós magyarázat tehát világosan bizonyítja, hogy ebben a kérdésben nekem volt igazam. Elnök: Következik a határozathozatal. A koronázási hitlevél bevezetéséhez három mődositvány adatott be és pedig Hadik János gróf főrendiházi tag ur által. Az első következőképen szól (olvassa): »A czím így hangozzék: »Mi, IV. Károly, Magyarország, Horvát Szlavon-Dalmátországok apostoli királya«. Felkérem mindazokat, akik Hadik János gróf főrendiházi tag ur indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Gondolom, kimondhatom, hogy az indítvány nem fogadtatott el. Következik a második módosítás, amely következőképen szól (olvassa): »A koronázási hitlevél első bekezdésébe szúrassák be a 24. sorba »aki a trónöröklésre« szavak után: »amint ez az 1900 : XXIV. t.-czikk alapján be is czikkelyeztetett«. Kérem mindazokat, akik Hadik János gróf főrendiházi tag ur ezen módositványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek ezen módosítást nem fogadják el. Következik a harmadik módosítás (olvassa): »A koronázási hitlevél első bekezdése után uj bekezdésképen beiktatandó volna a következő szöveg: »Az 1910. évi június 21. napjára Budapestre összehívott országgyűlés a már harmaJik éve eddig sohasem látott mértékben dúló világháború miatt az 1886:1. t.-cz. értelmében 1915. június 21-én berekeszthető és uj országgyűlés összehívható nem volt, hanem az 1915: IV. t.-cz.-kel a már előbb összehívott országgyűlésnek tartamát kellett a békekötést követő hatodik hónap végóig meghosszabbítani.« Kérem mindazokat, akik Hadik János gróf főrendiházi tag ur módositványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Gondolom, kimondhatom, hogy a ház többsége nem fogadta el a módosítást. Kérdem ezek után mindazokat, kik a koronázási hitlevél bevezetését az előterjesztett 36