Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-87

A FŐRENDIHÁZ LXXXVIL ÜLÉSE. 261 mondott főrend feléledt tagsági jogát tovább' mint egy ülésszaknak a törvényben megszabott tartamára felfüggeszteni nem kívánta, leg­kevésbbé czélozta azt, hogy egy arra egyébként jogosított főrend törvényhozói jogát esetleg éve­kig ne gyakorolhassa azután sem, amikor részére már rég megszűnt annak lehetősége, hogy szava­zatát egy törvényjavaslat felett a törvényhozás másik házában is érvényesíthesse. Ezzel teljesen érthetetlen hátrányban részesítette volna a fel­éledő jogot ugyanakkor, amikor másrészt (a tör­vény 11. §-ában) a vagyoni képesítés elvesztése folytán szünetelőnek kimondott jogot még az ülésszak végéig fentartotta. Az 1915 : IV. t.-czikkel statuált kivételes helyzetben világos törvényrendelkezés hiján az igazoló bizottság csak per analógiám járhat el annak mérlegelésénél, hogy a képviselőségről lemondott főrend tagsági jogának gyakorlata mely időponttól fogva éled újra fel. Erre az analógiára alapot pedig csak azon törvényes rendelkezésekben találhat, amelyek az ország­gyűlési ülésszakok tartamát egy évben állapít­ják meg, amelynél hosszabb időre terjedő korlá­tozást az 1885 : VII. t.-cz. nem czélozhatott. Andrássy Sándor gróf kéjrviselő megbíza­tásáról 1916 május 9-én mondott le s mikor az igazoló bizottság e lemondásból kifolyólag első izben tett javaslatot (június 7-iki üléséből) a feléledt főrendiházi tagsági jogosultság kimon­dására nézve, megtehette ezt azzal a korláto­zással, amelylyel ElZ eh főrendiház 79. ülésében határozattá is vált, mert akkor még nem telt el egy év az 1915 : IV. t.-cz. hatálybalépte óta. Ma azonban már ide s tova másfél év óta van a törvény hatályban s így az országgyűlés meg­hosszabbított tartama már eddig jóval meg­haladja az ülésszaknak törvényben megállapított tartamát s erre, valamint az 1885 : VII. t.-cz. 12. §-ába>i foglalt rendelkezésnek eredeti czél­zatára való tekintettel indokolatlan és sérelmes volna az, hogy Andrássy Sándor gróf törvény­hozói jogának gyakorlatában bizonytalan időre továbbra is korlátoztassék. Mindezeknél fogva javasolja a bizottság annak kimondását, hogy Andrássy Sándor gróf immár feléledt tagsági jogát azonnal gyakorol­hatja. Budapesten, 1916. évi deczember hó 6-án. Csekonics Endre s. k., a bizottság elnöke. Mol­nár Viktor s. k, a bizottság jegyzője. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem: méltóztatnak-e a bizottság javaslatait elfogadni ? (Igen!) Kimondom tehát a határozatot, hogy a főrendiház az igazoló bizottság javaslatait elfo­gadja és ezekhez képest a főrendek névjegyzéke I. fejezetében első helyen foglalt »Fenséges Károly- Ferencz József ur« szavak a névjegy­zékből töröltetnek; töröltetik továbbá Kédl Lajos báró örökösjogu főrendiházi tag neve a főrendek IX. fejezetében C. (Bárók) rovatából és Zichy Nep. János gróf örökösjogu főrendiházi tag neve ugyanazon fejezet B. (Grófok) rovatából elhalálozás folytán; Pálffy-Daun József gróf örökösjogu főrendiházi tag neve a főrendek jegyzéke IX. fejezetében B. (Grófok) rovatába beiktattatik; Wlassics Gyula dr. kir. közigaz­gatási bírósági elnök neve a jegyzék VI. feje­zetében Wlassics Gyula dr. báróra igazittatik ki; továbbá tudomásul veszi a főrendiház, hogy boldogult I. Ferencz József ő cs. és ap. kir, Felsége Széchényi Ernő grófnak a Széchényi­Wolkenstein gróf kettős családi név használatát legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott; fel­hatalmazza az elnökséget, hogy Mangra Vazul gör. kel. román érsek-metropolita részére a ke­gyelmes királyi meghívólevél kieszközlése iránt a belügyministert keresse meg, egyszersmind kimondja a ház, hogy nevezett főrendiházi tag­sági jogát azonban csak akkor lesz jogosítva gyakorolni, ha országgyűlési képviselői megbíza­tásáról lemondott. Kimondja végül a főrendi­ház, hogy Andrássy Sándor gróf feléledt örökös főrendiházi tagsági jogát már most kezdődő hatálylyal gyakorolhatja. Következik a tegnapi ülésben hozott hatá­rozat folytán a koronázási hitlevél megszövege­zése czéljából kiküldendő országos bizottság 12 főrendiházi tagjának megválasztása. A választás vezetésére Széchényi Bertalan gróf alelnök ur ő nagyméltóságát kérem fel. Kérem a méltó­ságos főrendeket, hogy szavazólapjaikat az erre a czélra szolgáló urnába leadni méltóztassanak. (Megtörténik.) Kivan még valaki szavazni? Ha szavazni többé senki sem kivan, a vá­lasztást berekesztem és felkérem Széchényi Ber­talan gróf alelnök urat, hogy a szavazatokat a jegyzői kar segítségével megszámlálni s ennek megtörténte után az eredményt kihirdetni mél­tóztassék. E czélból az ülést rövid időre fel­függesztem. (Szünet titán.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Felkérem Széchényi Bertalan gróf alelnök ur ő excellentiá­ját, hogy a szavazás eredményét kihirdetni mél­tóztassék. Széchényi Bertalan gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Van szerencsém a szavazás eredményét a következőkben bejelen­teni. Beadatott 62 szavazat s a koronázási hit­levél megszövegezése czéljából kiküldött országos bizottság tagjaiul megválasztattak és pedig egy­hangúlag : 1. Gsernoch János bíboros herczegprimás. 2. Nóvák István eperjesi 1 g. kath. püspök. 3. Zubkovics György budai g. kel. szerb püspök. 4. Baltazár Dezső, a tiszántúli ref. egyház­kerület püspöke. 5. Zsigmond} 7 Jenő, a bányai ág. ev. egyh. felügyelője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom