Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-58

A FŐRENDIHÁZ LVIII. ÜLÉSE. i r, Méltóságos főrendek! Felfogásom szerint a kormányzat tevékenységét, működési körét és kötelességeit nagyban és egészben általában kétfelé lehet osztani, az egyik rész vonatkozik az ország gazdasági, anyagi ügyeinek kezelésére, a másik pedig a szellemi, erkölcsi, culturalis ügyekre. Ezen kétféle iránynak és kétféle működési térnek kell visszatükröződnie és megnyilvánulnia a költségvetésben is és ka méltóztatnak megengedni, ezen két szempontból szándékozom szerény észrevételeimet a költségvetéssel szemben megtenni. (Halljuk! Bálijuk!) Elsősorban a költségvetésnek gazdasági, anyagi, pénzügyi részére leszek bátor aggályaimat kifejteni. A pénzügyi bizottság, amelyet bizonyosan nem a kormány iránti animositás vagy az ellentétes pártszempont vezetett, jelentésében kifejezésre juttatja aggályait a pénzügyi gazdálkodásra vonatkozólag és a jelentés a jövőre nézve bizonyos aggodalmas intelmet tartalmaz, figyelmezteti a kormányt, hogy »csak azok a beruházások fedeztessenek kölcsönökből származó bevételekhői, amely beruházások jövedelmezőségében mint uj bevételi forrásokban a befektetett tőke kamatai és tőketörlesztési hányada megfelelő fedezetet találnak«. Ha nézem a költségvetés mérlegét, látom, hogy az összes kiadások 191 millióval, — kerekszámban beszélek, az ezeresekről nem teszek említést, — irányoztatnak elő magasabb összegben, mint tavaly, annak ellenére, hogy a beruházások 8 millióval kisebb összegben vannak előirányozva, tehát épen az a kiadási tétel csökken, amely tétel olyan kiadásokat tartalmaz, amelyek közvetve vagy közvetlenül a gazdasági élet hasznára válnának és gyümölcsözők volnának. Ezzel szemben a bevételek is körülbelül ilyen összeggel vannak magasabban előirányozva, ugy hogy végeredményben a pénzügyminister ur 61.000 korona felesleget mutat ki. A felqsleg szó fogalmáról és értelméről ugy látszik, különböző felfogások lehetnek, mert midőn én azt látom, hogy a hevételeknél 295 millió, tehát majdnem 300 millió szerepel olyan czimen, hogy a jelen költségvetési előirányzat alapján eszközlendő beruházások költségeinek fedezése czéljából kibocsátandó kötvények értékesittetnek, akkor nem lehet más eredményre jutnom, mint arra, hogy itt tulajdonképen 295 milliós hiány áll fenn, amely csak ujabb kölcsönnel lesz fedezhető. Én nem 61.000 korona felesleget látok, hanem 295 millió hiányt, amely fennáll annak ellenére, hogy a rendes bevételeknél az adótételeket a pénzügyminister ur lényegesen magasabb összegben irányozta elő, egyenes adó, fogyasztási adó és bélyegilletékek czimén 710 és egynéhány milliót irányoz elő, 78 millióval, tehát 11 százalékkal többet, mint a múlt esztendőben. Mindazonáltal, e magasabb előirányzat daczára is igen nagy hiány mutatkozik, amely csak külön kölcsön utján nyer fedezetet. (Ugy van! jobb/elöl) Az elmúlt négy esztendő alatt az államadósságok után fizetendő kamatok évenkénti szaporulata körülbelül 43 millió koronát tesz ki a költségvetési kimutatások szerint, ami körülbelül 1 milliárd államadósságnak felel meg, tehát ennyivel emelkedett az államadósság az utolsó négy évben. Csak hat hónappal ezelőtt effectuált a kormány egy félmilliárdos kölcsönt; a mostani költségvetési javaslat keretében jjedig nemcsak az ezen költségvetésben szükségelt mintegy 300 milliós, hanem mindjárt egy 400 milliós kölcsön effectuálására kér felhatalmazást. Hogyha én aggályosnak kell, hogy tekintsem ezt a költségvetést az ország gazdasági és pénzügyi szempontjából, kétszeresen aggályos az előttem a jövő szempontjából, mert vizsgálnom kell, hogy melyek azok a tételek, amelyek a jövőben változást szenvedhetnek? Talán a rendes kiadások ? Ezt alig tételezhetem fel. A rendkívüli kiadások ? A legvérmesebb optimisnmssal sem várja senki közülünk például a katonai kiadások csökkenését és meglennénk elégedve, ha ezek a kiadások nem emelkednének. A beruházások terén lennének a jövőben kisebb kiadásaink? Alig hiszem és az ezen tételnél való megtakarítás nem is volna üdvös az országra nézve, mert gazdaságilag feltétlenül inegboszulná magát. A beruházásoknál előirányzott 235 millió koronának épen háromnegyed része a kereskedelemügyi tárcza keretébe esik, az egynegyed rész az összes többi kormányzati ágak közt oszlik meg és valóban oly csekély, hogy számottévő megtakarításról szólni sem lehet, és ez a csekélyebb megtakarítás, bár a budgeten vajmi keveset változtatna, hátrányosan éreztetné mégis következményeit. A beruházások azon háromnegyed része, mely a kereskedelmi tárcza keretében lévő munkálatokra esik, túlnyomó nagyobb részben az államvasuti beruházásokra fordittatik. Én nem hiszem, hogy ezek a beruházások, amelyek kétségkívül szükségesek, gazdasági szempontból hasznosak és közvetett hasznukat a jövőben vannak hivatva érvényesíteni, végbefejezését jelentenék azon szükséges államvasuti beruházásoknak, amelyek kívánatosak azért, hogy ezen nagy horderejű üzeme gazdasági életünknek valóban megfelelhessen. Ezen elmondottaknál fogva arra a conclusióra kell, hogy jöjjek, hogy a kiadási tételeknél a jövőben csökkenés nem igen várható. Vájjon a bevételi tételeknél számit-e a pénzügyminister ur valami olyan ujabb forrásokra, amelyek a költségvetési egyensúlyt ujabb kölcsön nélkül lehetővé fogják tenni ? Ugy az egyenes, mint a fogyasztási adóknál és a bélyegilletékeknél látjuk, hogy már a mostani költségvetési előirányzat a múlt évivel szemben ll°/o emelkedést mutat. Gondolja a