Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-49
A FŐRENDIHÁZ XLIX. ÜLÉSE. 83 bizottságokba tagokat választani. Őszintén mondva, ennek indokát nem értem. A minister ur egyetlen érvül a vidékiek mellőzésére azt hozta fel, hogy félő, hogy elvonatnak egyéb élethivatásuktól,' ha a központba kell, hogy felutazzanak. A képviselőházi bizottsági előadó ur pedig szintén egyetlen indokul a distantia locit hozta fel, mint a vidékiek részvételének akadályát. Méltóztassannak megengedni, de én ezen érveket nem találom oly súlyosaknak, hogy a vidéki ügyvédi kamarákat ezen fontos kiváltság gyakorlásától ez alapon meg lehessen fosztani. Igaz, hogy a vidékieknek nehezebb bizonyos tekintetben a központban, lakhelyüktől távol, ilyen functiót végezni és igaz, hogy az volna voltakép a leghelyesebb, hogy ne csak egy, illetőleg két vizsgáló-bizottság legyen, hanem alakíttassanak azok nagyobb számban az illető vidékek kerületi székhelyein, decentralizálva ilyképen az egész vizsgálati rendszert és én igazán szívből tudnám üdvözölni azt a javaslatot, amely szakítva az élettelen traditióval ily irányban szervezné a vizsgálat rendszerét, de ha ez már az adott körülmények között, egyelőre nem valósitható meg, akkor legalább meg kell adni a vidéki kamaráknak is azt a jogot, hogy az ügyvédi és birói képzésben, tehát közvetve a magyar igazságszolgáltatás kialakításában részt vegyenek. (Igaz! Ugy van!) Az nem érv, hogy a távolság, distantia loci, ennek akadálya. A papíron ez igy van, de az élet mást mutat. Valóság az, hogy nagyon is örül mindenki, ha lehetősége van a központba feljönni, hogy ezen megtisztelő munkában résztvegyen. Például a munkásbetegsegélyző- és iparkamarai választott bíróságoknál vidéki tagok is működnek a központban és sohasem hallatszott egy hang sem, hogy ez terhükre van, vagy egyéb elfoglaltságuktól elvonná őket. Pedig itt iparosokról és kereskedőkről van szó, kik még jobban megérzik, mint az ügyvédek, ha lakhelyüktől eltávoznak. De igy van az ügyvédi fegyelmi tanácsnál is, ahol a vidéki tagok soha el nem maradnak. Magának a minister urnak kéjmselöházi felszólalása a legjobb bizonyíték a mellett, hogy a vidékieknek is részt kell juttatni a bírák és ügyvédek képesítésénél, mert maga a minister ur mondotta, hogy az érdemes vidéki szakfér tiakat ő maga fogja kinevezni, a javaslatadta jogánál fogva. De ha ez egyszer igy van, ha ő maga is elejti a helytávolságot mint érvet, akkor miért akarja ezt tisztán a mindenkori minister egyéni diseretiojára bizni és miért nem intézményesen magában a törvény szövegében biztosítani ? Javaslatom tehát ez irányban az, bogy az ügyvédi kamarák által kijelölendő tagok egy részét a vidéki kamarák jelöljék és azt hiszem, ha a budapesti, illetőleg a marosvásárhelyi kamara kétharmadrészt, a többi vidéki kamarák pedig egyharmadrészt küldenek és ha a vidékiek a maguk egyharmadára ügyvédi kamaránként három tagot jelölnek, akkor az erőmegoszlás helyesen történt. Mindezek alapján bátor. vagyok a nagyméltóságú főrendiháznak egész módosítási javaslatomatfelolvasni .- (Olvassa.) »Módositás az egységes birói és ügyvédi vizsgáról szóló törvényjavaslat 19. §.-ához. »Az egységes birói és ügyvédi vizsga czéljára Budapesten és Marosvásárhelyen vizsgálóbizottság alakítandó. A bizottság tagjait az igazságügyminister felerészben az igazságügyministerium a felső biróságok, a koronaügyészség és a kir. főügyészségek tagjai, valamint a kir. közjegyzők és más szakférfiak közül, felerészben pedig az ügyvédi kamarák választmánya részéről kijelölendő ügyvédek sorából három év tartamára nevezi ki. A bizottságnak az ügyvédi kamarai választmányok által kijelölendő tagjait 2 /s-ad részben a budapesti, illetőleg Marosvásárhelyen a marosvásárhelyi ügyvédi kamara, egyharmad részben pedig a vidéki ügyvédi kamarák jelölik ki. A budapesti és marosvásárhelyi ügyvédi kamara kétszer annyi .tagot jelöl, mint a bizottság megalakítása czéljából szükséges; a vidéki ügyvédi kamarák 3—3 tagot jelölnek. Az ügyvédek sorából csak az nevezhető ki, aki legalább 10 év óta folytat ügyvédi gyakorlatot«. A szakasz 3. és 4 bekezdése változatlanul marad. Abban az esetben, ha. a méltóságos főrendek ezen javaslatomat nem tennék magukévá, akkor a ministeri felelősség és az állam főfelügyeleti joga, tehát a kinevezési rendszer feltétlenül megóvandó érdeke czéljából bátor vagyok indítványozni a következő módosítást (olvassa): »A képviselőház által elfogadott szöveg helyébe az igazságügyminister ur által javasolt eredeti szöveg helyezendő«. Balogh Jenő igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Azokat az aggodalmakat, amelyeket Gerliczy Félix báró főrendiházi tag ur az imént a javaslat képviselőházi, még pedig az igazságügyi bizottság által megállapított szövegezése ellen kifejteni méltóztatott, ismételve volt alkalmunk már tüzetes vizsgálat tárgyává tenni, mind a képviselőháznak igazságügyi s a főrendiháznak közjogi és törvénykezési bizottságában, mind pedig a képviselőház plenáris ülésén. Ezek az aggodalmak azzal az egy kifejezéssel indokolhatók, melyet ő euphemistice ugy méltóztatott kinyilatkoztatni, hogy a kamara által kijelölt tagok választásánál destructiv felfogások érvényesülhetnek. Méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt erre az aggodalomra hivatali állásomból folyó kötelességemből, de legjobb meggyőződésemből folyólag is, amelyet közel 30 évre terjedő közéleti működésem folyamán szereztem, kijelenthessem, hogy nekem ilyen destructiv irányza11*
