Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-54
A FŐRENDIHÁZ LIV. ÜLÉSE. 203 férfiak bírálatára óhajt bocsátani, az országgyűlés elé terjeszszen. Prónay Dezső báró ő méltósága — legyen szabad ezzel a személyes kérdéssel is foglalkoznom — megtisztelt engem azzal, hogy személyemet néhány jelző szóval caracterizálta a méltóságos főrendek előtt, amely kissé combmáit caracteristicumnak mégis ez a döntő momentuma, hogy engem ő móltósága absolutistának méltóztatott jellemezni. Megnyugtathatom azonban ö méltóságát, hogy ha igazán absolutismus volna Magyarországon, mint ahogy hála Istennek, nincsen ... Hadik János gr.: Az legalább őszinte dolog volna! Balogh Jenő igazságiigyminister: . . . akkor azok, kik a kormány padjain ülnek és bizonyára azok is, kik a javaslatot megszavazni fogják, Prónay Dezső báró ő méltóságával egy táborban fognának küzdeni azon valóságos absolutismus ellen. Minthogy ő méltósága bizonyára legjobb meggyőződéssel véli azt, hogy én absolutista vagyok, engedje tehát meg, hogy azzal a mély tisztelettel, amelylyel az ő hazafias aggodalmai és általában egész egyénisége iránt viseltetem, kérdezni bátorkodjam tőle, — hiszen csak erről a két javaslatról és ennek kapcsán az én állásfoglalásomról lehet szó — vajon absolutismus-e az, ha a szakbiróság, nevezetesen az első fokban eljáró királyi törvényszék, az esküdtbirósági javaslat 22. §-a értelmében, olyan verdictet, amely a törvénynyel clirect ellentétben áll és ennek következtében aggodalmat kelt a bíróban, nem hirdet ki, hanem azt felfüggeszti és esetleg más esküdtbirósághoz utalás iránt tesz a Curiának előterjesztést? Vajon absolutismus lesz-e az, ha a magyar kir. Curiának nagyérdemű bírái egy olyan esküdtbirósági Ítéletet, amely az anyagi törvénynyel ellenkezik, az esküdtbirósági javaslat 33. §-ában adta joguknál fogva meg fognak semmisíteni és a helyett a törvény értelmében fognak ítélni ? És ha ezen kérdéseimre önmagamnak adom meg a választ, azt a választ adhatom: ez nem absolutismus lesz, hanem a tárgyi igazság érvényre emelése a büntető ítélkezésben, még pedig a tárgyi igazság érvényre emelése független magyar bírák által, olyanok által, akik egész életüket az igazság keresésében, kutatásában és szolgálatában töltötték el és akik ezt a nemes és nagy feladatot bizonyára a kormány minden befolyásától, tehát — akár tetszik ő méltóságának engem absolutismusnak nevezni, akár nem — az én befolyásomtól is teljesen menten, a törvény értelmében és a magtik tiszta birói meggyőződése értelmében fogják teljesíteni. (Helyeslés.) Hadik János gr.: Míg a birói függetlenséget szintén el nem törlik. A legjobb utón vannak. (Zaj ! Halljuk! Halljuk !) Balogh Jenő igazságiigyminister: Erre is rátérek, de legyen kegyes ö excellentiája előbb más iránt meghallgatni. Vajon absolutismus lesz-e az, ha a sajtóról szóló törvényjavaslat érvényre emelése után az a néhány ujitás, amely ebben a javaslatban a jelenlegi tételes joggal szemben meg van, törvényerőre jut? ííevezhető-e absolutismusnak, ha a becsületében megbántott magánegyén, akiről valótlan tényeket közöltek vagy való tényeket hamis színben tüntettek fel, ezen javaslat törvénynyé válta után helyreigazitási joggal fog élni, amelylyel ma hiába próbál élni ? Én is megpróbáltam és pedig mint hatóság, mint az egyetem jogi karának dékánja az egész jogi kar megbízásából, még pedig kormánypárti lapban közölni egy helyreigazítást — ne méltóztassék tehát gondolni, hogy belőlem pártelfogultság beszél — de nem közölték. Ha ezentúl a becsületében megbántott magánegyén igy fordul a laphoz és ha a lap nem közli a helyreigazítást, független magyar bíró fogja szorítani azt a sajtóorgánumot, hogy a helyreigazitást közölje, ez nem. absolutismus lesz, ez a becsületében megbántott egyén tisztességének jogos reparatiója lesz. Avagy absolutismus lesz-e egy másik javítás, az, ha a szándékosan valótlan tények közlése és ezzel a kárt okozás büntetendő cselekménynek fog declaráltatni, vagy ha a kártérítés joga, amely elvileg meg volt mai tételes jogunkban is, mert hiszen ezt a bíróságok adott esetben itt-ott elismerték, de amely részben nagyon is túlóvatosan, részben pedig nagyon ritkán érvényesült, ezentúl a magánjogi jogaiban sértett vagy erkölcsi kárt szenvedett magánegyén részéről érvényesíttetni fog ? Ebben az utóbbiban — itt szabadjon kiemelnem, méltóságos főrendek, egyúttal méltóztatnak látni, habár ez nóvum a jelenlegi joggal szemben, még pedig oly nóvum, amelyet ugylátszik a sajtó igen t. munkásai a legkeservesebben éreznek, mert legtöbb panaszuk van ellene — ebben egyáltalán semmi politikai czélzat, semmi politikai momentum nincs, mert azok a praxisban előfordult esetek akárminő széles körben fognak is ezentúl a gyakorlat terére vitetni, — hogy csak erről legyen szó — egyes magánjogaikban károsított egyének, társulatok, különösen gazdasági érdekkörök fognak fordulhatni akár a polgári bíróhoz, akár a büntető bírósághoz és kártérítést fognak követelni. Itt kell hangsúlyoznom, hogy mindazokban az esetekben, ahol attól kell félni, — amint a méltóságos főrendek közül mindazok, akik velünk szemben állnak, mindig erre az egyre gondolnak, — hogy itt valami kormányvisszaélés van, valami kormányzati túlkapás leleplezéséről és sajtó utján való támadásról lesz szó; nem is lehet construálni a kártérítés fogalmát. Absolutismus-e az, ha az eljárás, amint az a javaslat negyedik fejezetének szabályai értelmében fog történni a törvényerőre emelkedés 26*
